str rob, -i, -ia ned. kifejez (ebből) gyógyítani, gyógyítani, gyógyulni sérülésből, betegségből: s. reggel (Fel., Mih.);
Búrska asszony azért jött a faluba, hogy megszabaduljon azoktól a véres sebektől, amelyekért a szerelem felrobbantotta imádóit. (Fagy);
doc. csináld magad
1. (hová) kellemetlenül, kínosan menni járni, járni stb: Hol félsz? (Jégé)
2.
3. (mivel) azzal az erőfeszítéssel, hogy valamit valahová szállítson, cipeljen, meghúzjon stb.: Nő, hol tart a kosárral? (Jégé)
str félni, -uje, -ují és félni, -a, -ajú ned.
1. (kit, mit, ki előtt, mi előtt és azonnal) félni valakitől, valamitől, félni, félni: Félt magától és közel állt önmagához. (Zgur.) Kétségtelen, hogy fél az urak haragjától. (Kal.) Nem tudod, atyám, mennyire félek tőled. (Al.) Az emberek félnek ettől a bírságtól. (Dobš.) Félnek egy kemény kéztől. (Hor.) Eleinte aggódott a lövöldözés miatt. (Karv.)
2. (kinek, minek) aggodalomra ad okot, félni, aggódni: Egy nő bizony aggódik értem. (Fog.) Mindig szenvedek és aggódom miatta. (Šolt.) Aggódnak a holnap miatt. (Al.);
val vel. a gyerekekről, a családról
- mire) veszteség (általában pénz), kár, átdolgozás: Akinek árukészlete volt, az az árak esésével naponta rengeteg pénzt veszített. (Számol);
kereskedelmi val vel. áruk veszteséggel, költség alatt történő értékesítése;
5. (kinek) valaki nélkül maradni ideiglenesen al. végleg: már megvolt és újra elvesztettem. (Ábra.);
elveszítünk benne egy veszélyeztetett harcost stb. az elhunyt emlékére használt megfordítás;
Szem elől tévesztettem őket, mert mintha a víz elöntötte volna őket (Bedn.), Abbahagytam őket;1. elpusztulni, eltűnni, eltűnni, megszűnni: A felhők csak lassan oszlanak el és tűnnek el. (Jil.) Az eltűnő nyárral sok hegyi növény is elvész. (Fr. Kráľ) A dal azonnal nagyobb lett, azonnal elveszett a távolból. (Krno) Jaškuliak szavai csendes zajba estek, belemerültek, nyom nélkül eltűntek. (Min.) Ha életed boldogsága elvész, összeszorítod a fogaid és a torkodban sóhajtasz. (Mih.);
pren. És hirtelen elvész a talaj a lábad alatt (Fel.) Szédülsz;
valami elveszett valakinek az emlékezetében fokozatosan megfeledkezik róla;2. kevésbé lesz látható, letisztul, eltűnik: Az út hegyes szögben eltűnik a hegyben. (Laz.) Még egyszer mögéjük néztem, amikor az út kanyarulatában eltűntek a szemünk elől. (Ondr.) A sötétség annyira megvastagodott, hogy a dombok elvesztek benne. (Švant.) A csomagtartó egyértelműen megfeketedett, és a korona elveszett a felhőben (Hor.) Egyesült a felhővel.
4. kifej. elszárad, fogyjon: Kováč kislánya mindennap egyre többet fogyott;
elég szegényesen feküdt, az arca öreg. (Igen);Str ačena, -y nők. r. a foltos háziállat (általában tehén) neve, a foltos
1. az emberek (és az állatok) szorongató érzése a közvetlen veszély okozta al. egy másik kellemetlen, felelősséget igénylő helyzet, szorongás, félelem, félelem, rémület: halálos, beteg, szorongó, pánikszerű, hisztérikus;
val vel. a haláltól, a halál előtt, p. szerencsétlenségből, bizonytalanságból, háborúból;
val vel. a munkanélküliségtől, a szegénységtől és az éhségtől;
val vel. a sötétségből (te.);
val vel. gúny előtt, p. a jövő előtt;
ugrás, kiabálás, sikoly s-u-ból, izzadás s-u-ból, mérés, merev s-u-ból, s-om;
néma, halovány s-től;
elhalványul, s-u-ból;
menekülni, menekülni s-u elől, futni s-u elől;
szürkülni, őszülni az s-u-tól;
szíve bezárul félelmében (Taj.);
ráz, rángatózik, gyötör, szenved s-om-ot, s-u-tól;
Körülöttem kezdtem járni. (Kuk.) Félelem támadt rajta. (Dobš.) Még nagyobb félelem támadt rajtam. (Tomasc.);
van s. félni, félni;
kap s. félni, félni;
meghalni, meghalni s-kel, s-u-ból valakiért, valamiért, amitől nagyon kell tartani, nagyon aggódni valakitől;
abból származik. szörnyű, félni kell tőle;
telefon hívás. te nevetsz. fél a teli kaputól, tele nadrágtól nagyon fél, félénk, megijedt;
A félelemnek nagy a szeme. aki fél, az eltúlozza a veszélyt;
telefon hívás. kifejez nem, semmiképpen sem hívják meg s-y valakinek kielégítésére, szidására, bátorítására;
ne aggódj, ne aggódj, ne aggódj;
Köhögés egyszer a nap folyamán, és annyira félek! (Tim.) És már annyira félsz;2. Aggodalom Dakoho al. némi nyugtalansággal, félelemmel, szorongással társul: p. a jövőről, p. egy gyermekről;
Trenkerrel gondunk volt, hogy a sötétség valahol elkapja. (Bedn.) Cilát egy nehéz kórterem foglalta el magának és egy férfinak. (Taj.) És milyen félelmek voltak tőle! (Egy csapat.)3. elavult. személyes. félni való dolog, félelem: Európa borzalma és az egész világ félelme lenne. (J. Kráľ)
4. hívás. kifejez határozószó funkcióval rendelkezik;
a) nagyon sokat, nagyon-nagyon kifejez (általában oldalra, oldalra vonatkozóan): a tisztelt képviselő megjelent az ajtóban. Ráncolja a homlokát a félelemtől. (Urb.) A rongyosok megijedtek. (Jégé) A disznó tavasz óta elhullott nálunk és a falvakban. str fáj és rémület. (Taj.) Igen, hogy szeretek táncolni - félve. (Igen);
b) (általában határozatlan idővel) (is) rettenetesen, rettenetesen, rettenetesen: p. gondolkodni rajta, gondolkodni;
val vel. nézni;
val vel. Hallgassa megstr achopud 1, -a, mn. nem. -én egy. r. kifejez félénk ember, félénk ember, fiú: Nem volt félő, de amikor az ismeretlen fenyegető hozzáállását nézte, szégyellte az ereiben lévő vért. (Hruš.) Domin szégyenkezve úgy érzi, mint egy nagymama félelme, megijedve ellenfelétől! (Mor.);
str achopud 2, -a ember. r. nar. Madárijesztő: Nos, mindenki tudta, hogy a verebek elriasztására a kannabiszba alig építették be. (Zab.)
str achoš, -a, mn. nem. -én egy. r. kifejez egy ember, aki fél, fél, fiú, gyáva: Amikor eljött a reggel, az utolsó félelmet bátorság töltötte el. (Ábra) Nos, te str! A torony bagolyból. (Csillag)
str gondtalan és félelmetes jönni. m. kifejez ijedt, rémült, félénk, félénk: Elég volt a zaj, de valamiféle félelem. (Vaj.) Olyan szörnyű bolygón születtem (Urbk.) Természetesen félénk vagyok;
félelmesen és félelmesen: Anna ijesztően nézett Albertre. (Vaj.)
str achovný gyere. m. nar. félénk, félénk: Miért vándorol a szerep utáni éjszakán, amikor annyira félelmetes vagy! (Šolt.) Ijesztő remegés futott végig a testén (ábra) A félelemtől remegve.
str achuplný příd. m. hígított. félelemmel teli, rémült, rémült: Évekig tartó átgondolt gondolkodás után úgy döntött, hogy csatlakozik a csapathoz. (Skal.)
str ačí, stračací p. straka
str áčik, -a, mn. nem. -y ember. r. nar. fajta harkály
str ačinôžka, -y. -bála a nőknek. r. népi. mezei laskagomba: árukból kötött koszorú, gubó és fehérlábú moly (Vaj.)
str ačka, -y, -čekek nők. r. kifejez hígított. sötét pont, sötét folt: A térképen néhány fekete szívószál található, amelyek állítólag emberi települést jeleznek. (Švant.)
1. hiányban, rászorultságban, szegénységben élnek, hiányban szenvednek, szükség: Számunkra pihenés nélkül szenvedtek. (Taj.) Az emberek csak dörzsölgettek és szenvedtek, nyakuk szorongatta a fővárost. (Ráz.-Mart.)
2. dil. (mi) ne legyen, hiányzik: Szerette volna pótolni mindazt, amit hiányolt és huszonhárom évig szenvedett abban az egy pillanatban és egy ölelésben. (Egy csapat.)
váltakozó összeadás. m. bázis. Szomorúság, szenvedés: A szenvedő lélek kárókatona annak ellenére kezeli az erődöket. (Csillag)
str adivárky, - a nők éve. r. pomn. bőr. a híres olasz hegedűkészítő, Antonia Stradivari és fiai műhelyében készült hegedűk;
kitűnő, minőségi hangzású hegedűkről
str ádoba, -y, -dob nők. r. elavult. szenvedés, szenvedés: Az öröm nyomorúságból fakad. (Kuk.)
štr áf -u ember. r. telefon hívás. csík, derék: Hosszú vászoncsíkot húzott ki az ingéből. (Karv.) A felniket a felni kerekein hagyják. (Jes.);