Biológiailag lebomló konyhai hulladék összegyűjtése és kezelése vendéglátósoktól

A Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatalának irányelvei az ŠZD és az ÚK teljesítményéről a vendéglátóhelyekből származó, biológiailag lebomló konyhai hulladék összegyűjtésében és kezelésében

2013. január 1-jén hatályba lépett a 343/2012. Sz. Törvény, a 223/2001. Sz. Törvény módosításáról szóló törvény. a hulladékról és egyes törvények módosított módosításáról, valamint egyes törvények módosításáról, ahol a 39. §. 2 Természetes személy - vállalkozó és vendéglátó egységet működtető jogi személy felel a biológiailag lebomló konyhai és éttermi hulladék kezeléséért. Azon tény alapján, hogy a konyhai hulladék állati eredetű termékmaradványokat tartalmazhat, állati mellékterméknek minősítik. E hulladék kezelését (begyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása), valamint a hatósági ellenőrzést az EP és a Tanács 1. sz. 1069/2009, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról, valamint az 1774/2002/EK rendelet (az állati melléktermékekről szóló rendelet) és az 1774/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről Sz. Európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 142/2011. 1069/2009.

székhelye

I. A konyhai biohulladék (KBO) meghatározása

Az Art. Számú bizottsági rendelet 2. cikke. Sz. Európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 142/2011. A konyhai hulladék alatt az összes élelmiszer-hulladékot értjük, ideértve a használt étolajat is, amely éttermekben, vendéglátóhelyeken és konyhákban keletkezik, beleértve a közösségi vendéglátóhelyek konyháit és a háztartási konyhákat is.

Biológiailag lebomló konyhai és éttermi hulladék a következőket foglalja magában: feldolgozatlan nyersanyagmaradványok, el nem fogyasztott élelmiszer- és növényi és állati eredetű élelmiszerek maradványai, amelyek vendéglátóipari létesítmények üzemeltetése során keletkeztek, beleértve az iskolai konyhákat, a szociális ellátó otthonok vendéglátóhelyeit, az egészségügyi létesítmények vendéglátóhelyeit hanem konyhai háztartások is. Ide tartoznak a zöldségek és gyümölcsök tisztításának mérlegei, a kávé- és teamaradványok, a tojáshéjak, a régi kenyér, az ételmaradékok, a zöldségekkel szennyezett papírzacskó, a gyümölcsök, a vaj, a lekvár, ill. egyéb állati vagy növényi eredetű élelmiszerek, élelmiszerek a lejárati idő vagy a minimális eltarthatósági idő lejárta után vagy egyéb módon károsodott élelmiszerek, használt szövet és szalvéta, kis mennyiségben fatapot, chips, barna tábla, újságpapír (élelmiszerkezelésre használt).

II. Az étkeztetési létesítmény (ZSS) üzemeltetőjének kötelezettségei

1. Az üzemeltető kötelezettségei A ZSS a biológiailag lebomló konyhai és éttermi hulladék kezelésében törvény szerint. 223/2001 Coll. a hulladékról és egyes törvények módosított módosításáról:

1.1 A ZSS üzemeltetője, mint települési hulladék termelője, köteles bevezetni és gondoskodni a szelektív gyűjtésről, amely magában foglalja a biológiailag lebomló konyhai és éttermi hulladékot (KBO) is, felelős a KBO kezeléséért. A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának 1. sz. A KBO hulladékkatalógust létrehozó 284/2001. Sz., A 20 01 08 biológiailag lebomló konyhai és éttermi hulladék, valamint a 20 01 25 étkezési zsír és olaj alatt található (a hulladékról és a hulladékról szóló 223/2001. Sz. Törvény 39. szakasza). egyes törvények módosítása és módosítása).

1.2 A ZSS üzemeltetője fizeti a KBO összegyűjtésével, tárolásával, szállításával és ártalmatlanításával kapcsolatos költségeket, ideértve a gyűjtőedények és egyéb csomagolások költségeit is (a 223/2001 Coll. Törvény 39. §-ának (9) bekezdése).

1.3 Az önkormányzat kérésére a ZSS üzemeltetője köteles a települési hulladék kezelésével kapcsolatos valós és teljes körű információkat szolgáltatni, ideértve a KBO-t is (a 223/2001. Sz. Törvény 39. cikkének (12) bekezdése).

1.4 A ZSS üzemeltetője, mint hulladéktermelő vagy hulladéktulajdonos felelős a hulladék végleges ártalmatlanításáért (a 223/2001. Sz. Törvény 19. cikkének (2) bekezdése). A hulladék további kezelésének felelősségét a kereskedő, a közvetítő vagy más arra felhatalmazott személy szerződés vagy más dokumentum alapján vállalja.

2. A ZSS üzemeltetőjének kötelezettségei szerint biológiailag lebomló konyhai és éttermi hulladék kezelésében Számú európai parlamenti és tanácsi rendelet 1069/2009, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és azokból származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról (1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) és Számú bizottsági rendelet 142/2011, az Európai Parlament és a Tanács 1. rendeletének végrehajtásáról 1069/2009.

2.1 A ZSS üzemeltetői indokolatlan késedelem nélkül gyűjtik, azonosítják és szállítják a KBO-t olyan körülmények között, amelyek megakadályozzák a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat (megjegyzés: a gyűjtés és az azt követő feldolgozás gyakoriságát a törvény nem határozza meg). Az önkormányzat általánosan kötelező érvényű szabályozásának kidolgozásához nyújtott módszertani segítség részeként az adott gyűjtési gyakoriság a környezeti hőmérséklettől függően legalább hetente egyszer; a módszertani segédlet a Környezetvédelmi Minisztérium és az RR SR honlapján szerepel).

2.2 A berakodást, begyűjtést, szállítást vagy feldolgozást végző üzemeltetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a szállítás során egy kereskedelmi dokumentumot csatoljanak a KBO-hoz (a kereskedelmi okmány mintáját a Szlovákiai Ipari és Kereskedelmi Minisztérium rendeletének 1. számú melléklete tartalmazza. 148/2012. Számú köztársaság, amely részletezi az állati melléktermékek begyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása, valamint az állati melléktermékek különleges takarmányozási célú felhasználása során felmerülő kivételeket - „Kereskedelmi dokumentum/Állati melléktermékek gyűjtőlistája - 3. kategóriába tartozó anyag NEM EMBERI FOGYASZTÁSRA "(lásd a mellékletet - a dokumentum mintája). Három példányban (1 eredeti és 2 példány).

2.3 A KBO-t előállító és ártalmatlanítás céljából elküldő TSO-k üzemeltetői, a KBO-t szállító vagy fogadó üzemeltetők, a szállítmányok és a vonatkozó kereskedelmi dokumentumok nyilvántartását vezetik - biztosítva a nyomon követhetőség elvét (az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikke szerint).

(1) Az 1598/2005/EK bizottsági rendelet VIII. Melléklete III. Fejezete 5. Pontjának megfelelően 142/2001 a hulladékdokumentáció megőrzési ideje 2 év; annak lehetősége, hogy a ZSS üzemeltetője dokumentumok másolatait elektronikus adathordozókon is megőrizze.

2.4 A ZSS üzemeltetőinek gondoskodniuk kell a KBO elkülönített ártalmatlanításáról a hulladéktárolásra szánt konténerekben (pl. Szabványos csomagolás, konténerek, kereskedő vagy hulladékközvetítő által szállított tartályok). A 142/2009/EK bizottsági rendelet VIII. Melléklete II. Fejezetének 2. pontja szerint a tartályokat fel kell tüntetni: "nem emberi fogyasztásra"; ezt a jelölést a KBO járművön is feltüntetik (a jelölésnek kitörölhetetlennek kell lennie - zöld szín magas a kék szín, hogy egyértelmű különbség legyen a többi színtől).

2.5 Azok az üzemeltetők, akik biztosítják a KBO berakodását, szállítását és feldolgozását, kötelesek értesíteni az illetékes hatóságot (az illetékes regionális állat-egészségügyi és élelmiszerügyi igazgatást) minden olyan létesítményről, amely az említett tevékenységet végzi, és minden jelentős változásról a tevékenység megkezdése előtt értesíteni kell.

2.6 Azok az üzemeltetők, akik biztosítják a KBO ártalmatlanítását a gyűjtés után - a KBO feldolgozása (nyomássterilizálás, komposztálás vagy biogázzá vagy más feldolgozási módszerekké történő átalakítás), kötelesek jóváhagyást kérni az illetékes hatóságtól (a Szlovák Köztársaság Állategészségügyi és Élelmiszerügyi Hivatala). előtti létesítmény.

2.7 Ha a konyhai hulladék ártalmatlanítása - a 3. kategóriába tartozó anyag a fenti követelmények szerint nem biztosítható (az 1069/2009/EK rendelet 11., 14., 21. cikke), az üzemeltetők a konyhai hulladékot (3. kategóriájú hulladékként) ártalmatlaníthatják. elégetés vagy helyben történő temetés csak különleges feltételek mellett, az illetékes állat-egészségügyi és élelmiszerügyi hatóság beleegyezésével és felügyelete mellett, elégetés esetén az illetékes környezetvédelmi hatóság, valamint a tűzoltóság és a mentőszolgálat beleegyezésével is (az 5. §-ban meghatározott követelmények) Az MPaRV SR 148. sz. (4) - (7) bekezdése az 1069/2009/EK rendelet 19. cikkének c) pontja szerint temetéssel vagy más rendelkezésre álló eszközzel csak olyan területek esetében, amelyekhez a hozzáférés aránytalan költségek felszámolását igényelné; ugyanakkor a hulladék mennyisége nem haladja meg a heti beállított mennyiséget (kb. 20 kg).

2.8 A gazdasági szereplők csak a 20 kg össztömegig terjedő korábbi élelmiszerek esetében biztosíthatják a hulladék hulladéklerakóban történő elhelyezését (az állat-egészségügyi hatóság által jóváhagyott és nyilvántartásba vett termékek) (pl. Élelmiszerek a lejárati idő vagy a minimális eltarthatóság dátuma után) a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának 148/2012 Coll. sz. rendeletének 7. § (4) bekezdés c) pontjának 1. – 3. az üzemeltetőnek hivatalos dokumentummal kell rendelkeznie a korábbi élelmiszer-hulladék hulladéklerakóra történő átadásáról.

2.9 A nemzetközi fuvarozásban használt szállítóeszközökből származó konyhai hulladék - az 1. kategóriába tartozó anyagokat egy engedélyezett hulladéklerakóban kell eltemetni (az 1069/2009/EK rendelet 12. cikkének d) pontja).

2.10. Az üzemeltetők csak akkor biztosíthatják a hulladék ártalmatlanítását a kedvtelésből tartott állatok eledelén keresztül, ha ez korábbi élelmiszer, az állat-egészségügyi és élelmiszerügyi igazgatás illetékes hatóságának beleegyezésével (a Földművelésügyi Minisztérium rendeletének 10. § (4) bekezdés b) pontjának 5. pontja). Szlovák Köztársaság sz. 148/2012. Sz.

III. Kezelés és ártalmatlanítási módszer

A konyhai hulladék állati melléktermékeket tartalmazhat, ezért a kezelést és az ártalmatlanítást az EP és a tanácsi rendeletnek megfelelően kell biztosítani. A Bizottság 1069/2009/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról, valamint a Bizottság rendelete Sz. Európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 142/2011. 1069/2009. Az Art. 10 levél számú EP és tanácsi rendelet p) pontja. 1069/2009, a ZSS konyhai hulladéka (kivéve a nemzetközi szállításból származó ZSS hulladékát, amely az 1. kategóriába tartozik) a 3. kategóriába tartozik.

A nemzetközi fuvarozásban használt szállítóeszközökből származó konyhai biológiai hulladékok (repülőgépen vagy hajón fedélzetén felszolgált élelmiszerekből származó anyagok) az 1. kategóriába tartoznak. 8 betű f) pontja, az EP és a Tanács 4. sz. 1069/2009.

A ZSS-ből származó konyhai hulladék a 3. kategóriába tartozik és az Art. 14 levél A rendelet k) pontját a következőképpen kell feldolgozni: nyomássterilizálás, komposztálás vagy biogázzá történő átalakítás útján, vagy a 15. cikk (1) bekezdésében említett feldolgozási módszerekkel. 1. első albekezdés, pont b) pontja és az EP és a Tanács sz. A 1069/2009 komposztálás csak bizonyos feltételek mellett lehetséges, az V. melléklet III. Fejezetének 1. szakaszában meghatározott feltételekkel. 142/2011, (részecskeméret max. 12 mm, min. Hőmérséklet az egységben 70 ° C, min. Idő az egységben megszakítás nélkül 60 perc).

A használt étolajok (a Hulladékkatalógus szerint 20 01 25 étkezési zsír és olaj) a 3. kategóriába tartozó konyhai hulladék részeként vannak besorolva, és az ezt követő ártalmatlanítás (gyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás) a 3. kategóriába tartozik. Elkülönített gyűjtés esetén más feldolgozási módszerekkel történő kezelés lehetséges, különösen idő, hőmérséklet, nyomás és részecskeméret alkalmazásával. .

IV. A konyhai hulladék adagolásának korlátozása - 3. kategóriába tartozó anyag

Sz. Szerint. Számú európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke. 1069/2009 tilos a konyhai hulladék etetése (vagy étkezési hulladékot tartalmazó vagy abból származó takarmány) állatállomány, a prémes állatok kivételével.

(Haszonállat minden olyan állat, amelyet az emberek tartanak, hizlalnak vagy tenyésztenek, és amelyet élelmiszer, gyapjú, szőrme, toll, bőr vagy bármely más, állatokból nyert termék előállítására vagy más gazdasági célokra használnak fel.)

(A prémállat olyan szőrme előállításához tartott állat, amelyet nem emberi fogyasztásra használnak.)

Szőrmék takarmányozására szolgáló hulladék felhasználása esetén az etetéshez engedélyt kell kérni a helyi illetékes regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-adminisztrációhoz (a kötelezettség a tenyésztőre vonatkozik, a hulladéktermelő köteles szerződést kötni. csak meghatalmazott személlyel).

(Jegyzet a 1682/2003/EK rendelet 16. Cikkének g) pontja alapján) Az 1069/2009, KBO alkalmazható háziállatok etetésére és az Art. 18. bekezdés Az idézett rendelet 1. cikke, szintén az Art. A 142/2011 bizottsági rendelet 2. cikke szerint a konyhai hulladék - 3. kategóriájú anyag felhasználható meghatározott állatok takarmányozására, de a tagállam illetékes hatósága által megengedett feltételek mellett, de a Szlovák Köztársaságon belül ezt nem fogadták el. kiterjedés).

A Szlovák Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Minisztériumának 148/2012. Sz. Rendelete szerint, amely részletezi az állati melléktermékek gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására, valamint az állati melléktermékek speciális takarmányozásra történő felhasználására vonatkozó mentességeket. célokra, 3. kategória - a KBO anyag nem szerepel a lehetséges takarmány-alapú állatok listájában.

V. 3. kategória hulladékkezelése az átvitelirendszer-üzemeltető működésénél - a TSO-ban történő hulladékkezelésre vonatkozó követelmények az EP és a Tanács (EK) sz. Az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004. És a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának sz. 533/2007. Sz.

1. A hulladékokat erre a célra tervezett lezárható tartályokban kell tárolni, hogy a TSO üzemeltetője, mint hulladék termelője minimálisra csökkentse a tartály szennyeződésének kockázatát.

2. A konténerek lehetnek eldobhatóak vagy újrafelhasználhatók; ha a tartályokat ismételten használják, akkor azokat minden használat után megfelelően meg kell tisztítani és fertőtleníteni; ha tartályt (pl. zacskót) helyeznek a tartályba - ezt akkor biztonságosan el kell távolítani; ugyanakkor az egyéb települési hulladéknak szánt csomagolásokat nem szabad felcserélni.

3. A hulladéktartályoknak megfelelő szerkezetűeknek kell lenniük, megfelelő állapotban kell tartaniuk, könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők.

4. A ZSS üzemeltetőjének megfelelően gondoskodnia kell az élelmiszer-hulladék tárolásáról, amíg át nem adják a hulladékközvetítőnek (kereskedőnek), hogy a rágcsálók és más állatok ne kerüljenek a tartály tartalmához (pl. Hulladéktároló, hulladékhűtő berendezések).

5. Ha hulladéktároló létesítmények (hűtőberendezések - hulladékhűtő) rendelkezésre állnak, akkor azokat úgy kell megtervezni és karbantartani, hogy tisztán tarthatók legyenek, tisztításuk és fertőtlenítésük legyen lehetséges, rágcsálók és más állatok ellen biztosítsák őket . A hulladék nem lehet közvetlen vagy közvetett szennyező forrás.

6. A ZSS üzemeltetője, mint hulladéktermelő, köteles a hulladékot olyan módon ártalmatlanítani, amely nem veszélyezteti az emberi vagy állati egészséget, nem károsítja a környezetet, nem okoz szagkárosodást és káros hatással van a környezetre.

Eljárás a ZSS manipulációjának ellenőrzésére:

A RUVZ ellenőrzéseket végez a KBO gyűjtemény részében, i. gyűjtés és ideiglenes tárolás a ZSS létesítményben az EP és az 1069/2009/EK tanácsi rendelet 45. cikkével és A 142/2011/EU bizottsági rendelet 32. cikke.

A ZSS ellenőrzésének folyamata:

  • A ZSS ellenőrzésénél a minta percek szerint járjon el
  • Minden ZSS létesítményt jóvá kell hagyni (a RÚVZ határozatával a 355/2007. Sz. Törvény szerint)
  • Minden jóváhagyott létesítményt be kell jegyezni az IS-be
  • Minden ZSS-üzemeltetőnek a HACCP elveinek vagy egy jóváhagyott nemzeti kézikönyvnek megfelelően kell folytatnia a hulladékkezelést (a hulladékkezelési eljárás része lehet a készételek előállításának és kezelésének) a vonatkozó jogszabályokkal összhangban.
  • Minden üzemeltető köteles nyilvántartást vezetni a hulladékgazdálkodási dokumentációról

Ha az ŠZD vagy az ÚK teljesítése során kiderül, hogy az üzemeltető nem tartja be a hulladékkezelésre és -kezelésre vonatkozó jogszabályokból eredő rendelkezéseket, a következőket lehet követni:

1. törvény szerint. 152/1995 Coll.:

- az Art. 45. és 46. sz. 1069/2009:

- 19. bek. 1. cikk: a hatáskörébe tartozó hivatalos ellenőrző szerv a CC végrehajtása során tett megállapítások alapján (a 882/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése) egy külön szabályozásnak megfelelően intézkedik (54. cikk (2) bekezdés számú rendelet). 882/2004);

- a Központi Hivatal szerve a 28. § (1) bekezdése alapján bírságot szab ki az üzemeltetőre. 4 betű g) (… vagy nem hajtja végre az általuk elrendelt intézkedéseket a megadott határidőn belül, vagy nem tartja be a hatósági ellenőrző hatóságok kötelező utasításait, nem biztosítja az olyan élelmiszerek forgalomból történő kivonását, amelyek nem felelnek meg a jelen törvény követelményeinek vagy különleges előírások…)

2. törvény szerint. 355/2007. Sz.

- a 6. §. 3 betű j) - utasítás kiadása a hiányosságok kiküszöbölésére;

- ezt követően az utasítás be nem tartása esetén (a 26. §, különösen a (4) bekezdés c) pontja szerinti intézkedések) szankció kiszabása az 57. §. 46 levél a) az (1) bekezdéssel összhangban 17)