Szklerózis multiplex egyike azoknak a betegségeknek, amelyekben megfigyelhető földrajzi előfordulás. Sajnos Szlovákia az egyik legmagasabb esetek száma. A diagnózis bonyolult, a kezelés hatástalan, és a betegség megnyilvánulásai nincsenek a lakosság szokásos tudatában, csak elfelejtik.
Elfelejtett valami banális dolgot? Nem tudsz szóval előállni?
Pillanatnyi memóriavesztése van arról, amit tegnap, ma vagy egy perccel ezelőtt tett vagy mondott?
Biztos vagyok benne, hogy elmondták, hogy szklerózisban szenved.
A való életben azonban nem olyan szórakoztató egy valódi beteg számára, akinek valódi diagnózisa van.
A sclerosis multiplex valóban nagyon súlyos neurológiai betegség, amely előszeretettel érinti a fiatal lakosságot.
Általában hamarosan teljesen hamarosan kitör, nevezetesen 20 és 40 év között. Ez azonban nem szabály, és az idősebb emberek, még a kisgyermekek sem kivételek.
Nagyon nőknél gyakoribb, sőt 2-3 az 1-re a férfi nem vonatkozásában.
A férfiaknak sem fogok tetszeni, mert bár ritkábban figyeljük meg ezt az alattomos betegséget, általában sokkal progresszívebb formák, sokkal rosszabb lefolyásúak.
A cerebrospinalis sclerosis előfordulása
A szklerózist egy meghatározott földrajzi előfordulás jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a világ egyes részein gyakrabban figyelhető meg, mint máshol.
A nagyobb előfordulási gyakoriság az északi szélességeken az északi és a déli féltekén található, míg dél felé csökken. Összesen mintegy 2,5 millió ember szenved tőle.
Mi a betegség alattomossága?
Ennek a betegségnek az alattomossága nemcsak magában a betegségben rejlik, hanem abban is a megnyilvánulás elején (kezdeti megnyilvánulások), és heterogén tanfolyamon (a különböző egyének megnyilvánulásainak különbségei).
Ez a nem specifikus kezdeti tünetek és sokféleségük az emberben lehetetlenné teszi az egységes tüneti kritériumok meghatározását, és a csapat rontja a korai diagnózist és kezelést.
Nem azt akarom jelezni, hogy nincsenek kritériumok. Még néhány is van, de az emberekben a fent leírt különbségek miatt némelyikben használhatatlanok.
A sclerosis multiplex nemcsak feledékenység
Sclerosis (lat. Sclerosis cerebrospinalis multiplex - SM), fordításban a sclerosis multiplex az immun kondicionált, gyulladásos, neurodegeneratív betegség központi idegrendszer (CNS).
Beszélhetünk róla úgy is, hogy o demyelinizáló axonális betegség, mert az immun által közvetített kóros folyamat (gyulladás) a fehér és a szürke agy tömegét egyaránt érinti.
SM patofiziológiája: Mi történik az agyunkban?
Az SM-ben hirtelen bekövetkezik a mielinhüvelyek bomlása kísérettel axonális elváltozás.
Gyulladásos csapágyak éppen ellenkezőleg, lassan (több hétig) gyógyulnak meg, és másodlagos gliaszövet alakul ki bennük.
Ez a szövet merevebb, ezért a gyógyult lerakódások merevebbé válnak - szklerotizálódnak. A gyógyulás azonban soha nem fog bekövetkezni (integráltan).
A szklerózis osztályozása a központi idegrendszeri érintettség szerint:
- központi központi idegrendszeri részvétel - szigetelt demielinizáló csapágy
- diffúz központi idegrendszeri érintettség - többszörös (szétszórt) demyelizációs csapágyak
Figyelmeztetés, gyakran figyelmen kívül hagyják az SM tüneteit
A sclerosis multiplex lassan és feltűnés nélkül alakul ki. Hirtelen kitör, de a betegség pontos kialakulását nem mindig lehet meghatározni.
A betegség megnyilvánulásai és intenzitása változatos, a központi idegrendszer gyulladásos lerakódásainak szétszóródásának helyétől függően. Leggyakrabban megtaláljuk őket a kamrák közelében, az agytörzsben a mieche.
Méretük általában kb. 3mm, akár 1,5 cm-t is elérhetnek. Az elváltozások mérete és elhelyezkedése olyan tünetek kialakulásához is vezet, amely nem észrevehető a rosszindulatú és progresszív.
Táblázat az SM legjellemzőbb megnyilvánulásaival:
Az SM korai diagnózisa rendkívül fontos!
Figyelembe véve magas az SM előfordulása az SR-ben nagyon a lakosság fontos oktatása.
Végül a beteg az, aki először észreveszi magában, hogy valami nem ugyanaz, mint korábban. Ezért fontos legalább az alapvető megnyilvánulásokat ismerni és időben segítséget kérni.
Sajnos eddig ezeknek a betegségeknek a túlnyomó részét pusztán véletlenül diagnosztizálták, így más okokból késve folytatták a részletesebb vizsgálatokat.
Az SM alapvető diagnosztikai oszlopai
A sclerosis diagnosztizálására nincs egyértelmű teszt, amely magabiztosan megerősítené ezt az alattomos betegséget. A diagnosztika azonban három alaposzlopon alapszik, nevezetesen a beteg klinikáján, a mágneses rezonancia képalkotásán és a laboratóriumi paramétereken.
- Klinikai kép
- A T2 és Flair elváltozások mágneses rezonancia képalkotása (MRI)
- Laboratóriumi tesztek
- Elektromos potenciál teszt
Ezt minden beteg esetében következetesen kell elvégezni objektív, de szubjektív nehézségeinek elemzése, nemcsak háziorvos, hanem főként a neurológia szakterülete.
Ha egy neurológus gyanítja az SM-t, a beteget további vizsgálatra kell irányítani (pl. SM tünetek jelenléte, konkrétan váltakozó epizódok - roham/relapszus, amely 1-21 napig tartó neurológiai központi idegrendszeri károsodást jelez).
A legfontosabb vizsgálat az mágneses rezonancia agy és gerincvelő kontrasztanyaggal (kiemeli az elváltozásokat), amelyeken szétszórt gócok detektálhatók, valamint jelváltozások a PD, T1, T2 és FLAIR szekvenciákban (úgynevezett hiperszignális vagy fokozó elváltozások). A rezonanciát 2001 óta alkalmazzák az SM diagnosztizálásában.
Ha MS gyanúja merül fel, az MRI vizsgálatot kiegészíti cerebrospinalis folyadék elemzése. Lumbális szúrás veszi át. Ez azt jelenti, hogy a gerinccsatornát ágyéki tűvel helyezik be, amelyből mintát vesznek. G-típusú immunglobulinokat, ill. oligoklonális felépítésűek.
Nem kevésbé fontosak vérminták. Az alapvető paraméterek normálisak, a monociták megemelkedtek és specifikus antitestek is vannak jelen.
Az egyik vizsgálat az elektromos agyi aktivitás vizsgálata is. Különböző ingerek (vizuális minták, elektromos impulzusok) alapján az idegrendszer elektromos jeleit és továbbításuk sebességét speciális elektródák segítségével rögzítik.
Hasonló tünetekkel járó betegségek és vizsgálati eredmények:
- agyi ischaemia
- neuroinfekciók (encephalomyelitis, borreliosis, szifilisz)
- paraneoplasztikus betegségek
- migrén
- artériás magas vérnyomás
- Hashimoto pajzsmirigygyulladása
- cukorbetegség
- trombofil állapotok
- szarkoidózis
- kábítószer- és alkoholmérgezés
- B12-vitamin hiány
További érdekes források:
- jfmed.uniba.sk - Szklerózis multiplex
- solen.sk - A sclerosis multiplex diagnózisának leggyakoribb hibái
- viapracticka.sk - A sclerosis multiplex tipikus elsődleges tünetei
- solen.sk - A sclerosis multiplex első tünetei és a korai kezelés fontossága
Utolsó frissítés: 2020.10.27
A cikk szerzője
Orvosi dolgozó Bc. Lucia Sýkorová
A Középiskolát és az UKF-et végeztem sürgősségi orvoslás területén. 2008 óta 10 évig dolgoztam a Mentési Orvosi Szolgálatban mentősként. Sürgős kórház előtti ellátással és sürgősségi esetekkel sürgősségi orvosi szolgálat üzemeltetőjeként foglalkoztam a 155-ös sürgősségi vonalon