Elvesztett nyereség, az elmaradt profit számszerűsítése, szakértő, szakértői vélemény, üzleti terv, diszkont faktor, kockázati ráta, cash flow, levonható források, diszkontált jövedelem
Az üzleti gyakorlatban egyre gyakrabban találkozunk azzal a szükségességgel, hogy szakértők számszerűsítsék az elmaradt nyereséget. Az elveszített nyereség az egységek bizonyos korlátozásának eredményeként keletkezik, amelyek általában ilyen nyereséget termelnek, vagy várható nyereségként tudják elérni. Az elveszett nyereség többféle definícióját alkalmazzák a szakemberek az elveszett nyereség értékének meghatározására.
A nyereségkiesés olyan veszteség, amely abból áll, hogy a károsult vagyona nem nőtt a káresemény következtében, bár erre a dolgok rendszeres menetére tekintettel számítani lehetett. Az elvesztett nyereséget általában úgy jellemzik, hogy különbség van abban, amit a károsult ténylegesen elért és mit ért volna el a veszteségesemény hiányában. A jelen esetben tehát hipotetikus veszteségről van szó, amely hipotetikus bevételeket és hipotetikus költségeket tartalmaz.
A hipotetikus kieső nyereség olyan nyereség, amelyet általában a tisztességes üzleti ügyletek során, a megsértett szerződés feltételeihez hasonló feltételek mellett, a károsult üzleti tevékenysége körében értek el. Az elvesztett nyereség annak a pénzügyi értéknek a számszerűsítése, amelyet a károsult elérhetett volna, ha a veszteségesemény nem következik be. Az üzleti tevékenységből származó kieső nyereség különböző formákat ölthet, és különböző módon számszerűsíthető, mivel mind az egyedi üzleti tevékenységből származó egyszeri kieső bevételből, mind a folyamatban lévő tevékenységekből viszonylag rendszeresen elért nyereségből származhat.
Vagyonkár, amely elveszett nyereség jellegű, és azt a vagyoni veszteséget képviseli, amelyet a sértett fél a szokásos eseménysorozatban, nem veszteségesemény esetén, elvárhat szerződéses partnerétől. Kétségtelen, hogy egy ilyen személy elveszítette a vagyoni előnyöket a kapott teljesítmény értékében, amelyet kapott volna, mert ennek elmulasztásával anyagi helyzete nem nőtt, bár ésszerűen elvárható volt. Ennek a kieső nyereségnek a megállapítási módja minden egyes esetben a sértett ténybeli állításaitól függ, amelyekkel a kártérítési igény megalapozott, vagyis azon konkrét körülmények állításaitól, amelyekből arra következtet, hogy az alperes időszakában (nem üzleti tevékenység) elvesztett nyeresége.
A tényleges kieső nyereség abból áll, hogy nem növelik a károsult vagyonát, amely bizonyíthatóan csak a veszteségesemény következtében következett be. Ezek olyan esetek, amikor pontosan el lehet különíteni a veszteségesemény hatását az esetleges nyereségnövekedést befolyásoló egyéb körülményektől. A vállalkozónak bizonyos költségei merülhetnek fel az üzleti lehetőségekért, amelyek a kártevő jogellenes cselekedete miatti üzleti lehetőség elvesztése után felesleges költségként is követelhetik, ami valós kárt jelent.
Véleményem szerint megfogalmazhatnánk az elvesztett nyereség egyszerűsített kifejezését:
"Az elvesztett nyereség olyan pénzben kifejezett érték, amely bizonyos tények alapján általában nyereséget termelő, vagy nyereséget termelni képes érintett szervezetek jogainak bizonyos korlátozásából származik.".
A kieső nyereség értékének szakértői véleményben történő meghatározását a 09 00 00 Gazdaság és menedzsment - Ipar 09 03 00 Kontrolling részleg szakértőjének kell elvégeznie. Az elvesztett nyereség számszerűsítését szakértői szabályozás nem szabályozza, de az elvesztett nyereséget egyes jogszabályok részben szabályozzák:
A Ptk. Különbséget tesz a tényleges kár, az elmaradt haszon és a nem vagyoni kár között, amely bűncselekmény kapcsán keletkezik. A kárt vagy a nem vagyoni károkat főként pénzben térítik meg, de a törvény megengedi a károk megtérítését is annak korábbi állapotának helyreállításával, azaz kijavításával.
A Kereskedelmi Törvénykönyv a törvény több részében szabályozza a károkat és az elmaradt hasznot az egyes törvénysértések meghatározása formájában, amelyek alapján a kár vagy az elmaradt nyereség felmerül.
A számviteli törvény szabályozza a társaság tevékenysége során felmerülő károkat és hiányokat. A számviteli törvényben szereplő kieső nyereséget nem közvetlenül korrigálják, hanem a vállalat jövedelmét. Az elvesztett nyereséget nem számolják el áruk, áruk vagy szolgáltatások eladásaként, bár ez az értékesítéssel kapcsolatban felmerülhet, de más jövedelmet jelent, és az elvesztett nyereség címzettjének vállalkozásában kerül elszámolásra a 648. számla - Egyéb bevételek a gazdasági tevékenységtől. Az elveszett nyereség megfizetésére kötelezett gazdálkodó egység elszámolja a vállalkozás egyéb költségeit az 548. számla - A gazdasági tevékenység egyéb költségei számlával.
A jövedelemadóról szóló törvény nem szabályozza kimondottan az elmaradt nyereséget, hanem a társaság egyéb működési bevételéből kell adót fizetni, mivel nem mentesül az adó alól és nem zárható ki adóalanyként. Ezért szükséges az elvesztett nyereség megfelelő megadóztatása.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény nem foglalkozik az elvesztett nyereséggel, amely a károsult jövedelme. Ez azt jelenti, hogy az elmaradt nyereség nem adóköteles és nem mentes az adó alól, de nem is tekinthető adóköteles szolgáltatásnak, amely hozzáadottérték-adó alá esne.
A Büntető Törvénykönyv az elmaradt nyereséget is meghatározza, kimondva, hogy az elvesztett nyereség a nyereségnek való kárt jelenti, a következőképpen: „A kár olyan nyereségkárosodást is jelent, amelyre a károsult fél a körülmények és körülményei miatt egyébként jogosult lenne, vagy amely ésszerűen elérhetné.