A lábakon lévő nyomáspontok ismerete több ezer éves tapasztalattal rendelkezik Kínából, Indiából és Egyiptomból. Ezt a módszert a közép- és észak-amerikai indiánok is elsajátítják.
Tapasztalataikat gyűjtötte össze és rendszerezte William Fitzgerald (1872 - 1942) amerikai orvos. A test és a lábak közötti terápiás összefüggések igazolása érdekében a testet tíz testzónára osztotta, amelyek az embert egységes raszterképbe helyezik.
Sokéves megfigyelés alapján empirikusan be tudta bizonyítani, hogy a megfelelő hosszanti zónában elhelyezkedő szervek, szövetek és rendszerek a láb ugyanazon zónájában, egyfajta mikroszisztémában találhatók meg, és terápiásan kezelhetők. Ezek és más megállapítások alapján Hanne Marquardt 1958-ban kifejlesztette a lábfej reflexzónaterápiájának módszerét.
Ez a terápia az egész embert érinti minden szinten. Ezért befolyásolhatja a mozgásszervi rendszer állapotát, a belső szervek megfelelő működését, valamint a beteg mentális ráhangolódását.
Hogyan működik?
A reflexzónás terápia a lábon a manuális terápiás formák csoportjába tartozik. A lábakat "mikroszerkezetként" értjük, amelyben az egész ember tükröződik ("Hominis imago in pedibus"), így egyedileg kezelhető. A kezelés nemcsak a tünetet, hanem a betegség hátterét is magában foglalja, és támogatja a szervezet szabályozó ereit. Tehát ezzel a terápiával nem a betegség ellen küzdünk, hanem a szervezet megfelelő működésére próbáljuk ráébreszteni.
Az első néhány kezelésre adott kezdeti reakció súlyosbíthatja a beteg problémáját, vagy akár más, eddig elrejtett nehézségeket is. Azok azonban, akik rendelkeznek tapasztalattal például az akupunktúrával vagy a homeopátiával kapcsolatban, megerősíthetik, hogy gyakran negatív kezdeti reakció lép fel. A test először mindenhol feltárja, hogy hol van problémája, és csak ezután kezdi el terápiával megoldani.
Ez a módszer sikeresen alkalmazható például akut mozgásszervi problémák esetén, amelyek a nagy fájdalom miatt nem teszik lehetővé a klasszikus manuális terápiát (lumbágó, isiász, akut nyaki gerincblokk).
Jó eredményeket jelentettek az emésztőrendszer funkcionális rendellenességeiben (infláció, székrekedés, hasmenés, hányinger stb.), A kiválasztó rendszerben (vese, hólyag), a hormonrendszerben (menstruációs rendellenességek) és a nyirokrendszerben (immunrendellenességek, duzzanat) ).
Olvassa el még:
Ez a technika előnyös mindenütt, ahol nincs lehetőség közvetlenül a testre ütni. Segítségével régi hegeket is kezelhetünk. Ez a módszer gyermekeknél is sikeresen alkalmazható.
Sok beteg erős érzelmi reakciót tapasztal a kezelés alatt vagy után, ami nem biztos, hogy kellemes, de mindenképpen tisztító.
Fájdalomcsillapítók, alkohol, drogok, dohányzás gátat szabhatnak a kezelésnek.
Ezt a módszert csak képzett terapeuta alkalmazhatja.
Mikor és hogyan kell kezdeni?
Kezdetben tanácsos hetente legfeljebb háromszor, de legalább hetente egyszer eljönni a terápiára, és 6–12 kezelés sorozatán kell átesni. A kezelés időtartama 30 és 45 perc között van, a kezelés után a betegnek körülbelül 20 percet kell pihennie.
Természetesen gyakran könnyebb "lenyelni egy tablettát", és azonnali enyhülést kap a fájdalom vagy a betegség tüneteinek eltűnése. Az ok és a funkcionális teher azonban továbbra is fennáll, és csak idő kérdése, hogy a problémák újra megjelenjenek, általában a test vagy a szerv egy részének károsodása formájában.
Legyünk türelmesek önmagunkkal, és próbáljunk időt adni testünknek és elménknek, hogy saját rejtett erőinkkel felépüljünk.