- Helyettesítés
- Internetes diákkönyv
- Oktatási portál
- A tanulmány
- Videók az iskoláról
- Átlátszó iskola
- Iskola virtuális
Főmenü
- itthon
- Iskola
- A tanulmány
- Szakirányok
- Szakszervezetek tanítása
- Posztgraduális tanulmányok
- Kettős oktatás
- Felvételi eljárás
- Érettségi vizsgák
- Iskolai szabályzat
- Belső szervezeti irányelv a szociálpatológiai jelenségek megelőzésére
- Szakmai képzés és gyakorlat
- Beszállás, szállás
- Tanúsítványok
- Záróvizsgák
- Diákok
- Tanácsadó testületek
- Információs portál oktatási és karrier-tanácsadáshoz
- Iskolai gyógypedagógus
- Névjegyek
- Belépés
ESZA projekt
Névnap
Jelenlegi projektek
Záróvizsgák
Tájékoztatás a hallgató és a hallgató törvényes képviselője számára
A középiskolai tanulmányok befejezését a 2. sz. 245/2008. Sz. a nevelésről és oktatásról (iskolatörvény) és a sz. 318/2008. Sz. a középiskolák tanulmányainak befejezéséről, módosított és módosított formában.
1. Érettségi
A hallgatók tanulmányainak befejezését a szakképzés keretében a tanulmányi területeken záróvizsga, a tanulmányi területeken érettségi vizsga, a felsőbb szakmai tanulmányokban pedig érettségi vizsga végzi.
1.1 Záróvizsga
A záróvizsga célja a hallgatók tudásának és készségeinek ellenőrzése az állami oktatási program oktatási normái által meghatározott tantervi körben, valamint annak ellenőrzése, hogy a hallgatók fel vannak-e készítve arra, hogy a megszerzett kompetenciákat olyan szakmák és szakmai tevékenységek során használják fel, amelyekhez készülnek.
A hallgató akkor tehet záróvizsgát, ha sikeresen teljesítette az érintett szakterület oktatási programjának utolsó évét.
A záróvizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részre oszlik.
A záróvizsga gyakorlati részét a vizsga írásbeli része után és a vizsga szóbeli része előtt kell elvégezni; a záróvizsga gyakorlati része más időpontban is elvégezhető, főleg az idénymunka miatt. A duális oktatási rendszerben a záróvizsga gyakorlati részét a gyakorlati képzés munkahelyén kell elvégezni a munkáltatónál, hacsak a munkáltató és a szerződő iskola másképp nem állapodik meg.
A záróvizsga megszervezését az iskola biztosítja a munkáltatóval együttműködve.
A záróvizsgára a rendes próbaidőszak alatt vagy egy rendkívüli próbaidőszak alatt kerül sor.
A rendszeres próbaidő az adott tanév június 16-tól június 30-ig tart. Ha azt a szakmai tevékenység előírja, amelyet a záróvizsga igazol, akkor a záróvizsga gyakorlati része június 16. előtt, de legkorábban a vonatkozó tanév februárjában elvégezhető.
A különleges próbaidő a következő tanév szeptemberében vagy februárjában van; a záróvizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg. A különleges próbaidőszak javító záróvizsga vagy pótló záróvizsga elvégzésére szolgál. A pótzáró vizsga annak a hallgatónak szól, aki az érintett szakterület oktatási programjának utolsó évét legkésőbb szeptember 15-ig sikeresen teljesítette.
A záróvizsga megkezdése előtt a hallgató három egymást követő tanítási napon nem vesz részt az órákon. Ezeknek a napoknak a célja a hallgató felkészítése a záróvizsgára.
A záróvizsga egyes részeinek témáit, a tanuló által használható taneszközök megjelölésével az iskola igazgatója a tantárgyi bizottság elnökének javaslatára március 31-ig jóváhagyja.
A záróvizsga tartalmát anyagi kompetenciával rendelkező szakmai vagy szakmai szervezet fejezi ki annak az oktatási osztálynak, amelyben a záróvizsga zajlik.
A záróvizsga az írásbeli rész kivételével nyilvános. A fogyatékossággal élő tanulók vizsgáinak időtartamát a vizsgabizottság elnöke adott esetben meghosszabbíthatja.
1.1.1 A záróvizsga írásbeli része
A záróvizsga írásbeli részében a hallgató ellenőrzi a rajzolt téma ismeretét.
A záróvizsga írásbeli részének témáit a szakoktató tantárgyak tanárai dolgozzák ki a szakoktatás mestereivel együttműködve. A záróvizsga írásbeli részére 1 és 10 témakör kerül meghatározásra. A záróvizsga írásbeli része 45 perctől 120 percig tart. A záróvizsga írásbeli része úgy van megszervezve, hogy a hallgató egy nap alatt teljesítse.
1.1.2 A záróvizsga gyakorlati része
A záróvizsga gyakorlati részében a hallgató a rajzolt témában való képességeit ellenőrzi.
A záróvizsga gyakorlati részének témáit a szakoktatás mesterei dolgozzák ki a szakterület tanáraival együttműködve. A záróvizsga gyakorlati részére az 1. tanszék összetettsége és sajátosságai szerint egy témát határoznak meg legfeljebb 15 témakörben, amelyek olyan jellegzetes tevékenységeket tartalmaznak, amelyekre a hallgatók felkészülnek.
A záróvizsga gyakorlati része lehet egyéni vagy csoportos. A tanuló használhatja a feladatban felsorolt eszközöket. A záróvizsga gyakorlati részének letétele során a záróvizsga gyakorlati részének egy órája 60 perc. A tanulmányi terület jellegétől függően a záróvizsga gyakorlati része legfeljebb 24 óráig tart. Azokban a szakterületeken, ahol a vizsga jellege megkívánja, a vizsga gyakorlati része akár négy hétig is eltarthat.
1.1.3 A záróvizsga szóbeli része
A záróvizsga szóbeli részében ellenőrizzük a hallgatók tudását a rajzolt témáról.
A záróvizsga szóbeli részének témáit a szakoktató tantárgyak tanárai dolgozzák ki a szakoktatás mestereivel együttműködve. Legalább 25 témakört rendelnek a záróvizsga szóbeli részéhez.
A záróvizsga szóbeli része legfeljebb 15 percig tart. A tanuló felkészítése erre 15–30 percet vesz igénybe, a tanulmány vagy az oktatási terület jellegétől függően.
A záróvizsga szóbeli része úgy van megszervezve, hogy a hallgató egy nap alatt teljesítse. A bizottság egy nap alatt legfeljebb 30 hallgatót tesztelhet.
1.1.4 A záróvizsga vizsgabizottsága
A záróvizsga szervezését és menetét a záróvizsga vizsgabizottsága biztosítja.
A záróvizsga vizsgabizottságának állandó és más tagjai vannak.
A záróvizsga vizsgabizottságának állandó tagjai:
c) a tanuló osztályfőnöke.
A záróvizsga vizsgabizottságának további tagjai:
a) szakoktatás mestere és elméleti szakmai tantárgyak tanára vagy szakmai gyakorlat tanára és elméleti tantárgyainak tanára,
b) annak a munkáltatónak a vizsgáztató képviselője, akivel a tanuló a duális oktatás rendszerében készül,
c) a szakszervezet vizsgáztató képviselője, ha a szakszervezet delegálja; ez nem érvényes, ha a záróvizsga vizsgabizottságának van egy másik tagja a b) pont szerint.
A záróvizsga vizsgabizottságának egy tagjának, aki a munkáltató vagy a szakszervezet vizsgáztató képviselője, meg kell felelnie a következő követelményeknek:
a) legalább középfokú szakoktatás a megfelelő tanulmányi területen vagy a kapcsolódó tanulmányi területen, és
b) legalább öt éven keresztül végzett szakmát vagy szakmai tevékenységet a szakterület tantervének keretein belül, amelyet az adott szakterület oktatási színvonala határoz meg.
A záróvizsga vizsgabizottságának elnökét a helyi állami közigazgatás illetékes szerve nevezi ki az oktatásra április 15-ig. A záróvizsga vizsgabizottságának alelnökét legkésőbb április 30-ig az iskola igazgatója nevezi ki.
A záróvizsga vizsgabizottságának elnöke nem nevezhető ki azon iskola pedagógiai személyzetéből, amelynek tanulói záróvizsgát tesznek.
A helyi államigazgatási szerv az oktatás területén április 22-ig írásban tájékoztatja a szakmai vagy szakmai szervezeteket a záróvizsga vizsgabizottságainak számáról, a záróvizsga helyéről és időpontjáról.
A záróvizsga vizsgabizottságának tagjait, akik a munkáltató vagy a szakszervezet vizsga képviselői, az iskola igazgatója nevezi ki május 15-ig.
A záróvizsga vizsgabizottságának elnöke irányítja a bizottság munkáját, ellenőrzi a vizsgák felkészültségét és értékeli a vizsgák szintjét és besorolását. A vizsgák végén összehív egy záró értekezletet, amelyen értékeli a tanfolyamot és a záróvizsga általános szintjét.
Ha a záróvizsga vizsgabizottságának elnöke súlyos okokból nem tudja ellátni a funkciót, az elnök funkcióját az alelnök látja el.
Az alelnök a vizsgabizottság elnökeként járhat el a szakmai tantárgyak vizsga gyakorlati részében, különösen akkor, ha az érintett oktatási terület jellege megköveteli, hogy a vizsga ezen részét elkülönítsék a szóbeli vizsgáktól.
Az iskola igazgatója a záróvizsgához a vizsgabizottság elnökének beleegyezésével a gyakorlatból szakértőt hívhat fel az érettségi vizsgára. A gyakorló a záróvizsgához a vizsgabizottság elnökének beleegyezésével kérdéseket tehet fel a hallgatónak; a szakértő nem értékeli a hallgatót.
1.1.5 Az érettségi osztályozása és értékelése záróvizsga alapján
A tanuló besorolását a záróvizsgán az eredményesség mértéke fejezi ki (kiváló, dicséretes, jó, elégséges, elégtelen). A hallgató besorolását a záróvizsga írásbeli részéből, a záróvizsga gyakorlati részéből vagy a záróvizsga szóbeli részéből a vizsgabizottság jóváhagyja a vizsgabizottság tagjának javaslatára, szavazással. Szavazategyenlőség esetén a vizsgabizottság elnöke dönt a záróvizsgáról.
A duális oktatás rendszerében készülő hallgató záróvizsgája esetén döntetlen esetén a munkáltató képviselőjének szavazata dönt, akivel a hallgató készül.
A hallgató összértékelését a záróvizsgán az írásbeli rész besorolása, a gyakorlati rész besorolása és a záróvizsga szóbeli részének besorolása alapján határozzuk meg. A záróvizsga átfogó értékelését, ideértve a záróvizsga egyes részeinek értékelését is, a vizsgabizottság elnöke a hallgató számára a vizsga teljesítésének napján közli a hallgatóval. Ez az értékelés végleges.
A záróvizsga átfogó értékelését szóban fejezik ki: megkülönböztetéssel teljesítették, nagyon jól letették, sikeresen teljesítettek, nem sikerültek.
A záróvizsgán végzett általános értékelés során a vizsgabizottság a következőképpen osztályozza a hallgatót:
a) megkülönböztetetten teljesítették, ha a záróvizsgán a záróvizsga gyakorlati részéből az előny nem rosszabb, mint kiváló, és a vizsga írásbeli és szóbeli részében az átlagos juttatás 1,5-nél rosszabb,
b) nagyon jól teljesített, ha a záróvizsgán a vizsga gyakorlati részének haszna nem rosszabb, mint dicséretes, és a vizsga írásbeli és szóbeli részében az előny rosszabb, mint dicséretes,
c) sikeresen teljesítették, ha a vizsga bármely részének záróvizsga nem megfelelő,
d) kudarcot vall, ha a záróvizsgán a vizsga bármely részéből nem származik előnye.
1.1.6 Korrekciós záró teszt
Ha a vizsga egyik részéből származó záróvizsgán részt vevő hallgatót az 5. osztályba sorolták - elégtelen, a vizsgabizottság engedélyezheti a hallgató számára, hogy a vizsga ezen részéből korrekciós vizsgát tegyen.
Az a hallgató, aki a záróvizsgán 5-ös besorolást kapott - a vizsga több mint egy részéből elégtelen, vagy aki 5-ös besorolást kapott -, bármelyik javító vizsga során elégtelen, lehetővé teheti a záróvizsga vizsgabizottságának az egész záróvizsga megismétlését.
Kérésére a hallgató a rendes próbaidőszakban csak egyszer, legfeljebb a középiskola utolsó évének befejezése után három évvel ismételheti meg a záróvizsgát.
1.1.7 Általában a tanulmányok befejezése a záróvizsgával
A tanuló a középiskola utolsó évének sikeres befejezésétől számított három éven belül leteheti az érettségi vizsgát.
Az a tanuló, aki súlyos, különösen orvosi okokból nem vesz részt a záróvizsgán, köteles a vizsga időpontjától számított három napon belül elnézést kérni az iskola igazgatójától. Ha az iskola igazgatója mentegeti, a tanuló nem sorolható be. Ugyanakkor a hallgató kérelmet nyújt be a vizsga alternatív időpontban történő letételére.
Ha a hallgató nem menti fel a záróvizsgán való részvétel hiányát, vagy mentségét nem ismerik el, akkor úgy kell tekinteni, mintha a vizsga időpontját követő napon hagyta volna el a tanulmányt.
Ha a hallgató a záróvizsgán nem megfelelő módon jelentkezik, a vizsgabizottság elnöke megszakítja a vizsgáját.
Ha a vizsgát a vizsgabizottság elnöke félbeszakítja, a tanuló a vizsgát vagy annak egy részét a következő tanévre kellő időben megismétli.
Ha a vizsgát a felügyelő alkalmazott megszakítja, és a vizsgabizottság elnöke nem engedélyezi a hallgató számára a vizsga folytatását, akkor a hallgató a vizsgát vagy annak egy részét a következő tanévre kellő időben megismétli.
Az iskola a záróvizsgát sikeresen teljesítő tanuló számára a záróvizsga igazolását legkésőbb a vizsgabizottság záró ülését követő öt napon belül kiadja.