Nagy Sándor
Népies nevén: Ladniak Veľký
Latin név: Psittacula eupatria
Munka: Papagájok
Család: Papagájok
Esemény: Ceylon, Nyugat-Pakisztán, Kelet-Afganisztán
Méret: 55-60cm
Tojások száma: 2-4db
Lappangási időszak: 26-30 nap
Függetlenségi időszak: 7-8 hét
Kor: 25-30 év
Gyűrűméret: 7,5 mm
Állapot: CITES B
Leírás: Hatalmas, feltűnő csőrű papagáj, amely az egész család egyik legnagyobb képviselője. A hím mind zöld. Tylo és arca szürkéskék öltözettel, vékony sötét sávval a szem és a csőr között. Az arcát alul keskeny fekete csík szegélyezi. Feltűnő rózsaszín csíkot hoz létre a tüllben, egyfajta gallért. A középső szárny szarufákon sötétlila folt látható. A farok zöld, a tollak sárga szélűek, belül sárga-fehérek. A csőr vörös, szélén halványabb, az írisz halványsárga, a lábak zöldek. A nőstény sötétebb, mint a hím, arcán fekete csík és rózsaszín gallér nélkül. A közepes farok tollak rövidebbek. A fiatal madarak hasonlítanak a nőstényekhez, a hímek általában nagyobbak és hosszúkás középfarktollakkal rendelkeznek.
Esemény: Széles terület a déli Srí Lankától az északi Himalájáig, nyugaton Afganisztántól Indokínáig és keleten az Andamán-szigetekig.
Élet a természetben: A helyileg elterjedt faj szárazabb lombhullató erdőkben, erdős és mezőgazdasági területeken, parkokban, kertekben, kókuszültetvényeken található. Szeret érett növényeken repülni, főleg kukorica- és rizsföldeken, gyümölcsösökben stb. Magas, öreg fák üregében fészkel, ritkábban szikla- és földlyukakban vagy emberi épületek romjaiban. A madarak általában üregüket erős csőrré teszik. A nőstény 2-4 tojást rak egy üregbe, amely faforgáccsal növekszik. Férfi és nő egyaránt ül.
Tenyésztés: Ben hozták Európába 1855, Csehországban állították ki a 19. század végén. Az első fogságban tartott tenyésztésre Dániában került sor Christensennel 1884, Csehországban ez r. 1963-ban Mlček nemesített.
Étel: Keverék nagy papagájokhoz, rágcsáló ágakhoz, zöldtakarmányhoz, piskótához, gyümölcshöz és zöldséghez.