Stephen M. Rao, PhD:

szklerózis

Mi a kognitív rendellenesség?

A tudás egyet jelent a gondolkodással. Különféle funkciókat tartalmaz, beleértve az emberek képességét az információk észlelésére, megtanulására és emlékezésére, a problémák megoldására és a nyelv használatára az ötletek kifejezésére. Szinte minden, amit csinálunk, magában foglalja a tudás egy bizonyos aspektusát, a kutyasétáltatástól a komplex matematikai feladatok megoldásáig. Kognitív károsodás előfordulhat agyi betegség vagy agykárosodás miatt. A kognitív rendellenességek gyakran társulnak Alzheimer-kór demenciájához, idegi sokkokhoz és stroke-hoz. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a sclerosis multiplex olyan betegség, amely csak fizikai alkalmatlanságot okoz. Az utóbbi években azonban kiderült, hogy a betegség befolyásolhatja az agy működését is, különösen azt, ahogyan az agy végzi a kognitív feladatokat.

Milyen gyakran fordul elő kognitív károsodás sclerosis multiplexben?

A sclerosis multiplexben szenvedők körülbelül fele valamilyen fokú kognitív károsodást tapasztal. A kognitív károsodásban szenvedő sclerosis multiplexben szenvedő betegek többségében (80%) enyhe rendellenességek fordulnak elő, például nehézségekbe ütközik a boltban vásárolható ételek listájának megjegyzése vagy a zavaró környezetben végzett feladatok ellátása. A legtöbb beteg megtanulhatja kompenzálni ezeket a kellemetlen tüneteket (lásd alább). A fennmaradó 20% súlyosabb kognitív problémákat tapasztal, amelyek befolyásolhatják munkaképességüket és napi tevékenységeiket, például főzést vagy vezetést.

A kognitív károsodás okai sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél

A kognitív károsodást számos tényező okozhatja. A stressz, a szorongás és a depresszió csökkentheti képességünket az emlékezésre, a koncentrációra vagy a problémák megoldására. Hasonlóképpen előfordulhatnak egyes gyógyszerek mellékhatásai is. Az is nyilvánvaló, hogy koncentrálóképességünk és információgyűjtésünk az életkor előrehaladtával csökken. De a sclerosis multiplexben szenvedőknél a kognitív károsodás okai közvetlenül kapcsolódnak az agyban bekövetkező változásokhoz. A sclerosis multiplex nemcsak az agy fehérállományában, hanem a szürke kéregben is változásokat és károsodásokat eredményez. Ezek a sérülések befolyásolják az elektromos impulzusok továbbadásának módját az idegsejtekben. A sérüléseket mágneses rezonancia képalkotással (MRI) lehet leképezni. Szinte minden sclerosis multiplexben szenvedő betegnek többszörös elváltozása van az MRI-n. Kutatások kimutatták, hogy az SM-ben szenvedő betegeknél megfigyelt kognitív károsodás mértéke és típusa összefügg az elváltozások számával és elhelyezkedésével az agyban. Ezért a kis léziószámú betegeknél nem lehet kognitív károsodás, de nagy a kognitív problémák kockázata nagyszámú elváltozás esetén.

Miben különbözik a sclerosis multiplex kognitív károsodása más formáktól, mint pl. Alzheimer-kór?

A sclerosis multiplex kognitív károsodásában szenvedő betegek többségében a hiány enyhe, és előfordulhat, hogy sokáig nem jelentkezik. Ezzel szemben az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kognitív deficitje folyamatosan növekszik. A sclerosis multiplexben és az Alzheimer-kórban szenvedő betegek abban is különböznek, hogy milyen módon befolyásolják a nyelvi és memóriafunkciókat. A memória területén az Alzheimer-kórban szenvedő betegek nehezen emlékeznek új információkra. Ennek eredményeként az ilyen betegek még akkor sem tudnak emlékezni, amikor más embereket kommentálnak vagy jegyzeteket használnak. Ezzel szemben a sclerosis multiplexben szenvedők képesek megőrizni az emlékeket, képesek új információk fogadására, de nehézségeik vannak az információk spontán visszaszerzésével. A sclerosis multiplexben szenvedő betegek megjegyzések és vizuális segítség alapján képesek emlékezni. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél problémát tapasztalnak a nyelvhasználat (afázia), sclerosis multiplexben szenvedőknél a nyelvhasználattal és a kommunikációval kapcsolatos probléma ritka.

A kognitív károsodás diagnosztizálása

A kognitív rendellenességeket általában egy neuropszichológiai vizsgálat részeként diagnosztizálják. A neuropszichológia a klinikai pszichológia szakterülete, amely a kognitív diszfunkciók diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. A klinikai neuropszichológiában kognitív tesztek sorozatát hajtják végre, és az eredményeket összehasonlítják egy normális mintával, amely azonos alanyú és azonos alanyú egészséges egyénből áll. Ez a vizsgálat hosszadalmas lehet (három-öt óra), de információkat és hasznos tanácsokat nyújthat a betegnek, a családnak és az orvosnak.
Ilyen felmérést általában a beteg orvosa követel meg, egyes esetekben a beteg közvetlenül kapcsolatba léphet a neuropszichológussal.

A kognitív rendellenességek a sclerosis multiplex elengedhetetlen részei?

Néhány sclerosis multiplexben szenvedő beteg kognitív diszfunkcióval rendelkezik a betegség nagyon korai szakaszában, mások nem ismerik fel ezeket a problémákat. Az első három évben a sclerosis multiplexben szenvedők körülbelül 20 százaléka tapasztalja új kognitív tünetek megjelenését vagy a meglévő kognitív tünetek súlyosbodását. Azoknál a betegeknél, akiknél a kognitív tünetek súlyosbodtak, általában új agykárosodás lép fel. Meg kell jegyezni, hogy a fizikai erőnlét mértéke és a kognitív károsodás mértéke között csak nagyon kicsi a kapcsolat. Ennek eredményeként a súlyos testi tünetekkel (járási problémák, koordináció, látás- vagy tapintási zavar, bél- vagy hólyagműködési zavar) szenvedő személy nem tapasztalhat kognitív problémákat, de a testi fogyatékosság külsőleg megnyilvánuló tüneteinek jelentős kognitív problémái lehetnek. A fizikai tünetek akut romlása azonban nem befolyásolhatja a kognitív funkciókat és fordítva.

Hogyan lehet megbirkózni a kognitív károsodással

A legtöbb beteg kompenzálja a memóriaproblémákat azzal, hogy inkább vizuális ingerekre támaszkodik, mint a jegyeken, naptárakon, naplókon és szervezőkön található linkeken. Az elektronikus szervező, mint például a Palm Pilot vagy a magnó, szintén nagyon hasznos. Listák összeállítása az információk, értekezletek, feladatok és egyéb részletek rendezésére és rangsorolására segít emlékezni. Fontos, hogy törölje a felszerelt tárgyak jelölését. Nincs semmi baj azzal, ha egy ilyen beteg megkéri rokonait és szeretteit, hogy hívják fel és emlékeztessék a közelgő találkozókra vagy eseményekre. A memóriagyakorlatok is hasznosak - újságok és könyvek olvasása, kártyázás, keresztrejtvények, rejtvények, serkentő beszélgetés. Azoknak az embereknek, akiknek problémája van a memóriával és a koncentrációval, jobb, ha egyszerre több dolgot végeznek. Nagy koncentrációt igénylő feladatokhoz próbáljon kerülni zajos vagy zavaró környezetet. Azoknál az SM-es betegeknél, akiknek súlyosabb kognitív problémái vannak, a memória javítása érdekében a legtöbb orvosi központban kognitív képzési programok állnak rendelkezésre. Ezeket a programokat általában rehabilitációs szakemberek működtetik, köztük klinikai neuropszichológusok, logopédusok és foglalkozási terapeuták.

A sclerosis multiplex kognitív károsodásának megelőzésére tervezett gyógyszerek

Alternatív megközelítés a kognitív problémák megelőzése a sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél. Mint fent említettük, a több agyi elváltozású betegeknél gyakoribbak a kognitív problémák. Ezenkívül sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél, akiknél az elváltozások száma nő, a kognitív tünetek súlyosbodnak. Nyilvánvaló, hogy azok a gyógyszerek, amelyek megakadályozzák vagy lassítják az új agyi elváltozások jelenlétét, pozitív hatással lehetnek a kognitív diszfunkcióra is. Vannak FDA által tanúsított gyógyszerek a sclerosis multiplex kezelésére: interferon béta 1a, interferon béta 1b és glatiramer-acetát. Ezek a gyógyszerek a szervezet immunrendszerének megváltoztatásával működnek a sclerosis multiplex súlyosbodásának megelőzése vagy csökkentése érdekében. Különböző vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy az interferont kapó betegeknél kevesebb volt a kognitív zavar, mint a placebót kapó betegeknél. Ezzel szemben a glatiramer-acetáttal végzett vizsgálatok nem mutattak hatást a kognitív funkcióra.

Következtetés

A sclerosis multiplexben szenvedő betegek körülbelül fele szenved valamilyen kognitív károsodásban, elsősorban a koncentráció, a memória és a problémamegoldás területén. A kognitív károsodás elsődleges oka az agy elváltozásainak növekedése sclerosis multiplexben. A legtöbb beteg számára a problémák kevésbé súlyosak, és az otthoni és a munkahelyi környezet változásával kompenzálhatók. Súlyosabb kognitív problémák megoldhatók kognitív képzési programokkal. Kognitív diszfunkciók jelenhetnek meg a betegség kezdetekor, de erre nincs szükség. A kognitív diszfunkció diagnosztizálását általában klinikai neuropszichológus végzi. A kognitív diszfunkció bizonyított gyógyszeres kezelése még nem áll rendelkezésre, bár a kábítószer-tesztelés jelenleg folyamatban van. A kognitív diszfunkció megelőzése olyan kezelés révén lehetséges, amely megváltoztatja a test immunrendszerét, hogy megakadályozza az agy sérüléseit sclerosis multiplexben. Ha szklerózis multiplexben szenved, és kognitív problémái vannak, fontos, hogy konzultáljon orvosával az egészségi állapotáról.