Az óvodába lépés az első lépés a társadalomban. Ez az esemény problémákat okozhat mind a gyermek, mind a szülők számára. Vannak olyan gyerekek, akik könnyebbé válnak az új környezetben, élvezik és könnyen kapcsolatot teremtenek számukra eddig ismeretlen emberekkel. Mások is boldogok, de az első tapasztalat után nem hajlandók csatlakozni a csapathoz, több időre van szükségük az alkalmazkodáshoz.
A személyiség kialakulásában meghatározó szerepe van annak a társadalmi tapasztalatnak, amelyet a gyermek az óvodában elsajátít, meghatározza a jövőben a csoportban való kapcsolatait.
Az óvodában maradás számos változást hoz: a nap eltérő rendje, sok más gyermek jelenléte, egy idegen kulcsemberként való elfogadása, mindenkire ugyanolyan mértékben és mindenre jogosult a tanár. kívánságaik nem teljesülnek azonnal, vagy egyáltalán nem teljesülnek.
Vannak olyan esetek is, amikor ígéretes iskolás az óvoda számára - a csapatot és az új napi programot egyáltalán nem használják. Ez is megtörténik. De valójában nem csak és csak kivételesen. Az úgynevezett reménytelen esetek közül sok megoldható.
Az óvodába lépéskor először egyszerre több követelményt támasztanak a gyermekekkel szemben. Ők a szüleik
megkönnyítse a gyermek belépését azáltal, hogy lehetővé teszi számára, hogy korábban tapasztalatokat szerezzen, és segítse a követelmények fokozatos kezelésében.
1. A vonat szétválasztása
Már az óvodába lépés előtt a gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy rövid ideig élhessen és gondoskodhasson anyja nélkül. Az alkalmi elválasztás lehetővé teszi a gyermek számára, hogy bizalmat szerezzen abban, hogy az anya nem menekül el tőle, és hogy visszatér. Ezeket először
a tapasztalat csak akkor lesz pozitív, ha a szülők a megbeszélt időpontban visszatérnek. Az is nehéz lehet, ha az anya fél napra, vagy akár egész napra elválik a gyermektől, és az idegenek gondozásába hagyja a gyermeket. Az anya hosszú búcsúja a gyermekkel mindkettő számára fájdalmas, és senkinek sem segít, éppen ellenkezőleg. Hosszú búcsú a gyerekektől és szennyezi a gyereket, mert az anya különleges viselkedése serkenti és megerősíti félelmét.
2. Engedélyezze a társak találkozását
Már az óvodába lépés előtt kapcsolatba léphetünk a gyerekekkel kortársaikkal (pl. Játszótér), hogy megtanulják kezelni őket. .
3. A gyermekek megismertetése az óvodával
Mondja el a gyerekeknek az óvodát. Próbáljon azonban valóságos lenni, így nincsenek fantáziák arról, milyen szép játékok várnak rájuk és jó barátokra. A gyermekszobák mai lakberendezésével előfordulhat, hogy az óvodában egyik játék sem ragadja meg első látásra, és nincs szükségtelen csalódás. Ha mégis érdeklődést mutat valami iránt, az első napokban előfordulhat, hogy egy másik, áthatóbb gyerek játszik a játékkal, aki nem adja fel ilyen könnyen. Az első benyomás csalódása az a meggyőződés is, hogy anya vagy apa hazudik: végül is ezt mondták .
Célszerű sétálni az óvodába. Kötelezettség nélkül csak lépje át a kerítést, találgassa gyermekével, mi lehet benne (megint valódi), nézze meg az udvart, hintákat, mászókákat ...
4. Vegye figyelembe a fizikai terhelést
Az óvodakezdés fizikailag megterhelő a gyermekek számára. A gyerekek gyorsan kimerítik erejüket, mert egy óvodai nap nagyon fárasztó számukra. Az óvoda meglátogatása után a gyermeknek időre van szüksége a pihenésre. El kell halasztanunk a nagyobb tevékenységeket, például a nagy bevásárlást, a városban való sétát, a játszótér meglátogatását stb. A kevésbé fizikailag alkalmas gyermekek esetében meg kell becsülnünk az iskolai tartózkodásuk hosszát, hogy ne növeljük a terhelésüket.
5. Akadályozza meg a további terhelések előfordulását
Legalább az első kritikus időszakban ne terheljük a gyermekeket további követelményekkel és nagyobb változásokkal (pl. Migráció, testvér születése stb.) .Egyes esetekben indokolt néhány hónapra iskolába lépni. ELRAK .
Arra számítanánk, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknek testvére van, az óvodába lépés könnyebb lesz, mint az egyedülálló gyerekeknek, mert nekik már van pl. tapasztalja meg, hogy meg kell osztania egy olyan személyt, akihez érzelmi viszony fűződik. Előfordulhat, hogy az ellenkezője igaz, ezért van néhány testvéres gyermeknek nehezebb dolga, több okból is:
a) az óvodába lépés problémái attól függően változnak, hogy a gyermek fiatalabb vagy idősebb-e a testvérek között.
Ha egy hároméves jövevénynek csak rövid időszaka van egy fiatalabb testvértől, akkor az iskolába lépéskor kitaszítottnak és halasztottnak érezheti magát.
Ha ő maga a testvérek közül a legfiatalabb vagy a legfiatalabb, akkor valószínűleg életében először kell foglalkoznia az idősebb testvérek szokásos támogatása nélkül.
b) az is lehetséges, hogy a szülők egyedül próbálják pótolni az eltűnt testvért, megpróbálnak hamarabb és intenzívebben kapcsolatot létesíteni más gyerekekkel. Így csak az embereknek van sokkal több tapasztalata a társakkal, mint a testvérekkel rendelkező gyerekekkel.
A kevésbé fizikai ellenálló képességű új emberek nagyobb terhet éreznek az óvodába lépéskor. A több órás tartózkodás a zajos és csábító gyerekek közepette fizikailag megerőltető számukra.
Az ilyen gyerekek hajlamosak fáradni és elegük van mindenből. Az óvodában nagyobb a valószínűsége annak is, hogy egy kevésbé munkaképes gyermek megfertőződik és megbetegedik, ezért gyakran otthon kell lennie. Amikor a gyermekek rendszertelenül járnak az óvodába, sokkal nehezebb nekik biztos helyet elérni a csoportban és megtartani. Azok a szülők, akik a legszükségesebb dolgokon (mosás, öltözködés, étel stb.) Kívül kevés időt szentelnek gyermekeiknek (napi kevesebb, mint 60 perc), nagyon nehezen tudnak új helyzetet találni. Ha a szülők nem adnak lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy önállóan fedezzék fel a környezetüket, még akkor is, ha ez bizonyos kockázatokkal jár (például, hogy a gyermek leesik egy 30 cm-es falról, bepiszkolódik stb.), Akkor a fejlesszen ki minden bizalmat saját képességeiben. Az iskolába lépés nagyon nehéz lesz ezeknek a gyerekeknek. A gyerekek nem tudják elképzelni, hogy egyedül kell állniuk, és minden elvárásnak és követelménynek eleget kell tenniük az óvodában. Például: amikor az eredeti "nem" időnként "igen" -re változik, és néha a "nem" marad, a gyermek nem tudja, hogy mi valójában megengedett és mi nem. Hiányzik a magatartás egyértelmű szabálya, ezért az óvodába lépés előtt már bizonytalan, mert nem tudja, hogyan kell viselkedni. Az óvodába lépéssel a gyerekek új szabályai és bizonytalansága növekszik leginkább, és.
Azoknak a gyermekeknek, akik valamilyen negatív tapasztalattal rendelkeznek (pl. Szülői válás, hosszú távú kórházi tartózkodás), általában több problémát okoz az óvodához való alkalmazkodás. A korábbi tapasztalatok eredményeként nem "keményednek meg" és nagyon érzékenyen reagálnak. A félénk gyerekek általában az óvodába lépés után megtudják, hogy a legfeketébb félelmük nem vált be, és megtanítják őket.
Azoknak a szülőknek, akik kezdettől egész nap óvodába adják a gyermeket, figyelembe kell venniük, hogy a gyermek rosszabbul alkalmazkodik és több problémája lesz. Az egész napos óvodai látogatás lényegesen megerőltetőbb egy újonnan érkező számára, mint egy félnapos tartózkodás. Az óvodai látogatás egyszerre jelent esélyt és kihívást. A gyermekek megtanulnak csoportosan mozogni, megtanulják elfogadható módon előmozdítani kívánságaikat és érdeklődésüket. Megtanulnak függetlennek és függetlennek lenni, és növekszik az önbizalom és öntudat. Megtanulják megosztani és betartani a csoportos együttélés szabályait. Megismerik, mit jelent barátkozni és megtanulni a csalódást. Az óvoda egy olyan intézmény, amely segíti a családi oktatás kiegészítését. Ez egy olyan hely, ahol a gyerekek a nap nagy részét töltik. Az óvónők arra törekszenek, hogy segítsenek gyermekének legyőzni az óvodába lépéskor felmerülő összes nehézséget, mert a gyermekek számára ez a bejegyzés fontos mérföldkő a kortársak csapatába való belépéskor (mivel ezek kezdetben Útmutatónk első részében olvasták a leküzdendő nehézségeket), természetesen az Ön részvételével és az alkalmazkodási terv betartásával.
ALKALMAZÁSI TERV:
1 HÉT
HÉTFŐ adaptáció 1 óra 7.00-tól 8.00-ig
KEDD adaptáció 2 óra 7.00-tól 9.00-ig
SZERDA alkalmazkodás 2 óra 7.00-tól 9.00-ig
CSÜTÖRTÖK adaptáció 3 óra 7.00-tól 10.00-ig
PÉNTEKI adaptáció 3 óra 8.00-tól 11.00-ig
2. HÉT SZÁM
HÉTFŐ adaptáció 4 óra 8.00-tól 12.00-ig
KEDD adaptáció 4 óra 8.00 - 12.00 óra között
SZERDA alkalmazkodás 5 óra 8.00 - 13.00 óra között
CSÜTÖRTÖK adaptáció 6 óra 8.00-tól 14.00-ig
PÉNTEKI adaptáció 7 óra 8.00 - 15.00 óra között
Az óvoda belső szükségleteihez M. R. Štefánika 908, 962 12 Detva
hirtelen betegség esetén az alkalmazkodási terv változását telefonon jelentheti a t. nem . 045/5455552