kifújás 1. fújás, hogy valamit eltávolítson valaminek a felületéről • kifúj: porot fúj az asztalról; kifújja a tollat a tenyérből • lazítson • költő. elvenni (elvenni): a szél lefújta a jegyet az asztalról
2. o. csinál 1 3. o. 1 megoldására
vétkezni vétkezve figyelmeztetni, inteni (valami rosszért, nemkívánatosért, helytelenért stb.) • inteni: inteni, szemrehányni a tanítványt az egész osztály előtt • hígítani. szidás: szidja a gyereket • kifej.: megkeresztelkedik • becsület • ellopja • megszúrja: megkeresztelte, megvert, mint egy kisfiú • hígított. tenni: rosszul tette őt engedetlenségért • hívásért. kifejez: viseljen • hordozzon • torzítson • ferde • szappanosítson (ettől függetlenül): hordozzon, hordozzon valakit a fekete föld alatt • kifejez. átkozni: apám átkozott • kritizálni • pren. kifejez fújni (a hibák, hiányosságok rámutatásával megoldani): kritizálta a hozzáállása miatt • subst.: gereblye • futás (meggondolatlanul, élesen) • kifej. zavarba hozni (bűn szégyelli) • hívás.: hányni • kijönni: hogy nagyon ideges legyen, késői visszatérésért kiszállt • kimenni (valakivel) • kijönni (valakihez) • kifejezni: egy fejezetet hibáztatni (a bűnbánatot, a bűnt is beleszámítani): egy fejezetért hibáztatni, amikor hazatér. megijeszt (istálló)
-
indítsd az első hívást. kifejez beszélni valakivel, valami nagyon kritikus, különvélemény, szokás. hogy könyörtelenül • kritizálja • a felhívást. kifejez elviselni: elhozni, bírálni a szerzőt, előadni; vittek, mint egy kisgyerek • beszélgetést. kifejez: ferde • ferdeség: a regény irgalmatlanul torzult a sajtóban, ferde • expr. kifújni (gyalázatosan beszélni valakiről, valamiről): beszédében az előd ütései • subšt.: futni • futni: futni: beosztottat lefutni