trandolapril-ratiopharm

Számú melléklet 1. a változás bejelentésére, ev. sz .: 2019/03233-Z1B

AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE

Trandolapril-ratiopharm 2 mg

Trandolapril-ratiopharm 4 mg

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Minden kapszula 2 mg trandolaprilt tartalmaz.

Minden kapszula 4 mg trandolaprilt tartalmaz.

Ismert hatású segédanyagok:

Trandolapril-ratiopharm 2 mg:

Minden tabletta 24 mg laktóz-monohidrátot és 1,26 mg narancssárga (E110) tablettát tartalmaz.

Trandolapril-ratiopharm 4 mg:

Minden tabletta 24 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.

3. GYÓGYSZERFORMA

2 mg: 2-es méretű világospiros kapszula, fehér port tartalmaz

4 mg: 2. méretű narancssárga kapszula, fehér port tartalmaz

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

  • Enyhe vagy közepesen magas vérnyomás.
  • A bal kamrai diszfunkció a miokardiális infarktus után.

Kimutatták, hogy a trandolapril javítja a szívizominfarktus utáni túlélést bal kamrai diszfunkcióban (ejekciós frakció ≤ 35%), szívelégtelenség és/vagy reziduális ischaemia jeleivel vagy anélkül.

A trandolaprillal végzett hosszú távú kezelés jelentősen csökkenti az általános mortalitást, különösen a kardiovaszkuláris.

Jelentősen csökken a hirtelen halál és a súlyos vagy refrakter szívelégtelenség előfordulásának kockázata.

  • A pangásos szívelégtelenség tüneti kezelése.

4.2 Adagolás és alkalmazás módja

A Trandolapril-ratiopharm kapszulákat nem a kezelés kezdeti vagy titrálási szakaszában, valamint súlyos vese- vagy májproblémákkal küzdő betegek számára nem szánják. A Trandolapril-ratiopharm kapszulákat csak a titrálási szakasz után szabad olyan betegeknél alkalmazni, akiknek megalapozott fenntartó dózisa 2 mg vagy 4 mg trandolapril.

Normál vese- és májműködésű felnőttek, pangásos szívelégtelenség nélkül

Ajánlott kezdő napi adag magas vérnyomás esetén:

0,5 mg trandolapril naponta egyszer. Ez az adag 2-4 hét múlva megduplázható a beteg válaszától függően, de a maximális adag naponta egyszer 4 mg lehet. A szokásos fenntartó adag naponta egyszer 1-2 mg. Ha a beteg 4 mg-os adagra adott válasza nem kielégítő, fontolóra kell venni a kombinált terápiát.

Myocardialis infarktus után bal kamrai diszfunkcióval rendelkező betegek

A szívinfarktus után szenvedő betegeknél a kezelést a harmadik napig el lehet kezdeni napi 0,5 mg trandolapril dózissal.

Az adagot fokozatosan emelik a napi egyszeri 4 mg maximális napi adagig.

Ha az intolerancia jelei jelentkeznek, például tüneti hipotenzió, akkor az adag emelése ideiglenesen visszatartható.

Hipotenzió esetén minden, a hipotenziót okozó terápiát (pl. Értágítók, beleértve a nitrátokat és a vizelethajtókat is) szorosan ellenőrizni kell, és szükség szerint csökkenteni kell ezeknek a gyógyszereknek az adagját.

A trandolapril adagját csak akkor szabad csökkenteni, ha a korábbi intézkedések nem elég hatékonyak, vagy nem lehet ezeket megtenni.

Pangásos szívelégtelenség

A kezdeti szakaszban alacsony dózist adnak, különösen normál vagy alacsony vérnyomásban szenvedő betegek számára.

A kezelést egy 0,5 mg-os kapszulával kezdjük, miközben figyeljük a vérnyomást. Az adag fokozatosan növekszik 1-2 mg-ig, maximum 4 mg-ig naponta egyszer.

A hosszú távú kezelés célja naponta egyszer 4 mg dózis elérése néhány hét alatt.

Hipotenzió esetén a támogató vérnyomáscsökkentő kezelést újra kell értékelni, és ha lehetséges, csökkenteni kell ezeknek a gyógyszereknek az adagját.

Korábbi vizelethajtó kezelésben részesült felnőttek

  • Javasoljuk, hogy a diuretikum-terápiát legalább 3 nappal a trandolapril elkezdése előtt abbahagyják.
  • A kezelést napi egyszeri 0,5 mg trandolapril dózissal kezdik, amely később a beteg klinikai válaszától függően növelhető.

Ha szükséges, a vizelethajtó terápiát később folytathatják. A beteget ellenőrizni kell.

Vesekárosodásban szenvedő felnőttek

  • 10 - 30 ml/perc közötti kreatinin-clearance-ben szenvedő betegeknél a kezdő adag 0,5 mg trandolapril naponta egyszer megfelelő. Szükség esetén az adag napi 1 mg-ra emelhető.
  • A kreatinin-clearance <10 ml/perc és a dialízisben szenvedő betegek naponta egyszer 0,5 mg trandolaprilt kapnak. Ezeknél a betegeknél rendszeresen ellenőrizni kell a szérum kálium- és kreatininszintjét.

Májkárosodásban szenvedő felnőttek

A kezelést 0,5 mg trandolapril dózissal kezdik, és a beteg egyéni válaszától függően növelik.

A maximális napi 2 mg-os adagot nem szabad túllépni.

Normális máj- és vesefunkciójú idős betegeknél nincs szükség az adag módosítására.

Ha néhány beteg érzékeny az ACE-gátlókra, akkor ajánlott alacsony dózissal kezdeni, és a kezelés kezdetén ellenőrizni kell a vérnyomást és a vesefunkciót.

Különös figyelmet kell fordítani az idős betegekre, akik támogató kezelésként vizelethajtókat szednek, szív- vagy máj- vagy veseelégtelenségben szenvednek. Az adag a vérnyomásválasztól függően növekszik.

Mivel a trandolapril és az étel közötti kölcsönhatásról nem számoltak be, étkezés előtt, közben vagy után adható.

4.3 Ellenjavallatok

  • A készítmény hatóanyagával, bármely más ACE-gátlóval vagy a 6.1 pontban felsorolt ​​bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység.
  • Az ACE-gátlók beadásával összefüggő túlérzékenység, beleértve az angioödémát is.
  • Örökletes/idiopátiás angioödéma.
  • A terhesség második és harmadik trimesztere (lásd 4.4 és 4.6 pont).
  • A kezeléssel kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt a Trandolapril-ratiopharm nem adható gyermekeknek.
  • A Trandolapril-ratiopharm és az aliszkirent tartalmazó gyógyszerek egyidejű alkalmazása ellenjavallt cukorbetegségben szenvedő vagy vesekárosodásban szenvedő betegeknél (GFR 1/100 - 1/1000 - ≤1/100); ritka (> 1/10 000 - 1/1 000); és ismeretlen (a forgalomba hozatalt követően tapasztalható mellékhatások; a rendelkezésre álló adatok alapján nem becsülhetők meg) .Az egyes gyakorisági csoportokon belül a mellékhatásokat csökkenő súlyosság szerint rendezik, fontosságuk értékelése céljából.

    * A TRACE klinikai vizsgálat szerint a hipotenzió gyakori azoknál a betegeknél, akiknek a szívizominfarktus után bal kamrai diszfunkciója volt (n = 876). A magas vérnyomás kezelésében végzett klinikai vizsgálatok szerint azonban ezeknél a betegeknél ritka (n = 2520).

    Az ACE-gátlók, mint ismeretlen gyakoriságú csoport esetében a következő mellékhatásokat jelentették.

    Szervrendszercsoportok Nemkívánatos esemény
    Vér- és nyirokrendszeri rendellenességek Hemolitikus anaemia, eozinofília és/vagy megnövekedett ANA-szint (antinukleáris antitestek)
    Idegrendszeri rendellenességek Zavart állapot
    Szembetegségek Homályos látás
    Légzőszervi, mellkasi és mediastinalis betegségek Sinusitis, rhinitis, glossitis
    Emésztőrendszeri rendellenességek Bél angioödéma
    A bőr és a bőr alatti szövet betegségei Erythema multiforme, pikkelysömör dermatitis

    A feltételezett mellékhatások bejelentése

    A forgalomba hozatalt követően fontos jelenteni a feltételezett mellékhatásokat. Ez lehetővé teszi a gyógyszer előny-kockázat egyensúlyának folyamatos nyomon követését. Az egészségügyi szakembereknek minden feltételezett mellékhatást be kell jelenteniük az V. mellékletben felsorolt ​​nemzeti jelentéstételi központnak.

    4.9 Túladagolás

    A túladagolás tünetei közé tartozik a súlyos hipotenzió, sokk, merevség, bradycardia, elektrolit zavarok és veseelégtelenség. Túladagolás után a beteget szorosan ellenőrizni kell, lehetőleg intenzív osztályon. A szérum elektrolit- és kreatininszintjét gyakran ellenőrizni kell. A kezelési eljárások a tünetek súlyosságától függenek. Ha nemrégiben alkalmazták, intézkedéseket kell hozni a trandolapril eltávolítására (pl. Hányással, gyomormosással, abszorbensek és nátrium-szulfát beadásával).

    Tüneti hipotenzió esetén a beteget anti-shock helyzetbe kell helyezni, és a lehető leghamarabb el kell kezdeni a kezelést sóoldattal vagy más plazmahígítással.

    Meg kell fontolni az angiotenzin II kezelést. A bradycardiát vagy a súlyos vazovagalis reakciót atropinnal kell kezelni. Meg kell fontolni a pacemaker alkalmazását. A trandolapril hemodialízissel történő eltávolítását a beteg testéből nem bizonyították.

    A trandolapril túladagolásának nincs specifikus ellenszere.

    5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

    5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

    ATC kód: C09AA10

    A Trandolapril-ratiopharm kapszulák tartalmaznak egy prekurzort, a trandolaprilt, egy nem peptid ACE-gátlót karboxilcsoporttal, de szulfhidrilcsoport nélkül. A trandolapril gyorsan felszívódik, majd nem specifikusan hidrolizálódik az aktív, hosszan ható aktív metabolittá, a trandolaprilattá.

    A trandolaprilat szorosan és telítően kötődik az ACE-hez.

    A trandolapril alkalmazása az angiotenzin II, az aldoszteron és a pitvari natriuretikus faktor koncentrációjának csökkenését, valamint az angiotenzin I reninaktivitásának és plazmakoncentrációjának növekedését okozza. A trandolapril tehát modulálja a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert, amely fontos szerepet játszik a vér térfogatának és a vérnyomás szabályozásában, és így jó vérnyomáscsökkentő hatású.

    A trandolapril szokásos terápiás dózisainak beadása magas vérnyomásban szenvedő betegeknél a vérnyomás jelentős csökkenését eredményezi, mind fekvő, mind álló helyzetben. A vérnyomáscsökkentő hatás egy órán belül nyilvánul meg, maximum 8-12 óra között, és legalább 24 órán át tart. A trandolapril tulajdonságai a szív hipertrófiájának regressziójában elért eredményekkel magyarázhatók jobb diasztolés funkcióval és javított artériás merevséggel. Ezenkívül a vaszkuláris hipertrófia csökkenését bizonyították laboratóriumi állatoknál.

    Két nagy, randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat (ONTARGET (folyamatos Telmisartan Alone és Ramipril Global Endpoint Trialal kombinálva) és VA NEPHRON-D (The Veterans Affairs Nephropathy in Diabetes)) ACE-gátló és angiotenzin II kombinációjának alkalmazását vizsgálta. receptor blokkoló.

    Az ONTARGET tesztet olyan betegeknél végezték el, akiknek kórtörténetében szív- és érrendszeri vagy cerebrovaszkuláris betegségek voltak, vagy 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegeknél, akiknél a célszerv károsodása bizonyult. A VA NEPHRON-D vizsgálatot 2-es típusú diabetes mellitusban és diabéteszes nephropathiában szenvedő betegeknél végezték.

    Ezek a vizsgálatok nem mutattak szignifikáns jótékony hatást a vese- és/vagy kardiovaszkuláris paraméterekre és a mortalitásra, míg a hiperkalémia, az akut vesekárosodás és/vagy a hipotenzió fokozott kockázatát figyelték meg a monoterápiával összehasonlítva. A hasonló farmakodinamikai tulajdonságok miatt ezek az eredmények relevánsak más ACE-gátlók és angiotenzin II-receptor blokkolók esetében is.

    Ezért az ACE-gátlókat és az angiotenzin II receptor blokkolókat nem szabad egyidejűleg alkalmazni diabéteszes nephropathiában szenvedő betegeknél.

    Az ALTITUDE vizsgálatot (aliszkiren-teszt 2-es típusú cukorbetegségben kardiovaszkuláris és vesebetegségi végpontok alkalmazásával) úgy tervezték, hogy teszteljék az aliszkiren ACE-gátlókkal vagy angiotenzin II-receptor-blokkolókkal történő szokásos kezeléséhez történő hozzáadásának előnyeit 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő és krónikus vesebetegségben, szív- és érrendszeri betegeknél betegség, mindkét betegség. A próba idő előtt befejeződött a nemkívánatos események fokozott kockázata miatt. Számszerűen több kardiovaszkuláris és stroke halálozás történt az aliszkiren csoportban, mint a placebo csoportban, és a megfigyelt mellékhatásokról és súlyos nemkívánatos eseményekről (hiperkalémia, hipotenzió és veseelégtelenség) gyakrabban számoltak be az aliszkiren csoportban, mint a placebo csoportban.

    5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

    A trandolapril orális alkalmazás után nagyon gyorsan felszívódik. Az abszorbeált mennyiség a beadott dózis 40-60% -ának felel meg, és az étkezés nem befolyásolja.

    A beadás után a maximális plazmakoncentrációt 30 percen belül elérjük. A trandolapril nagyon gyorsan eliminálódik a plazmából, felezési ideje kevesebb, mint egy óra.

    A trandolaprilt trandolaprilattá, specifikus ACE-gátlóvá hidrolizálják. A képződött trandolaprilat mennyisége nem befolyásolja az étel bevitelét. A maximális plazmakoncentrációt 4-6 órán belül eléri.

    A trandolaprilat több mint 80% -a kötődik a plazmafehérjékhez. A telítettséget nagy affinitással köti az ACE-hez. A keringő trandolapril nagy része telítetlenül kötődik az albuminhoz is.

    Az egyensúlyi állapot átlagosan 4 napon belül alakul ki a trandolapril napi egyszeri ismételt adagolását követően egészséges önkénteseknél, valamint fiatalabb és idősebb hipertóniás betegeknél. A trandolaprilat tényleges felezési ideje 16-24 óra. A terminális eliminációs felezési idő az adagtól függően 47-98 óra. Ez a terminális szakasz valószínűleg a trandolaprilat és az ACE komplex kötődési és disszociációs kinetikáját képviseli.

    A trandolaprilat változatlan formában ürül a vizelettel olyan mennyiségben, amely a trandolapril beadott adagjának 10-15% -át teszi ki. Radioaktívan jelzett termék orális beadását követően a radioaktivitás 33% -a a vizeletben és 66% a székletben nyerhető ki emberben.

    A trandolaprilat renalis clearance-e megfelelő a renális clearance-hez. A trandolaprilat plazmakoncentrációja szignifikánsan magasabb azoknál a betegeknél, akiknél a kreatinin-clearance <30 ml/perc. Mindazonáltal, veseelégtelenségben szenvedő betegeknél történő ismételt alkalmazás után az egyensúlyi állapot átlagosan 4 napon belül eléri a veseelégtelenség mértékét.

    5.3 A preklinikai biztonságossági adatok

    Nem állnak rendelkezésre olyan releváns preklinikai adatok, amelyeket a jelen alkalmazási előírás egy másik szakasza nem tartalmaz.