Értékesítés/tanácsadás
Jelenlegi stratégiák
A kukoricaszilázs összetett takarmány. Többek között három pótolhatatlan szénhidrát-típust biztosít a tejelő táplálkozásban: - gyorsan fermentálható (pl. Keményítő), lassan erjedhető (emészthető rost) és emészthetetlen rost, mint olyan komponens, amely befolyásolja az emésztőrendszer aktivitását. Ezen túlmenően, a területenkénti magas energiájú anyag viszonylag magas hozampotenciálja miatt a kukoricaszilázsnak feltétlenül alapvető szerepe van gazdaságaink tejtermelés vagy állati hízlalás táplálkozási rendszerében.
Tényleg kiváló minőségű kukoricaszilázs
A kukorica szilázs minősége multifaktoriális. Ha a kukoricaszilázs a legtöbb takarmány a nagy hozamú tejelő tehenek tételében, a jó minőségű, területegységenként magas szárazanyag-hozammal rendelkező szilázs előállítása jelentősen befolyásolja a tejtermelés egész gazdaságát. Különböző agronómiai tényezők, valamint a genotípusos szelekció befolyásolják a kukorica hozamát és minőségét ezen az alapvonalon.
Az emészthető NDV paraméterével kifejezett kukorica szilázs minőségét jelentősen befolyásolják a növekedés időjárási viszonyai. A kukorica vegetatív növekedési fázisában a nedvesség hatásának megfigyelésével kapcsolatos legfrissebb eredmények a lignin és a hemicellulóz lényegesen intenzívebb megkötését mutatják. A májustól augusztus végéig tartó csapadékmennyiség figyelemmel kísérésével ugyanazon kukoricahibrid két különböző parcelláján (lokalitásán), azonos agrotechnikai körülmények között, megközelítőleg azonos összcsapadékot találtunk. Jelentős különbséget csak májusban és júniusban regisztráltak. Egy megfigyelt parcellán az összes csapadék 70% -kal volt magasabb júniusban (kevesebb volt májusban). Ez stimulálta a kukorica növekedését. Nem voltak szignifikáns különbségek a keményítőtartalomban (szárazanyagban 35,9 vs. 36,4%) és az NDV arányában (34,5 vs. szárazanyagban 36,6%). Ezeken a parcellákon a nagyobb összcsapadék hatására gyorsabb növekedés és egyúttal intenzívebb keresztkötés is történt a lignin és a hemicellulóz között (lignifikáció) a kukorica növények szárában, ami jelentősen megerősítette a szárakat. Ez a teljesen emészthetetlen rostok szignifikánsan magasabb (uNDV 240 óra) 31,8% -os volt, szemben a 21,1% -kal. Összehasonlíthatjuk ezt a hatást egy nagyon magas épület megépítésével, amikor alapjainak szilárdsága és merevsége jelentősen megnő.
Ezek a tények megerősítik a tarlómagasság manipulálásának fontosságát a kukoricaszilázs betakarításakor. Annak ellenére, hogy a kukorica növekedésének egyes fázisaiban a teljes csapadékmennyiség megoldhatatlan, a betakarításkor jelentősen befolyásolhatjuk a kukorica szilázs minőségét azáltal, hogy a tarló magasságával növeljük az emészthető rostok arányát. Magának a szilázsnak a minősége és szénhidrátfrakciója is teljesen a kezünkben van. Ez a kukoricaszem megszakadásának mértéke és a keményítő hozzáférhetősége az emésztéshez a bendőben és az egész emésztőrendszerben.
Megfelelően feldolgozott kukoricasziló gabona - még sokat kell tanulnunk?
A kukorica szilázs minőségét befolyásoló fő tényező a vegetációs szakasz és a betakarítás alatti érettség. A gyakorlatban a vegetáció érettségét a gabona tejes vonala határozza meg. A keményítőtartalom a tenyészidőszakban növekszik, amely közvetlen összefüggésben van a tejszerű szemcsés vonallal. A keményítő emészthetőségét általában magasnak tartják, és sajnos a hagyományos takarmányértékelő rendszerekben ezt a paramétert gyakran általánosítják. A keményítő emészthetőségének jelentősége a tejtermelés szempontjából azonban óriási, ezért szükséges a paraméter rutinszerű értékelése az alkalmazott tápanyag-értékelési rendszer szerint. Az optimális érettség a kukoricaszilázs betakarításakor általában magasabb keményítőtartalom miatt következik be. A keményítő fő tényező a kukorica szilázs energiatartalmának (NEL) növelésében. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szilázs szokatlanul magas szárazanyag-tartalma mellett, bár a takarmány szárazanyagában magas energiatartalom érhető el, a takarmánybevitel csökken a siló alacsonyabb fermentációs minőségének kockázata miatt. Az elégtelenül zavart gabonából származó keményítő hozzáférhetősége szintén csökken. Ez negatívan befolyásolja a takarmányból származó nettó energiafogyasztást és a tejelő tehenek hatékonyságát.
Nemcsak számos kísérlet, hanem maga a gyakorlat is egyértelműen bizonyítja, hogy a keményítő emészthetőségét/fermentálhatóságát befolyásoló legfontosabb tényező a részecskeméret. Más szavakkal, a gabona zavarának mértékéről beszélünk. A gyakorlatból azt is kijelenthetjük, hogy magasabb szárazanyag-tartalommal is megfelelő emelésű vágógéppel (aprítás vagy "hagyományos" típusú gabonaaprító) érhetjük el az emészthető energia tartalom jelentős növekedését.
A propilén-glikol etetésének hatása - egy kísérlet eredménye a tejelő teheneknek az ellés után történő beadásával.
Mint már említettük, a propilén-glikol alkalmazható a tejelő tehenek egyéni megközelítésében és a KD-dózis részeként, vályún történő öntözés formájában, vagy takarmánykeverés után egy takarmánykocsiban - ideális esetben, ha a tejelő tehenek belső része az előállított takarmány. Régóta ismert, hogy a propilénglikol perinatális periódusban történő adagolása a KD részeként csökkenti a súlyvesztést (a szérum zsírsav- és ketonszintet), és ez növeli a vércukorszintet. Valójában a használat kezdete óta folyamatosan értékelik a propilénglikol hatását, különösen a mai modern tejgazdaságok markánsan megnövekedett tejtermelésével kapcsolatban.
Az egyik utolsó kísérlet során a tejelő teheneknek 150 g propilén-glikolt adtak "felső ruha" formájában, és a KD részeként, miután egy etető kocsiban összekeverték "KD-ben keverjük". A kísérletet nagy teljesítményű gazdaságban hajtották végre, és a KD alapján készült, amelynek tápanyagtartalma megfelelt a fejős tehenek laktációjának 1. fázisában ajánlott koncentrációknak.
A fejős teheneknél az egészségügyi szövődmények előfordulási gyakorisága szignifikánsan alacsonyabb volt azokban a csoportokban, amelyek propilénglikolt kaptak (legfeljebb 25%), és szignifikánsan magasabbak voltak a kontrollcsoportban (majdnem 45%). A fitnesz pontszám és a tejtermelés változásainak összefoglaló összehasonlítását az 1. táblázat tartalmazza.