A szlovák nyelv rövid szótára

1. k gonosz, op. jó: z. játszani, aludni, hallani, cselekedni;
tól től. érezni;
tól től. beszélni valakiről;
akar valakit., z. kezelni valakit;
tól től. tanácsot adjon valakinek;
tól től. vége;
tól től. Nem szeretlek

szlovák

2. mondat vys. a szervezet kedvezőtlen állapota, kedvezőtlen helyzet stb.: vagyis származik. hányinger;
tól től. vele van a) nem érzi jól magát b) hátrányos helyzetben van;
től. kenyérigényre

3. vys. a történet értékelése a lehetőségek szempontjából, nehéz: származik. reggel kelj fel

● (nem) van valakinek valami. (nem) öntözés;
kifejez z.-rossz nagyon rossz;
származik. beiratkozott valakibe, aki nem bízott;
tól től. nem tetszett neki: z. ez káros hatással jár

1. gonosz, op. jó: felismerni. jótól;
hogy megvédje magát a gonosztól;
rossz üzletben szakítani

2. hívás. gonosz lény, op. jó: z. keresztezte az utamat

● Az Úristen legyen velünk és z. el

gyászolj -ie -ejú dok. lustává válni: fiú valahogy z-l

lepenec -nca m. ragasztás: z. haj;
geol. a búvároktól cementált üledékes kőzet. komponensek, konglomerátum

pren. pejor. összefüggéstelen attól. szavak arany

1. összekötéssel ragasztással: z. szakadt borító, z. törött nyak

2. ragasztással létrehozni: z. repülőt modellez

// összeragasztjuk összeragasztjuk: az agyagot darabokra öntjük;

  • A szlovák helyesírás szabályai

    ragasztó dokí ‑ia dok.; összetart

    Szlovák szótár (1959 - 1968) 1

    lustálkodni, hígítani. és még rosszabbá teszi, -í, -ia dok. elveszíteni a munka, a perverzió, a lusta vágyát: Ebben a szerencsétlen háborúban lusta lett. (Urbk.) Mi leszel? Végül is lusta leszel. (Urbk.)

    1. negatív értékelést fejez ki al történetéről. állapot, nem kielégítő, helytelen, tökéletlen, helytelenül, helytelenül, rosszul;
    rossz: z. dolgozni, től. tanulni. játék;
    tól től. hallani, látni, onnan. vissza;
    tól től. gazdálkodni, gazdálkodni;
    tól től. varrott ruha, z. karbantartott út;
    tól től. öltözött, öltözött férfi;
    az ajtó származik. Bezárás;
    tól től. valamit elmagyarázni, attól. megérteni valamit, attól. művelt ember;

    2. a társadalmi normák követelményeinek ellentmondó módon (különösen az erkölcs, az etika stb. Vonatkozásában);
    tisztességtelenül, erkölcstelenül, istentelenül;
    tól től. cselekedni;
    Rosszul éltem? Egész életemben a robotban éltem, megmentettem az örökségemet (Min.) Ő jól tudta, hogy amit csinál, azt rosszul teszi. (Letz);
    tól től. kárt tenni valakiben;
    gondol. valakiről rossz dolgok;

    3. barátságtalan, könyörtelen, ellenséges, ellenséges;
    durva: z. keresni valakit. beszélni valakiről;
    A szeme rosszul izzik. (Gróf) És csak rossz és rossz nekem. (Laz.);
    származik. rossz, barátságtalan hangulatra hangolva;

    4. hogy valakinek ártson, haszontalan, kellemetlenségeket okozzon: tenni valakitől., Akarni, kívánni valakitől.;
    tól től. tanácsot adni valakinek;
    Rosszul esett velünk, aludtunk, és a két ló megmenekült. (Taj.)

    5. kedvezőtlen, nem kielégítő;
    boldogtalanul;
    kemény, megerőltető: z. sétálni, innen. megkerülni (valamivel), hogy legyen valami kudarc, szerencsétlenség;
    tól től. irányítják;
    (nem), hogy legyen. (nem) hiányban szenvednek;
    valami. kiderült, z. vége kudarcot vallott;
    Életében egyszer a merészségnek örökké kellett tennie valamit;
    még mindig olyan súlyosan égett. (Ráz.) Rosszul mennek a dolgaink, és az egyik kudarc üldözi a másikat (Vaj.) Nem sikerül. Látta, hogy a protestantizmus tévedett (Jégé) kedvezőtlen helyzetben van. Amikor a fiúk észrevették, hogy ez rossz, felrobbantak (Zub.) Hogy rossz a helyzet. Rossz, gondolták a katonák. (Urb.) Rossz, velünk rossz. Szegénység, éhség. (Fr. King) Még soha nem volt olyan rossz, hogy ne is lehetne rosszabb. acc. Rossz javítani, ha már késő. (Kuk.)

    ● (ne) vegyen, (ne) legyen valaki valamire. (nem) valakire önteni valamit: Senki sem hibáztatta a szavának lemondásáért. (Taj.)

    6. kellemetlen, kellemetlen;
    bosszantóan: Mindenki tudta, hogy a tekintete rosszul fog neki megfelelni. (Urb.) Amikor csak az ingében volt, az embernek nehéz volt ránéznie. (Švant.);
    régi, rossz szagú edények törött szilánkjai (Vaj.);

    7. hogy az egészség, az élet, a testi hányinger, az egészségtelen, a betegség veszélybe kerüljön: z. érezni;
    Ó, nagyon rossz, nagyon rossz (Vaj.) Súlyosan beteg;
    (gyomorból)

    ● hívás. rossz-rossz nagyon rossz: rossz-rossz sokat okoz valakinek;
    Rosszul felhorkant, és ráordít (Mňač.) Nagyon durván, ellenségesen;
    van rossz-rossz kritika, harag (túl sok);
    Ha elkapnak minket, rossz-rossz lesz (Jégé), csatát kapunk. Az öreg király látta, hogy rossz-rossz (Karv.) Rossz, kedvezőtlen helyzet volt. Ezzel rossz-rossz volt. Már a másik világban van (Jégé) súlyos beteg volt.

    gonosz (nemzeti és gonosz), -ého középső.

    1. gonoszság, kényelmetlenség, nyomorúság;
    szánalom: Egy nő megmenti a férfit a sok gonosztól. (Tim.) Amint vérük kifolyik, állítólag úgy érezték, hogy a (tadzs.) Betegség "gonoszsága" elmúlik;
    próbálj jót és rosszat;
    megkülönböztetni a jót a gonosztól;

    2. hívás. gonosz teremtés, gonosz lény;
    mi származik egy gonosz lénytől (op. jó): Ki vagy te? Ha jó vagy, mondd, és ha rossz, akkor nem fogsz jól járni! (Kuk.) A gonosz elhalványul, a szörnyeteget rajzás gyötri. (Csillag.) Isten legyen velünk és távol a gonosztól! babonás és hívő emberek beszéde a tisztátalan erők gondolatától (ördög)

    lusta, -ie, -ejú dok. lustává válni: mentálisan z.;
    Olyan lusta volt, hogy nem is nézett körül, amikor beszéltél vele. (Taj.) A nyári meleg elviselhetetlen volt, minden lusta, halvány lett. (Skal.)

    1. geol. töredékes kőzet, amely különböző összetevőkből (gránit, gneisz, porfír, bazalt stb.) cementálódik, konglomerátum;

    2. pejor. valami inhomogént egyetlen egésszé egyesítve, ragasztással;
    ötvös: A munkások törölközőt ettek. Voltak azonban olyanok is, akiknek nem is volt ilyen hamu-, burgonya-, káposzta- és zabpehely konglomerációja. (Fr. King) elhagyatott fantázia és spontaneitás művei, a kellékek és jelmezek többé-kevésbé véletlenszerű konglomerátumai (Fel.);

    1. valami ragasztott, összekapcsolt;
    ragasztott hely: z. apró kövekből;

    2. pejor. valami inhomogén egésszé egyesítve, valami felszínes, szakszerűtlenül összeállított, ötvös: a mű különféle motívumokkal rendelkezik;
    Mormogott valamit a férfi dicséretére;
    egyfajta torz szavak ragasztása. (Számol)