AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
Rebetol 200 mg kemény kapszula
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Minden kemény kapszula 200 mg ribavirint tartalmaz. Ismert hatású segédanyag
Minden kemény kapszula 40 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Kemény kapszula (kapszula)
Fehér átlátszatlan és kék tintával nyomtatott.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Rebetol más gyógyszerekkel kombinálva felnőttek krónikus hepatitis C (CHC) kezelésére javallt (lásd 4.2, 4.4 és 5.1 pont).
A Rebetol más gyógyszerekkel kombinációban krónikus hepatitis C (CHC) kezelésére javallt olyan gyermekgyógyászati betegeknél (3 éves vagy annál idősebb gyermekek és serdülők), akiket korábban nem kezeltek és akiknek nincs májkompenzációja (lásd 4.2, 4.4 pont). és 5.1).
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
A kezelést olyan orvosnak kell elkezdenie és felügyelnie, aki rendelkezik tapasztalattal a krónikus hepatitis C vírusfertőzés kezelésében.
A Rebetolt kombinációs terápiában kell alkalmazni, a 4.1 szakaszban leírtak szerint. A Rebetollal egyidejűleg történő alkalmazással kapcsolatos további előírásokról és egyéb adagolási javaslatokról olvassa el a Rebetollal kombinációban alkalmazott gyógyszerek alkalmazási előírását (SPC).
A Rebetol kapszulákat minden nap szájon át, két részre osztva (reggel és este) étkezés közben.
A Rebetol ajánlott adagja és időtartama a beteg testsúlyától és a kombinációban alkalmazott gyógyszertől függ. Kérjük, olvassa el a Rebetollal kombinációban alkalmazott gyógyszer megfelelő alkalmazási előírását.
Azokban az esetekben, amikor nem adtak ki konkrét adagolási ajánlást, a következő adagot kell alkalmazni:
A beteg súlya: 75 kg = 1200 mg.
3 évesnél fiatalabb gyermekekről nem állnak rendelkezésre adatok.
Megjegyzés: 65 súlyú betegeknél
A felnőttek adagolási ajánlásait lásd a táblázatban
a1 reggel, 2 este
bReggel 2, este 2
Az adag módosítása mellékhatások esetén
Az adag módosítása felnőtteknél
A Rebetol adagjának csökkentése a Rebetol kezdeti adagjától függ, amely a Rebetol-nal kombinációban alkalmazott gyógyszertől függ.
Ha egy betegnél súlyos mellékhatás alakul ki, amely potenciálisan kapcsolatban áll a Rebetol-val, a Rebetol adagját adott esetben módosítani kell, vagy abba kell hagyni, amíg a mellékhatás enyhül vagy súlyossága csökken.
BAN BEN a 2. táblázatban ajánlások az adag módosítására és abbahagyására a beteg hemoglobin-, szív- és közvetett bilirubinszintje alapján.
2. táblázat Mellékhatások kezelése
Csökkentse a Rebetol * adagját, ha:
Szüntesse meg a Rebetol alkalmazását, ha:
Hemoglobin szívbetegség nélküli betegeknél
* 1000 mg (75 kg) dózist kapó betegeknél az adag
Csökkentse a rebetol szintjét 600 mg/napra (reggel egy 200 mg-os kapszulaként, este pedig két 200 mg-os kapszulaként adva). Ha a rendellenesség megszűnik, a Rebetol újraindítható napi 600 mg-os adaggal, majd a kezelőorvos döntése alapján napi 800 mg-ra emelhető. A magasabb dózisok visszatérése azonban nem ajánlott.
800 mg-ot (105 kg) kapó betegeknél a Rebetol első dózisának csökkentése 200 mg/nap (kivéve azokat a betegeket, akik 1400 mg-ot kapnak, akiknél az adagot 400 mg-mal/nap csökkenteni kell). Szükség esetén a Rebetol második adagjának további 200 mg-os csökkentése naponta. Azoknak a betegeknek, akiknek a Rebetol adagja napi 600 mg-ra csökkent, egy 200 mg-os kapszulát kell bevenniük reggel és két 200 mg-os kapszulát este.
A Rebetol-nal kombinációban alkalmazott gyógyszerekkel esetlegesen összefüggő súlyos mellékhatások esetén konzultáljon ezeknek a gyógyszereknek a megfelelő alkalmazási előírásával, mivel egyes kombinációs sémák nincsenek alkalmazkodva a Rebetol dózismódosítási és/vagy abbahagyási ajánlásaihoz, amint azt a a 2. táblázatban.
Az adag módosítása gyermekkorú betegeknél
A szívbetegség nélküli gyermekkorú betegek adagjának csökkentését ugyanazok az ajánlások vezérlik, mint a szívbetegségben nem szenvedő felnőtt betegeknél a hemoglobinszint tekintetében (2. táblázat).
Nincsenek adatok szívbetegségben szenvedő gyermekgyógyászati betegekről (lásd 4.4 pont).
BAN BEN a 3. táblázatban ajánlásokat adnak a kezelés abbahagyására a beteg közvetett bilirubin-koncentrációja alapján.
3. táblázat Mellékhatások kezelése
Szüntesse meg a Rebetol alkalmazását, ha:
> 5 mg/dl (> 4 hét alatt)
(interferon alfa-2b-vel kezelt gyermekek és serdülők), vagy
> 4 mg/dl (> 4 hét alatt)
(alfa-2b-peginterferonnal kezelt gyermekek és serdülők)
Speciális betegcsoportok
Idősek (³ 65 évesek)
Úgy tűnik, hogy az életkor nem befolyásolja jelentősen a Rebetol farmakokinetikáját. Az alkalmazás megkezdése előtt
Ugyanakkor, mint fiatalabb betegeknél, a vesefunkciót is fel kell mérni a repertoárban (lásd 5.2 pont).
Gyermekgyógyászati betegek (3 éves és idősebb gyermekek és serdülők)
A Rebetol alfa-2b-peginterferonnal vagy alfa-2b-interferonnal együtt alkalmazható (lásd 4.4 pont). A Rebetol készítmény kiválasztása a beteg egyéni jellemzőin alapul.
A ribavirin és a közvetlen hatású vírusellenes szerek kombinációjának biztonságosságát és hatékonyságát ezeknél a betegeknél nem igazolták. Nincs elérhető adat.
Az együttes adagolási javaslatokkal kapcsolatos további információkért kérjük, olvassa el a Rebetol-nal kombinációban alkalmazott gyógyszerek megfelelő alkalmazási előírását.
Vesekárosodás
Veseelégtelenségben szenvedő betegeknél a Rebetol farmakokinetikája megváltozik a látszólagos kreatinin-clearance csökkentése érdekében (lásd 5.2 pont). Ezért a Rebetol-kezelés megkezdése előtt minden betegnél ajánlott felmérni a vesefunkciót. Mérsékelt vesekárosodásban szenvedő felnőtt betegek (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) váltakozó napi 200 mg és 400 mg dózist kell kapniuk. Súlyos vesekárosodásban szenvedő felnőtt betegek (kreatinin-clearance 4 g/dl). A hemoglobinszint 10 g/dl alá esett a felnőtt betegek 14% -ánál, valamint a gyermekek és serdülők 7% -ánál, akiket Rebetol vagy alfa-2b peginterferonnal, vagy interferon alfa-2b.
Az anaemia, a neutropenia és a thrombocytopenia legtöbb esete enyhe volt (a WHO 1. vagy 2. fokozata). A Rebetol és az alfa-2b peginterferon kombinációjával kezelt betegeknél több esetben is előfordult súlyosabb neutropenia (WHO 3:39 fokozat 186-ból [21%]; és WHO 4:13 fokozat 186-ból [7%]); A WHO 3. fokozatú leukopeniáról ebben a kezelési csoportban a betegek 7% -ában is beszámoltak.
Néhány klinikai vizsgálatokban Rebetol-alfa-2b-peginterferonnal vagy alfa-2b-interferonnal kombinációban kezelt betegeknél megfigyelték a húgysav és a hemolízissel járó közvetett bilirubinszint emelkedését, de a kezelés leállítását követő négy héten belül visszatértek a kezelés előtti értékekre. . Nagyon magas azok közül, akiknél magas a húgysavszint és kombinált gyógyszerrel kezelték, klinikai köszvény alakult ki, és egyikük sem igényelte a kezelés kiigazítását vagy kizárását a klinikai vizsgálatból.
HCV/HIV társfertőzött betegek
A Rebetol és az alfa-2b peginterferon kombinációjával kezelt HCV/HIV társfertőzött betegeknél> 5% gyakorisággal járó vizsgálatokban egyéb mellékhatásokat jelentettek (egyetlen fertőzéses betegeknél nem jelentettek): orális candidiasis (14%), szerzett lipodisztrófia (13%).%), csökkent CD4 limfociták (8%), csökkent étvágy (8%), megnövekedett gamma-glutamiltranszferáz (9%), hátfájás (5%), emelkedett vér amilázszint (6%), megnövekedett tejsavszint a vérben (5%), citolitikus hepatitis (6%), megnövekedett lipázszint (6%) és végtagfájdalom (6%).
Mitokondriális toxicitást és tejsavas acidózist jelentettek azoknál a HIV-pozitív betegeknél, akiket az NRTI kezelési sémával együtt kezeltek a Rebetollal HCV együttfertőzés miatt (lásd 4.4 pont).
Laboratóriumi értékek HCV/HIV társfertőzésben szenvedő betegeknél
Ennek a vizsgálatnak a kezelési szakaszában a leggyakoribb mellékhatások minden alanyban a pyrexia (80%), fejfájás (62%), neutropenia (33%), fáradtság (30%), anorexia (29%) és az injekció beadásának helye (29%). Csak egy személy hagyta abba a kezelést mellékhatás (thrombocytopenia) miatt. A vizsgálatban jelentett mellékhatások többsége enyhe vagy közepesen súlyos volt. Az összes beteg 7% -ánál (8/107) jelentettek súlyos mellékhatásokat, amelyek között az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalom (1%), végtagfájdalom (1%), fejfájás (1%), neutropenia (1%) és pirexia (4%) szerepelt. ). Jelentős sürgős, a kezeléssel összefüggő mellékhatások, amelyek ebben a betegcsoportban fordultak elő, az idegesség (8%), agresszió (3%), düh (2%), depresszió/depressziós hangulat (4%), hypothyreosis (3%) és 5 beteg volt hypothyreosis/emelkedett TSH-szint miatt levotiroxin-kezelésen esett át.
Alfa-2b-interferonnal kombinálva
Ezenkívül az öngyilkossági gondolatokról vagy kísérletekről a kezelés során és a 6 hónapos követés során gyakrabban számoltak be a felnőtt betegeknél (2,4% vs. 1%). A felnőtt betegekhez hasonlóan a gyermekek és serdülők más pszichiátriai mellékhatásokat (pl. Depresszió, érzelmi labilitás és aluszékonyság) tapasztaltak (lásd 4.4 pont). Ezenkívül az injekció beadásának helyén jelentkező nehézségek, pyrexia, étvágytalanság, hányás és érzelmi labilitás gyakrabban fordultak elő gyermekeknél és serdülőknél, mint a felnőtt betegeknél. A dózis módosítására a betegek 30% -ánál volt szükség, leggyakrabban vérszegénység és neutropenia esetén.
A mellékhatások táblázatos felsorolása a gyermekpopulációban
Bejelentett mellékhatások, amelyek fel vannak sorolva a a 6. táblázatban két multicentrikus klinikai vizsgálat tapasztalataira támaszkodva gyermekek és serdülők között Rebetolt alfa-2b-interferonnal vagy peginterferon alfa-2b-vel. A szervrendszer-osztályokon belül a mellékhatásokat a gyakoriság alapján sorolják fel a következő kategóriák szerint: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100–30 NE/ml), májbiopsziás eredmény, összhangban a krónikus hepatitis, amelyet nem más ok és rendellenes szérum ALAT-szint okoz.
Korábban nem kezelt betegek
Három vizsgálat vizsgálta az interferon alkalmazását korábban kezeletlen betegeknél, kettő Rebetol + alfa-2b-interferonnal (C95-132 és I95-143), egy pedig Rebetol + alfa-2b peginterferon (C/I98-580) kezelésével. A kezelés minden esetben egy évig tartott, féléves követéssel. A Rebetol interferon alfa-2b-hez történő hozzáadása szignifikánsan növelte a tartós virológiai választ a követési időszak végén (41% vs. 16%, p 10,6 mg/kg Rebetol (800 mg-os adag tipikus 75 kg-os betegeknél), szignifikánsan magasabb válaszarány, mint azoknál a betegeknél, akik 10,6 £/kg Rebetolt kaptak (7. táblázat). > 13,2 mg/kg Rebetol-t kapó betegeknél a válaszarány még magasabb volt.
7. táblázat A Rebetol + peginterferon alfa-2b tartós válaszaránya (Rebetol dózis [mg/kg], genotípus és vírusterhelés alapján)