Elavult böngészőt használ. Előfordulhat, hogy az oldal nem megfelelően jelenik meg, és funkcionalitása korlátozott lehet.
Javasoljuk frissítse a böngészőt a legújabb verzióra, vagy ingyen telepítheti a modern böngészők egyikét:
gímszarvas Cervus elaphus
A faj részlete
Élőhelycsoport
Előfordulás az év folyamán:
Tevékenység a nap folyamán:
Védelem:
Eredetileg elterjedt Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában, de csak Dél-Amerikában és Ausztráliában hiányzott. A gímszarvasok csak a palearktikus régióban hoznak létre 20 földrajzi fajt.
Két alfaj van hazánkban, mégpedig Közép-európai gímszarvas (Cervus elaphus hippelaphus) a Kárpát gímszarvas (Cervus elaphus montanus). A felnőttek egyértelműen különböznek az agancs méretétől, szőrzetétől, alakjától és súlyától, de a legtöbb helyi populáció olyannyira keresztezett, hogy gyakran nehéz alfajba sorolni. A Duna, a Váh és a Kysuce völgyében mindkét alfajunk természetes elterjedésének határa fut, míg Közép-Szlovákia hibridjeinek ad otthont. A Kárpát gímszarvas tiszta formája Kelet-Szlovákiában fordul elő, és az egyik legnagyobb és a legtrofikusabb minősítésű. A közép-európai gímszarvas területe Nyugat-Európába tart. Az őz nagy erdőterületeket lakik az ártértől a hegyi erdőkig. Társadalmilag csordákban él, az őzektől elválasztott öreg szarvasok és fiatalok.
Ruja augusztus végétől októberig zajlik, hazánkban általában szeptember 5-től október 10-ig. Ezután a kötelek csoportokat alkotnak, amelyekhez buja szarvasokat adnak. A gímszarvas őrzi csoportját, és megpróbálja elűzni a másik szarvast, harc folyik egy szarvascsoportért. A szarvasok a raj alatt egyáltalán nem legelnek, így kevesebb mint egy hónap alatt fogynak súlyuk harmadáig. A rutin után az őz elhagyja az állományt, és csoportosan társul más őzekkel, egy fiatalabb őz vezetésével. Az őzállományok csak a fiatal kikelés előtt, májusban és júniusban kerülnek szét, 240 napos embriófejlődés után. Az őznek látens terhessége van, van egy, kivételesen két fiatalja, akik körülbelül 120 napig szopnak, de továbbra is az anyánál maradnak. Az őzek a 2. életévben érik el az ivarérettséget, de a fiatal őzeknek csak a 3. évben van lehetőségük aktívan részt venni a rutinban.
Az őzek eledele gyógynövényekből, fás szárú növényekből, vad gyümölcsökből, de termesztett növényekből is áll. Az őzek téli etetése általában szükséges, mert a forgalmi útvonalak és az ország mozaik jellege miatt az állomány, mint korábban, télen nem talál táplálékban gazdag helyeket. Bizonyos számú szarvas fenntartása a vadászok egyik legfontosabb feladata, amely nélkül ez az "erdők királya" már nem fordulna elő Közép-Európában. 10-20 évvel ezelőtt az őzek száma aránytalanul magas volt, ami az erdei növények károsodásában is megmutatkozott. A vadászati szabályozás és az orvvadászat fokozott intenzitása miatt az állományok csökkentek.
Ovális vagy hosszanti babérlevél, gyakran az egyik végén hegyes, külön-külön vagy tömörített formában összegyűjtve, 2–2,5 cm hosszú és 1–2 cm széles, egyik végén süllyesztett, a másikra hegyes; a nyári babérlevél friss állapotában fényesen fekete-zöld (később sötétbarna) és gyakran szomszédos, télen szilárd és száraz-szürke, tavasszal szabálytalan, pépes; ordítás idején a széklet kisebb, ráncos deformációval; leggyakrabban nagyobb mennyiségben található az etetők körül, a járdákon vagy a növényzet peremein (az őzek és őzek keskenyebb, hosszúkásabb babérlevelekkel rendelkeznek, mindkét végén lekerekítettek, a durvább végén mélyedés nélkül).
- Szarvasok, őzek és juhok ürülékének összehasonlítása.
Lenyomatok
Futó szarvas esetén legfeljebb négy ujj nyomtatható az őz nyomába. A szarvas azonban leggyakrabban csak egy kétujjas patkánynyomot hagy maga után. Az őrök egymáshoz szorítva vannak, ovális alakúak, elülső élei tompa és párhuzamosak. A pálya eltér a pálya irányától. Az öreg szarvas 7,5–9,0 cm hosszú és 6,0–7,0 széles. A lépés hossza 60 - 70 cm, a lábszár szélessége 15 - 20 cm. Minél fiatalabb az egyén, annál kisebb a lábnyoma. Az őzek lábnyoma 4,0 - 5,5 cm hosszú és 3,5 - 5,0 széles. A lépés hossza 35–45 cm, az ágyék 5–10 cm. A szarvasok lábnyoma 5,5 - 6,5 cm hosszú és 5,0 - 5,5 cm széles, a lépés hossza 50 - 60 cm, az ágyéké pedig 10 - 15 cm. A hátsó lábak kissé keskenyebbek. Az őz vadállatok a hátsó lábukat az elülső lábuk elé teszik a futás során, és a lábnyomban háttal vannak tolva, és nyílt sebek is.
Az állatok aktivitását elsősorban az időjárás és az évszak határozza meg. Az egyének napközben többnyire jó menedékhelyeken pihennek, és csak kora este mennek ki legelni. A szarvas szarvas állományban él, kivéve az öreg szarvast. Az állomány vakvezető szarvasokból és más terméketlen szarvasokból, valamint mindkét nem fiatalkorújából áll. A felnőtt szarvasok speciális állományokat alkotnak. Amikor az őz megy fiatalokat szülni, akkor egy időre elválik a többi nemzettől és szülés után ismét csatlakozik hozzájuk. Az őzektől eltérően az őzek nagyon szeretnek gurulni a sárban, és kevésbé kötődnek szigorúan meghatározott területhez. Csak a szakadék időszakában határolnak el egy kis területet, ahonnan jó kilátás nyílik. Ebben az időben a szarvasok gyakran tócsák, jellegzetes szagúak, izgatottak. A kifejlett szarvas az üvöltés során jellegzetes garanciával rezonál. Az őzek ordításban való átadása az egyik elválaszthatatlan őszi élmény.
- szarvas és szarvas
Mivel populációnk többségét különböző hibridek alkotják, a színezés (és az agancsok alakja) ritkán jellemző. A változékonyságot ökológiai tényezők, például az ártéri szarvasok is befolyásolják, és alacsonyabb magasságból mindig halványabbak, mint az alpesi. A teljesség kedvéért meg kell említeni az ázsiai fajta erdei szarvasok bevezetését is, amelyet Kristian Kraft von Hohenlohe Oehringen ültetett a Tátra szarvas általi újbóli behelyezése során. Ez a földbirtokos 1898-ban 46 darabot importált Javorinába, 1906-ban pedig még három darab kelet-ázsiai fajtát, az úgynevezett maralt (Cervus elaphus maral Erxl.).
Súly 200-300 kg (férfi), 120-200 kg (nő). Testhossz: 150-200 cm, Testmagasság: 120-150 cm. Farokhossz: 10-15 cm, Fülmagasság: 15-18 cm. A közép-európai gímszarvas fontos megkülönböztető jegyei a kisebb termet, a vállmagasság csak 130 cm, a felnőtt szarvasok súlya 150-200 kg, amelyek közül az agancs 8 kg-ot jelent. Az agancsok negyedik ága egyszerű, a hímek sörénye hatalmas. A kifejlett kárpáti gímszarvas a vállban eléri a 150 cm-es magasságot, 250-300 kg, ebből az agancs 12-13 kg-ot tesz ki. A koponya arcrésze erősen megnyúlt, az agancsok negyedik ága villás, a sörény kevés vagy egyáltalán nem fejlett.
Az üvöltés alatt a hímek hangos üvöltése. A károgás, a mormolás mellett. Abban az időben alig esznek egyáltalán, és gyakran tekeregnek a csészében. A kommunikációs jelek a vokális kifejezéseken és a vizuális érzékelésen túl elsősorban mirigy váladékok (lábujj, sarok és farok), majd az ún. könnymirigyek és hímmirigyek a nemi szerveknél. Évente megújítja agancsát, márciusban leveti, augusztusban pedig újabb érik.