Standard, a legelterjedtebb nem invazív diagnosztikai módszer, amely az úgynevezett röntgensugarak fizikai tulajdonságait felhasználva statikus és dinamikus képet készít az emberi testről, amelyet 1895 óta használnak.
A röntgenvizsgálat a röntgen fizikai tulajdonságait használja, amelyek behatolnak az élő anyagba. A sugarak behatolása a sugárzásnak kitett szövet sűrűségétől és szerkezetétől függ. A röntgensugár elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza 100 pikométer és 1 nanométer között van. A radiológiában az 1-50 nanométer közötti rövid hullámhosszú spektrumot használják orvosi célokra. A hosszú hullámhosszú sugárzás behatol az anyagba, és rosszabb a szöveteken keresztül is. Amikor a sugarak eltalálnak bizonyos vegyszereket, például a báriumot, fizikai jelenség fordul elő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a báriumot használják kontrasztanyagként, ami biztosítja a röntgensugarak jobb visszaverődését a beolvasott szövetből, ami jobb láthatóságot eredményez. A röntgenképet lumineszcens megnyilvánulások fényképes rögzítésével hozzák létre, amelynek intenzitása attól függ, hogy a röntgensugaraknak hogyan sikerült behatolniuk az anyagba vagy a szövetbe. A röntgensugarak nem hatolnak be kemény vagy keményebb szövetekbe, vagy rosszabbul hatolnak be. A kemény szövetek - például a csontok - röntgensugarat képeznek, így a gát bekövetkezésének helyén nem jelentkezik lumineszcens hatás (visszaverődés).
A sciascopy és a sciagraphy a mozgó szervek röntgenképe - a szervek mozgását videokamera továbbítja a képernyőre (sciascopy) vagy egy speciális filmbe (sciagraphy).
Jelenleg hagyományos filmtechnikai röntgenkészülékeket is alkalmaznak, de számos egészségügyi szolgáltató, köztük a fogorvosi rendelőintézetek, már rendelkeznek digitális röntgenberendezésekkel. Előnyük elsősorban a beteg sokkal alacsonyabb sugárterhelésében (kb. 30-50%), a gyorsabb vizsgálatban rejlik. A rögzített kép digitális minőségben néhány másodperc alatt elérhető a radiológus számára, és elektronikus úton azonnal elküldhető az orvoshoz. Az alacsonyabb sugárterhelés mellett az időmegtakarítás vitathatatlan előny a páciens számára. A digitális kép előnye abban is rejlik, hogy képes a kép szükség szerinti többszöri beállítására (pontos távolságmérés, nagyítás, kicsinyítés, nagyítás, fókuszálás).
A röntgensugarak megmutathatják a testben lévő kemény szöveteket vagy idegen tárgyakat, valamint a levegőt (például egy légbuborékot a gyomorban vagy más szervben), mert a kontrasztjuk a legjobb. Ezért ezeknek a struktúráknak a megjelenítésére a röntgensugaras módszert alkalmazzák leggyakrabban.
A lágy szövetek (pl. Zsírszövet, izmok) nem képesek diagnosztikailag jelentős minőségű röntgensugárzást mutatni. Ezért más képdiagnosztikai módszereket részesítenek előnyben megjelenítésük szempontjából. Néhány szerv még vizsgálható röntgensugárral, de a visszaverődés érdekében kontrasztanyagot kell használni. A kontrasztanyag a bárium-hígtrágya, amelyet a nyelőcső, a belek, az epehólyag, a véráram színezékei esetében alkalmaznak, az összes szervre elosztva. Jód kontrasztanyagokat használnak a pajzsmirigy vizsgálatára. Az oxigén vagy a hélium kontrasztanyagként is alkalmazható az agy kamráinak képalkotására.
A röntgenvizsgálatok indikációinak áttekintése:
Háziorvosok és szakorvosok jelentkezhetnek röntgenvizsgálatra.
A közpénzből fizetendő röntgen vizsgálatához be kell bizonyítani:
- orvos kérése
- érvényes egészségbiztosítás (biztosított kártya)
A röntgenvizsgálatot egyéni jelentkező is elvégezheti, de a radiológiai dolgozó csak a pácienssel folytatott konzultációt követően, esetleg. ambuláns orvosával.
A legtöbb röntgenvizsgálathoz nem szükséges előre lefoglalni. Hasznos megegyezni azoknak a vizsgálatoknak a dátumáról és időpontjáról, amelyeknél hosszabb kontrasztanyag-alkalmazás várható. A fém és a testen lévő keményebb tárgyak (pl. Ékszerek, ruházat) eltávolításán kívül nem szükséges különösebb előkészítés a vizsgálatra. A kontrasztvizsgálatokra további követelmények vonatkoznak. A gyakorlatban ezeket csak a radiológusok magyarázzák a betegeknek, amikor röntgenvizsgálati kérelmet nyújtanak be. Ezeket az előkészületeket figyelembe kell venni egy dinamikus röntgenvizsgálat esetén.
A terhesség abszolút ellenjavallat (a vizsgálat nem lehetséges). Viszonylagos ellenjavallat a kontrasztanyag lehetséges allergiás reakciójának gyanúja.
A röntgenvizsgálat minőségi diagnosztikai eredményeket kínál, különösen keményebb testszerkezetek vagy idegen testek esetén. A levegő és a gázok kontrasztja is nagyon magas, ezért a röntgenvizsgálatot olyan esetekben is alkalmazzák, amikor lehetőség van levegő, hélium vagy oxigén bevitelére a vizsgált területre. Ilyen például az agy röntgenvizsgálata, ahol kontrasztanyagként gázt használnak.
A vizsgálat nem fájdalmas és gyors. A röntgen azonban megterheli a beteget, nem kívánt ionizáló sugárzást hoz létre, amikor a szövetbe kerül. A hosszan tartó erős és gyenge ionizáló sugárzás károsítja az összes élő szervezetet, különösen a DNS-ét. A szervezet képes megsemmisíteni az ionizáló sugárzás káros hatásait, mivel képes megújítani és helyrehozni a sejteket. De nem mindig kell, hogy sikerüljön. Másrészt ezt a negatív hatást terápiásan alkalmazzák az onkológiában - az ionizáló sugárzás roncsolhatja a rákkeltő sejteket, de kisebb mértékben károsítja a környező egészséges szöveteket is.
A röntgensugarak ionizáló sugárzását egy idő alatt "effektív sugárzási dózis" egységben mérjük, milliSievert (mSV) jelöléssel. A röntgensugár határait az Egészségügyi Minisztérium 1. sz. 12. 2000-Z.z. 12/2001. Az ionizáló sugárzás küszöbértéke az egyes szerveknél változik:
- 5mSV/1 év: nemi mirigyek, csontvelő, az egész test egyenletesen
- 30mSv/1 év: bőr, pajzsmirigy, csont
- 75mSv/1 év: kezek, alkarok, lábak, bokák
- 15mSV/1 év: egyéb szövetek
0,2 mSv dózisnál a kutatási tevékenység során nem regisztráltak sejtsérülés akut vagy későbbi megnyilvánulásait, a természetes radioaktív sugárzás éves effektív dózisa 2,4 mSV. A kezek és a lábak röntgensugárzásakor az effektív sugárzási dózis 0,01-0,1 mSV tartományban van, amely a természetes kozmikus radioaktív sugárzás bevitelének megfelelő dózis hosszú távú repülés során (0,1 mSV).
A röntgendiagnosztika ismert hátrányai a következők:
- torz vagy torz kép, ha a beteg mozog
- a fémrészek röntgengátat képeznek, és torzítják a vizsgált szerv eredményeit
- ascites, meteorizmus és elhízás torzítja az eredményeket
- a nem kemény struktúrák (pl. tüdő, máj, szív) röntgen képalkotás, de a minőség nem felel meg a diagnosztikai igényeknek, kontrasztanyagot (bárium-szuszpenzió, jód-kontrasztanyagok) adnak ezek kiemelésére, de gyakoribb röntgen- és kontrasztanyagokat használni a bél- és húgyúti traktusban
- összességében rosszabb a lágyrész képalkotás
További szűrési lehetőségek:
kerület, több kerületet is megadhat egyszerre, vesszővel elválasztva,
városok, egyszerre több helyet is megadhat, vesszővel elválasztva,
szolgáltató vizsgálat,
ban ben Haladó beállítások korlátozhatja a munkahelyek kínálatát szelekcióval is
egészségbiztosító társaság vagy életkor (felnőttek/gyermekek).
Teljes szövegű keresés
- ha nem tudja a vizsga pontos, katalogizált nevét, pl. A gerinc röntgenvizsgálata - a gerinc teljes képe, csak a név egy részét írja be, pl. Röntgen vissza,
olyan munkahelyeket keresnek, amelyekre megadják az adott karakterláncot a vizsga nevében - pl. Röntgen vizsgálat vissza tice - összkép vissza és mások. elektronokat szabadít fel az atomokból és molekulákból, lebontja a molekulákat elektromosan töltött ionokká - ionizálja az anyagot a folyadék jelenléte a hasüregben