Pozsony/Monte Carlo, november 25. - Monaco a világ egyik legkisebb országa, de a környezetvédelem szempontjából a világ egyik legjobbja. Tevékenysége elsősorban II. Albert herceg jóvoltából látható. Alapításával a világ minden tájáról érkező tudósokat vonzza az együttműködésre.
Monaco így laboratórium lett, ahol például mesterséges zátonyokat tesztelnek, hogy megmentsék ezt a haldokló korall ökoszisztémát a világ tengerein. A miniállamnak sikerül meggyőznie az abban működő vállalatokat is, hogy környezetbarát módon viselkedjenek. Ezt Phillippe Mondielli, a II. Albert Albert herceg Alapítvány tudományos igazgatója nyilatkozta a TASR Személyiségek: arcok, gondolatok multimédia projekt részeként adott interjúban.
A legutóbbi ENSZ Közgyûlés során fõtitkára, Antonio Gutteres kijelentette, hogy a világot megállíthatatlan éghajlatváltozás fenyegeti. Te is így érzel? Munkájában hasonló jeleket érez?
Természetesen. 2015-ben Párizsban örültünk és mosolyogtunk, hogy sikerült globális klímamegállapodást kötnünk. Három év telt el, és elmosolyodott, mert a valódi előrelépés minimális. A célok kudarcot vallanak, és ez csalódást okoz. Az elvesztett három év azt jelenti, hogy itt az ideje, hogy tegyünk valamit az éghajlatváltozás ellen, mert valójában kevés az, ami visszafordíthatatlanná tenné. Ez azonban nemcsak a politikusok, hanem a bolygó összes lakosának a szerepe is.
Alapítványának mely projektjei foglalkoznak az éghajlatváltozással?
Munkánknak három fő pillére van, az éghajlatváltozás, a biodiverzitás és a víz. Mindhárman kölcsönhatásba lépnek. Az éghajlatváltozás hatással van a biológiai sokféleségre vagy az óceánok életére. Az egyik fontos projektünk a korallzátonyok megmentése. Ez azonban csak az egyik fontos eszköz az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mert ha meg tudja védeni a korallokat, akkor más fajok százainak is segít.
Tavaly bemutatta ennek a projektnek a részét, amely egy 3D nyomtatóra nyomtatott mesterséges zátony volt. Mi az értelme?
Monacóban ebben a tekintetben elsők vagyunk a világon. Ez a válaszunk a korallok halálára a világ óceánjában. Eltűnésükkel ebben az ökoszisztémában élő víz alatti állatok százainak fajai is kihalnak. Monacóban azt vizsgáljuk, hogyan fogadnák ezt a mesterséges zátonyt a halak, és vajon valóban helyettesíti-e az elhalt korallokat. Monaco ebből a szempontból olyan, mint egy természetes laboratórium. A mesterséges zátonyt számos tudós együttműködésének eredményeként hoztuk létre, akik fontos kísérletnek tekintik.
És hogyan alakul ez a kísérlet?
Ezt sikeresen elmondhatom, mert egyre több halat figyelünk meg, amelyek benne és körülötte élnek. A tesztek első hat hónapja mögöttünk van, ezért úgy gondoljuk, hogy az eredmények még jobbak lesznek.
Tevékenysége az erdőirtás elleni küzdelemre is vonatkozik. Mennyire vagy sikeres ebben a tekintetben?
Az erdők fontosak az oxigéntermelés szempontjából, valamint a táj és annak kedvező éghajlatának megteremtésében. Monacóról köztudott, hogy a világ egyik legfényűzőbb jachtja ad otthont. Megpróbáljuk rábeszélni tulajdonosukat, de főleg a hajótulajdonosokat, hogy speciális farmok fáját használják fel építkezésükhöz, ahol fenntartható módon termesztenek műszaki fafajokat. Ez megakadályozza a fák szükségtelen kivágását nemesfával. Megpróbáljuk befolyásolni a vállalatokat, hogy megváltoztassák gondolkodásmódjukat. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jachtgyártás gazdaságilag életképes ipar, de úgy gondoljuk, hogy fenntartható módon, a természeti környezet minimális károsításával végezhető.
Megértésük van irántad?
Nos, ez kölcsönösen előnyös. Tíz éve kezdtük el ezt a kezdeményezést, és akkor nehezen értettük meg, hogy fedélzet építéséhez feleslegesen kellett kivágniuk néhány fát. Jelenleg ez már más a közvélemény nyomásának köszönhetően. A hajózási társaságok szeretik azt mondani, hogy a fedélzeten lévő fa fenntartható gazdaságokból származik, nem pedig ritka erdők kivágásából. Számukra referencia, hogy környezetbarátak. Úgy gondoljuk, hogy tevékenységünkkel hozzájárultunk ehhez a gondolkodásmódváltáshoz is.
Néhány évvel ezelőtt szó esett a pálmaolaj pozitív egészségügyi hatásairól, de csak később derült ki, hogy milyen óriási károkat okozott ez a divathullám az indonéz erdőkben. Hogyan lehet egyensúlyba hozni egyrészt az egészségügyi szempontot, másrészt hogyan lehet a természetvédelem?
Nehéz kérdés, mert a fejlődő országok gazdasági vonatkozásait is figyelembe kell venni. A pálmaolaj esetében azonban erős lobbitevékenységet látunk az alkalmazása ellen. Vannak más példák is. Például a szójatermesztés kiterjesztése a világon, amely szintén hozzájárul az erdőirtáshoz. Hasonló a helyzet az állattenyésztés terjeszkedése esetén is, mert a takarmány biztosítása gyakran az emberi táplálék rovására megy, a hús pedig olyan étel, amelyet nem mindenki engedhet meg magának.
Monaco a világ egyik legkisebb országa. Ennek ellenére természetvédelmi kezdeményezésein és az éghajlatváltozás elleni küzdelemen keresztül jól látható. Mi az oka annak, hogy sok fontos tudóst is vonzhat a részvételükre?
A szólás és a kutatás szabadságában. Monacóban nincsenek nyomásai a lobbicsoportoknak, például az iparnak, amint az más fejlett országokban is tapasztalható. A monacói tudományos munka eredményei világszerte láthatóak és visszhangot keltenek. Ez vonatkozik alapítványunk tevékenységére is, amelynek előnye, hogy élén az államfő, II. Albert herceg áll, tehát semmiféle külső befolyásról szó sem lehet. Ezenkívül a herceg meggyőződéses támogatója a környezetvédelemnek, és ez nagyobb súlyt ad tudományos munkánknak is. Monaco példa akar lenni a tudósok és a kereskedelmi társaságok pozitív interakciójára a természetvédelem érdekében. Összehasonlítanám egy olyan laboratóriummal, amely fenntartható megoldásokat fejleszt a világ számára. Ebben világelsőek vagyunk, és örülök, hogy tudományos intézmények és vállalatok versenyeznek az együttműködési ajánlatokban.
Melyik projektjét tartja a legsikeresebbnek és a legfontosabbnak?
Öt évvel ezelőtt elindítottunk egy projektet a Földközi-tenger műanyagokkal történő szennyezésének leküzdésére. Akkor még kevés szó esett róla, de most azt látjuk, hogy ez a téma visszhangzik a médiában, mert ez valóban nagy probléma. Ebben a projektben nemcsak nem kormányzati vállalatokkal, hanem a Földközi-tenger tizenöt országával is együttműködünk. Megpróbáljuk befolyásolni a Monacóban működő nagyvállalatokat, hogy drasztikusan csökkentsék a műanyagok felhasználását. Felhívjuk őket, hogy ezzel is javítsák közhírnevüket. Jelenleg ezt tartjuk a legfontosabb projektünknek.
Mi a tevékenysége iránya a jövőben?
Nyilvánvalóan folytatni akarjuk a megkezdett projekteket. Tudnia kell, hogy az Albert II Alapítvány. még csak tizenkét éves, de ilyen rövid idő alatt sikerült nagyon akciódúsnak lenni. Azokon a területeken, amelyeket jelenleg a világ sújt, például a műanyag szennyezés vagy az éghajlatváltozás, tiszteletet és erős hatást váltottunk ki.