ALKALMAZÁSI PROGRAM
ALKALMAZÁSI PROGRAM
A gyermek óvodába lépése jelentős mérföldkő a gyermek fejlődésében.
Ez nemcsak az életében, hanem az egész családban is változásokat hoz.
Az adaptációs folyamat célja:
megkönnyíti a gyermek óvodába lépését
hogy segítsen a szülőknek az óvodába lépő gyermekükkel.
A gyermek belső fejlődési előfeltételei mellett a gyermek óvodához való alkalmazkodását befolyásolja a gyermek oktatási stílusa, a család társadalmi helyzete és számos más tényező is. A gyermekek alkalmazkodási folyamata különböző és nem tart olyan sokáig. Az óvodai időszakban a gyermekek jelentős változásokon mennek keresztül a személyiség pszichológiai fejlődésének perceptuális-motoros, kognitív és szocio-érzelmi szférájában. Különböző belső előfeltételek és a családi oktatási környezet eltérő kulturális és társadalmi-gazdasági szintjei miatt a gyermek más egyéni ütemben fejlődik. Ezért az azonos korú gyermekek között is természetes egyéni különbségek vannak az elért fejlettségi szinten. Mivel minden gyermeknek van egyedi és megismételhetetlen személyiséged, a tanár tiszteletben tartja a fejlődési sajátosságokat, egyéni megközelítést alkalmaz, tiszteletben tartja a gyermek pszichológiai előfeltételeit, megfontolja és keresi a lehetőségeket, amikor a gyermek szükség esetén megnyugszik/simogat, mosolyog, karol . /, biztosítja a biztonság, a biztonság és az érzelem érzését stabilitás. A pedagógiai gyakorlatban és a megfelelő oktatási eljárásokkal a helyes orientáció a gyermekek alapvető fejlődési lehetőségeiben segít bennünket.
Két-három éves gyermekek alig függetlenek és ezért a felnőttektől is függ. Az alkalmazkodási időszakban, de nem sokkal a betegség vagy a hétvége után is a felnőtt segítségétől és érzelmi támogatásától függenek. Az anyához való erős érzelmi kötődés érvényesül. A gyermek figyelme ingatag, az érzések szintetikusak, ugyanakkor általánosak és pontatlanok. Fokozatosan, a fizikai tevékenységek automatizálásával a gyermek figyelme átkerül a tevékenység céljára és eredményére. A felnőttek tevékenységének utánzása, utánzása ebben a korban a gyermekek elsajátításának legalapvetőbb módja, intenzíven elsajátítja és fejleszti a gyermek beszédét, javítja a beszéd általános érthetőségét. A gyermek beszéde nemcsak a társas kommunikáció, hanem az érzelmek közlésének is fontos eszköze.
Még három-négy éves gyerekek is még mindig kissé külön vannak. Fokozatosan ez a helyzet változik e kor miatt a gyermek függetlenségének folyamata gyorsan zajlik, különösen az önkiszolgáló szokások és készségek kialakításában és elsajátításában, de egyéb tevékenységekben is. Az öntudat folyamata szorosan összefügg a fejlődési sajátossággal - a gyermeki negativizmussal
/ gyermek dac / . Ezek a viselkedések fokozatosan elhalványulnak, a gyermek személyiséggé válik, fokozatosan megszerzi saját identitását. A városokat ellentmondások jellemzik, ezért a gyermek érzelmileg instabil, hangulatos, sőt apró részletek miatt is ideges. Ezért a gyermeknek biztonsággal és biztonsággal teli környezetet kell létrehoznia. Javul a durva motorikus képességek és a mozgások általános koordinációja, a tárgyak kezelése, kialakulnak a finom motorikus képességek alapjai. A kulturális és higiéniai és erkölcsi szokások, az önkiszolgáló szokások és az alapvető munkakészség jelentősen kialakul és javul. A gyermeknek azonban megfelelő időre van szüksége e tevékenységek elvégzéséhez. A figyelem továbbra is ingatag és rövid életű, a gyermek gyorsan megváltoztatja érdeklődésének tárgyát. A gyermek játéka rövid ideig tart, és viszonylag egyszerű. Megtartja az egyéni karaktert annak ellenére, hogy egyszerre több gyermek játszik egymás mellett. A csoportokat gyerekek alkotják a harmadik év végén, és vannak jelei a csoportos játéknak.
Az óvodához való alkalmazkodás során elengedhetetlen a gyermekek jogi képviselőivel való alapos együttműködés.
A felnőttek számára elengedhetetlen, hogy segítsenek a gyermeknek egy új és stresszes helyzetben megbirkózni. Helyénvaló elkezdeni a gyermek előkészítését az otthoni óvodai alkalmazkodásra: fejleszteni kell a gyermek önállóságát, erősíteni az érzelmi stabilitást, edzeni a szétválasztást/rövid anya nélküli idő /, társakkal való találkozás, az otthoni napi rutin hozzáigazítása az óvodai napi rendszerhez.
FOLYAMATOS ALKALMAZÁSI FOLYAMAT ÓVODÁBAN
- annak lehetővé tétele, hogy a törvényes képviselő kívánsága szerint az óvodában maradhasson a gyermekkel tartózkodási idejének fokozatos lerövidítésével/megismerje a gyermeket az anyával való természetes interakcióban /
- fogadja el a gyermeket kedvenc játékával, mosolyogva, örömmel és teljes figyelemmel
- figyeljen az óvoda összes alkalmazottjának interakciójára, az alkotó munkára, a megfelelő formák, módszerek és eszközök kiválasztására a gyermek nevelési munkájában
- gyermekbarát, vonzó, ösztönző környezet kialakítása
- esztétikus és stimuláló környezet kialakításával befolyásolni az alkalmazkodás békés menetét
- használja fel a körülményeket a gyermek fokozatos és érzékeny beilleszkedésére a környezetbe, hogy az számára kellemes vagy legalábbis elfogadható legyen
- figyelemmel kíséri a gyermek beszédeit: hogyan éli meg visszatérését, nem fél-e belépni az osztályba, hogyan viszonyul a felnőttekhez.
- hagyja, hogy a gyermek felébredjen, sírjon, és csak ezután törekedjen a közeledésre
- az eredmények alapján működjön együtt és kommunikáljon a gyermekek jogi képviselőivel
- közelítse meg a gyermeket egyénileg, tartsa tiszteletben a gyermek igényeit
- megismerni a gyermeket, egészségi állapotát, személyiségének fejlettségi szintjét
Az adaptáció hosszát a gyermek törvényes gondviselőjével egyeztetve kell módosítani. Ha a gyermek nem tudja elfogadni az óvodai életet, akkor a gyermek törvényes képviselőjével folytatott konzultációt követően meg kell szakítani az óvodai látogatását egy bizonyos időre, vagy el kell halasztani a látogatást egy másik tanévre.
Az óvoda igazgatójának feladatai:
(1) Az óvoda igazgatója megteremti a gyermek óvodába járásának feltételeit, egyeztetve a gyermek törvényes képviselőjével a gyermek óvodai tartózkodásának időtartamáról.
2. A gyermek óvodai adaptációs tartózkodása alatt a pedagógus személyzet együttműködik a gyermek törvényes képviselőjével, figyelembe véve a gyermek egyéni sajátosságait.
3. A gyermek csökkent alkalmazkodóképessége esetén és egészséges fejlődése érdekében az óvoda igazgatója a gyermek törvényes képviselőjével folytatott konzultációt követően vagy írásbeli kérésére dönthet a gyermek felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről. gyermek részvétele a megbeszélt iskolában.
4. Az igazgató köteles betartani a hatályos jogszabályokat, és különösen a törvény 1. sz. 245/2008. Sz. a nevelésről és oktatásról (iskolai törvény) és egyes törvények módosításáról, annak módosított formájában. Az oktatási törvény végrehajtási rendelete az óvodák vonatkozásában a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának sz. Rendelettel módosított 306/2008. Sz., Az óvodáról. 308/2009 Coll.