Hány éves korban megy nyugdíjba?
Idén a férfiak 62 éves korukban mennek nyugdíjba, a nőknél a nyugdíjkorhatár még mindig a nevelt gyermekek számától függ.
Hazánkban a nők ugyanúgy nyugdíjba mennek, mint a férfiak, vagyis 62 éves korukban, 2023-ig, amikor az ő esetükben a továbbiakban nem veszik figyelembe a felnevelett gyermekek számát. A nyugdíjkorhatár fokozatos meghosszabbítása hazánkban, amint arra Gabriela Mikleová Munkaügyi Minisztérium, szociális ügyek törvény két évvel ezelőtt vezette be társadalombiztosítás.
"2004. január 1-jei hatállyal a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárát fokozatosan meghosszabbítják és egységesítik 62 évre. Az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges nyugdíjkorhatár egységesítése a férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartásának követelményéből fakadt. a nők finanszírozása a folyamatos finanszírozású rendszer pénzügyi fenntarthatóságát is biztosította nyugdíjbiztosítás."
Az Európai Unió számos országában a nyugdíjkorhatár 65 év körül mozog. Például ebben a korban férfiak nyugdíjba mennek, de Lengyelországban nők is. A szomszédos Ausztriában a férfiak öt évvel korábban, 60 éves korukban mentek nyugdíjba 65 éves korukban, de nyugdíjkorhatáruk 2024 és 2033 között fokozatosan megközelíti a férfiak nyugdíjkorhatárát. Svájcban egy év különbség van a nyugdíjas korú férfiak és nők között, de még ott is a férfiak 65 éves korukban, a nők 64 évesen, rendszeres öregségi nyugdíjba vonulnak. Ezért helyénvaló megkérdezni, hogy nem fontolgatjuk-e a nyugdíjkorhatár emelését Társadalombiztosítás rámutat, hogy a második pillér finanszírozásával nyugdíjbiztosítás évente 20 milliárd koronát veszít, ami hiányozni fog az első pillér nyugdíjainak kifizetéséből szociális biztonság.
"Munkaügyi Minisztérium, a Szlovák Köztársaság szociális ügyei és családja törvény nem készít törvénymódosítást. 461/2003 Coll. ról ről társadalombiztosítás módosítva, amely 62 évről 65 évre emelné a nyugdíjkorhatárt "- mondja Mikle, hozzátéve, hogy a minisztérium jelenleg felülvizsgálja a második tőkésítési pillér bevezetésének a a Társadalombiztosítási Ügynökség vezetése. "Jelenleg a helyi minisztérium elemzi." Azok a nyugdíjasok, akik éltek a korai nyugdíjazás lehetőségével, szintén pénzt vonnak le az első oszlopból. A közelmúltban a módosítás szigorította azokat a feltételeket, amelyek szerint augusztus 1. után már nem lehet korengedményes nyugdíjat igényelni, és erre a nyugdíjra csak naptári évben lehet kétszer pályázni. Augusztus 1-ig a korai nyugdíjazás iránti kérelmek számát törvény nem korlátozta. Ezért nyugdíj és biztosított személyek befogadásának lehetősége Társadalombiztosítási ügynökség többször is jelentkeztek, ha elutasították kérelmüket, mert nem feleltek meg a nyugdíjra való jogosultság feltételeinek.
Ha visszapattanunk az Európai Unió egyes országaiból, akkor Belgiumban 60 éves korban, 35 éves szakmai tevékenység után lehet korábban nyugdíjba menni. Németországban, ahol a nyugdíjkorhatár 65 év, két évvel korábban, 63 évesen lehet nyugdíjba vonulni, és a fogyatékkal élők is 60 évesen nyugdíjba vonulhatnak. Az életkor nem meghatározó hazánkban. A döntő dolog az, hogy az illető az nyugdíjbiztosítás legalább 10 év, és a csökkentett nyugdíj összege meghaladja a létminimum összegének 1,2-szeresét. Igaz, sokan élnek ezzel a lehetőséggel, különösen, ha éppen nyugdíj előtt elveszítik az állásukat, és életkoruk miatt már nem vonzóak a munkaadók számára, nem tudnak megfelelő munkát találni.
Igaz, sokan élnek azzal a lehetőséggel, hogy korengedményes nyugdíjat kapnak, de rendszeres öregségi nyugdíjat is kapnak, és dolgoznak is. Ahogy Gabriela Mikleová tovább hangsúlyozza, a törvény a társadalombiztosítás a nyugdíjak vagy keresetek elvét elhagyták. "Lehetőség volt nyugdíjat kapni, miközben olyan jövedelmező tevékenységet folytatott, amelyből kifizetést végeztek prémiumok a nyugdíjbiztosítás, ami a nyugdíj összegének meghatározásának módszerében is megmutatkozik. A fejlemények, valamint a megítélt korengedményes nyugdíjak száma azonban azt mutatja, hogy a nyugdíj-ellátások "A nyugdíjrendszer stabilitása és fenntarthatósága szempontjából az optimális megoldás a korai öregségi nyugdíjak bizonyos csökkentése kell, hogy legyen, amihez azonban a nyugdíjkorhatár elérése után a motivációs tényezők megerősítésére lenne szükség."
Hány évesen nyugdíjba vonulhat az EU egyes országaiban
Csehország
Csehországban a biztosított öregségi nyugdíjra jogosult, ha megszerezte az előírt legalább 25 éves biztosítási időtartamot, és elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy legalább 15 éves biztosítási időt szerzett, és elérte az életkorát. legalább 65 éves.
2006 végére az életkor:
* férfiak 60 év
* nők
* 53 éves, ha legalább öt gyermeket nevelnek
* 54 évesek, ha három vagy négy gyermeket neveltek
* 55 éves, ha két gyermeket neveltek
* 56 év, ha egy gyermeket neveltek
* 57 év, ha a kötvénytulajdonosok 1995. december 31-ig elérték ezt a kort
2006. december 31. után a nyugdíjkorhatár a következő lesz:
* férfiaknál 62 éves
* nőknél
* 57 év, ha legalább öt gyermeket neveltek
* 58 évesek, ha három vagy négy gyermeket neveltek
* 59 éves, ha két gyermeket neveltek
* 60 év, ha egy gyermeket neveltek
* 61 év
* hasznos információ a www.cssz.cz címen érhető el - a Cseh Társadalombiztosítási Igazgatóság honlapján
Magyarország
* az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges idő 15 éves, 62 éves foglalkoztatási nyugdíjkorhatár nőknek és férfiaknak egyaránt
Lengyelország
* 60 éves nők, 65 férfiak
Ausztria
* a férfiak 65, a nők 60, míg a nyugdíjkorhatáruk 2024 és 2033 között fokozatosan megközelíti a férfiak nyugdíjkorát
Szlovénia
* 65 éves férfiak és 63 éves nők 15 év után nyugdíjbiztosítás vagy 63 éves férfiak és 61 éves nők 20 év biztosítás után, akár 58 évesen is, ha a törvényi feltételek teljesülnek
Belgium
* az öregségi nyugdíjat férfiak 65 éves, nőknél 64 éves koruktól folyósítják, 2009-ben a nők nyugdíjkorhatára is 65 évre emelkedik, ahogy a férfiak esetében is
Svájc
* 65 éves férfiak, 64 nő
Portugália
* egységes nyugdíjkorhatár férfiaknak és nőknek egyaránt - 65 év
Nagy-Britannia
* ha a férfiaknál 44, a nőknél 39 év a biztosítás, a normál nyugdíjkorhatár férfiaknál 65, nőknél 60 év, míg a nőknél a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik 2010 és 2020 között, 65 évre
FORRÁS: www.euroinfo.gov.sk, http://ec.europa.eu, hk
Hogyan számolják az EU-ban töltött évek munkáját
1. Az Európai Unió minden tagállamának saját nyugdíjrendszere van, és érdeklődnie kell abban, amint külföldi állást talál. Az EU-n belüli nyugdíjrendszerek nincsenek harmonizálva, ezért minden ország a saját törvényei, tehát a nyugdíjkorhatár szerint is kiszámítja a nyugdíj összegét. Ez az egyes EU-országokban eltérő.
(2) Mivel egy adott tagállamban minden alkalmazott azonos védelemre jogosult, ez vonatkozik az öregségi nyugdíjakra is. Az uniós polgár jogosult nyugdíj folyósítására, nemcsak a Szlovák Köztársaság területén, hanem bármely EU-tagállam területére korlátozás nélkül történő költözés esetén is. A jogok megőrzésének elve és az ellátások exportálhatóságának elve a Szlovák Köztársaság állampolgáraira is érvényes.
(3) A nyugdíjjárulékokat abban az összegben és struktúrában kell megfizetni, amelyet annak az országnak a jogszabályai megkövetelnek, amelyben a személyt foglalkoztatják. A befizetett járulékokat nem utalják át a dolgozó külföldi származási országába, hanem annak az országnak a nyugdíjrendszerében maradnak, ahol dolgozik.
(4) A nyugdíjkorhatár elérése után az állampolgár nyugdíjat kap minden olyan tagállamból, ahol dolgozott és nyugdíjjárulékot fizetett. Ezeket azonban legalább egy évre át kell vinni az érintett ország szociális rendszerébe.
5. Az a polgár, aki élete során egynél több tagállamban dolgozik, annyi öregségi nyugdíjat kap, mint ahány országban élete során dolgozott. Az egyes tagállamok nyugdíját törvényei szerint számítják ki, és kiszámításakor figyelembe veszik, hogy az állampolgár mennyi ideig dolgozott az adott országban, és meddig fizetett ott nyugdíjjárulékot. prémium rendszer. Ha rövid ideig dolgozott egy tagállamban, akkor az onnan kapott nyugdíj viszonylag alacsony lesz és fordítva.
6. Példa a nyugdíjszámításra - ha egy állampolgár 40 évig fizetett nyugdíjjárulékot, amelyből például az A országban 15 év, a B országban 20 év és a C országban 5 év, akkor minden ország illetékes intézménye először kiszámítja a nyugdíjat amire jogosult lenne, ha ott dolgozna 40 évig. Az egyes országoktól kapott nyugdíj attól függ, hogy e negyven évből mennyit járult hozzá az adott ország nyugdíjrendszeréhez. Példánkban tehát az A tagállamból kapja a nyugdíj 15/40 = 3/8 részét, amelyre akkor lenne jogosult, ha ott 40 évig dolgozott volna, a B országból pedig 20/40 = 1/Annak a nyugdíjnak a 2-e, amelyre jogosult lenne, ha 40 évig a B országban dolgozott, és a C országból 5/40 = annak a nyugdíjnak 1/8-a, amelyre akkor lenne jogosult, ha 40 évig a C országban dolgozna.
7. Ha az állampolgár egy országban dolgozott? egy évnél rövidebb idő alatt nem kap nyugdíjat ettől az országtól. Szolgálati idejét azonban úgy számolják, mintha ott dolgozott volna, ahol több mint egy éve foglalkoztatott. Ha egy állampolgár egy évnél rövidebb ideig dolgozott több országban, akkor a ledolgozott időszakot figyelembe veszik annak a nyugdíjnak a kiszámításakor, ahol utoljára nyugdíjazása előtt volt alkalmazásban. Például, ha öt évig Németországban, öt hónapig Nagy-Britanniában és 39 évig Szlovákiában dolgozott és fizetett nyugdíjjárulékokat, akkor öt évig nyugdíjat kapott a német nyugdíjrendszerből és a szlovák nyugdíjrendszerből úgy, mintha 39 évet és öt hónapot dolgozott Szlovákiában, vagyis azt az öt hónapot, amelyet Nagy-Britanniában dolgozott.
8. Az egyes EU-tagországok öregségi nyugdíját az állampolgároknak az adott ország jogszabályaiban meghatározott nyugdíjkorhatár elérése után folyósítják. Például az A országban, ahol a nyugdíjkorhatár 65 év, 30 évet dolgozott, a B országban, ahol a nyugdíjkorhatár 62 év, 10 évet dolgozott, és 62 éves korában abbahagyta a B országban való munkát, nyugdíjat az adott ország nyugdíjrendszeréből kap, attól függően, hogy mennyi ideig fizetett járulékokat, azaz 10/40. Amikor betölti 65. életévét, akkor nyugdíjat kap az A 30/40 országból.
9. Az öregségi nyugdíjat (vagy nyugdíjakat) annak az országnak az állampolgárának folyósítják, amelyben él, függetlenül attól, hogy az EU tagállama-e vagy sem, és az ország pénznemére átszámítják. lakóhelye. Banki átutalással vagy postai úton kerül kifizetésre, így különböző banki és postai díjakkal csökkenthető. FORRÁS: www.euroinfo.gov.sk
Mit kell tudni a nyugdíjról, a korai és az öregségről
Milyen feltételekkel tartozik az öregségi nyugdíj
1. Két feltételnek kell teljesülnie: lenni nyugdíjbiztosított legalább 10 éves, és eléri a nyugdíjkorhatárt.
2. Ebben az évben minden férfi nyugdíjkorhatára 62 év.
3. A gyakorlatban az újonnan megállapított 62 éves nyugdíjkorhatár nem volt azonnal alkalmazandó 2004. január 1-jétől, de a "régi" nyugdíjkorhatárt fokozatosan meghosszabbítják.
4. 2003. december 31-ig a nők nyugdíjazási kora 53-57 év volt, a nevelt gyermekek számától függően - a nők törvényes nyugdíjkorhatárát fokozatosan meghosszabbítják 62 évre.
5. A nők esetében a 62 éves nyugdíjkorhatár is teljes mértékben alkalmazandó 2023-tól, függetlenül attól, hogy hány gyermeket nevelt.
Milyen feltételek mellett mehet most nyugdíjba korán
Jelenleg a korengedményes nyugdíjra való jogosultság akkor merül fel, ha
* kötvénytulajdonos ő volt nyugdíjbiztosított legalább 10 év
* a mennyiség a kérelem benyújtásának napján a korkedvezményes nyugdíjnak magasabbnak kell lennie, mint a létminimum összegének 1,2-szerese (jelenleg meghaladja az 5976 SKK-t)
* követelés a korkedvezményes nyugdíj legkorábban a kérelem benyújtásának napjától merül fel, míg a kérelmet legfeljebb naptári év kétszer lehet benyújtani
Felülvizsgált dokumentum: 2006.11.27