Áttekintés A tüdőrák az egyik leggyakoribb rák. A férfiaknál ez még a második leggyakoribb rák, a prosztatarák után. A betegség átlagos életkora 55-60 év
2004. szeptember 10., 20:52, Primar.sme.sk
Áttekintés
A tüdőrák az egyik leggyakoribb rák. A férfiaknál ez még a második leggyakoribb rák, a prosztatarák után. A betegség átlagos életkora 55-60 év.
A kockázati tényezők főként a dohányzás (cigarettafüst) és a por a környezetünkben, amelyben élünk és dolgozunk, például olyan foglalkozásokban, ahol megnövekedett a por vagy a munkakörnyezet tisztátalan (munkavállalói foglalkozások, gyár közelében vagy forgalmas út közelében laknak stb.). ).
A tüdőröntgen véletlenszerű megállapítása gyakran csak az első bizonyíték arra, hogy valami nincs rendben velünk. Az olyan betegségek, mint a köhögés, légzési nehézségek, a vér köhögése vagy a súlycsökkenés később jelentkeznek, és ezeket okuk megállapítása érdekében ellenőrizni és tesztelni kell.
A tüdőrákban felismerjük:
- kissejtes karcinómák (az esetek körülbelül 25% -a), amelyek már korai stádiumban áttétet kezdenek (az esetek 80% -ában a diagnózis idején más szervek, például a máj vagy a tüdő áttétét is rögzítik)
- nem kissejtes karcinómák, amelyek túlnyomórészt lokálisan nőnek.
A fenti megoszlásból következik, hogy a második változatban az elsődleges cél a műtét, amely a diagnosztizált esetek körülbelül 20% -ában lehetséges. A műveletet követően, ill. ha a műtét nem lehetséges, kemoterápiát és/vagy sugárzást alkalmaznak. Azonban a betegek csak körülbelül 20-50% -a él túl az elkövetkező 5 évben.
A kissejtes karcinómát elsősorban kemoterápiával kezelik, ami általában tumor zsugorodásához vezet. A betegség megismétlődésének nagy valószínűsége miatt azonban a gyógyulás prognózisa nem túl optimista, a betegek általában nem élnek 4-12 hónapnál tovább. Ez egy igazi káros, agresszív betegség, nagy valószínűséggel visszatér a test bármely pontjára. A remény szikráját tanulmányoknak hívják immunitásterápiák, amelyek javíthatják a fenti prognózist.
Általában
A tüdőrák, technikailag bronchiális carcinoma, a hörgők rosszindulatú betegsége.
Frekvencia
A férfiak összes rákjának körülbelül 17% -a befolyásolja a tüdőt. Érdekes, hogy a férfiakat ez a betegség körülbelül háromszor gyakrabban érinti, mint a nőket, leggyakrabban 55-70 évesen. Például Németországban ez a második leggyakoribb rák, az Egyesült Államokban - Németországhoz hasonlóan - a tüdőrák a második leggyakoribb rák.
Okoz
Környezeti hatás
Számos olyan anyag létezik, amely elősegíti a tüdőrák kialakulását. A legnagyobb veszély azonban kétségtelenül a dohányzás, a dohányosok (ismétlõdõ volt dohányzók) az összes tüdõrák 90% -át teszik ki.
Az angol Cancer Research Funds magáncég rákkutatással foglalkozó tanulmánya szerint a dohányosok 16% -a 75 éves koráig halt meg tüdőrákban. Ezzel szemben a nemdohányzók csak körülbelül 0,4% -ot tettek ki. E kutatás szerint egy dohányosban a rák kockázata 40-szer nagyobb, mint egy nem dohányzónál. Amint a grafikonból látható, a dohányzás abbahagyásával 50 éves korban csökkenteni lehet a tüdőrák kockázatát. Ez az embercsoport (azaz egykori dohányzók) az érintettek "csak" 6% -át teszi ki
A tüdőrák fő okai:
- dohányzó
- azbesztpor (pl. fékbetétekben vagy tűzvédelemben használt szigetelésekben fordul elő)
- arzénvegyületek
- krómvegyületek (cement, galván)
- nikkel (ékszerek)
- policiklusos aromás szénhidrogének (benzol üzemanyagokban)
- radioaktív anyagok
Genetikailag meghatározott kockázati tényezők
Azoknak az embereknek, akiknek szülei tüdőrákban szenvedtek, 2-3-szor nagyobb a betegség kialakulásának kockázata.
Az első tünetek
Valójában nincs megbízható mutató a tüdőrák első jeleiről. Köhögés, légzési nehézség vagy mellkasi fájdalom azonban nem fordulhat elő. Ráadásul nem a rák tipikus tünetei. 40 évesnél idősebb férfiakat, akiknél új légzőszervi problémák jelentkeznek és 3 hétnél hosszabb ideig visszatérő légúti gyulladás lép fel, szakembernek kell megvizsgálnia. Sajnos a betegséget általában előrehaladott stádiumban azonosítják olyan tünetek alapján, mint a fogyás, a véres váladék köhögése, a légzési nehézség vagy a láz. Ebben a szakaszban a kezelés már nem hatékony.
Diagnózis
A tüdőrák diagnózisa általában korai szakaszában véletlenszerű, mert a betegség korán nem jelentkezik külsőleg. A diagnózist a tüdő röntgensugárzásával vagy számítógépes tomográfiájával állítják össze a releváns klinikai tünetek vonatkozásában. Pozitív lelet esetén a rák gyanúja magasabb a tartósan dohányosoknál, ill. volt dohányosok. Annak megállapításához, hogy rákról van-e szó, a következő vizsgálatokat kell elvégezni:
- A mellkas számítógépes tomográfiája, azaz. vizsgálat tomográfiai kép alapján. A pácienst terhelő röntgen-terhelés nélkül ez a technológia rendkívül jó minőségben nyújt képet a test belsejéről. Ez a módszer mind a tumor lokalizációja szempontjából fontos, amely alapján lehetővé válik a tumor terjedésének detektálása.
- A fej számítógépes tomográfiája. Azoknál a neurológiai problémáknál, mint pl. fejfájás, gyakori egyensúlyvesztés, feledékenység, látászavarok vagy bénulás jelei, lehetséges meghatározni az agy lehetséges áttétjeit.
- A hasi szonográfia a has ultrahangvizsgálata, amelynek célja a májban lehetséges metasztázisok kimutatása
- Csont gammagraphy - radioaktív anyagokat használó csontok nukleáris-orvosi vizsgálata. Az esemény meghatározására szolgál. csontáttétek.
A rák azonban csak akkor diagnosztizálható bizonyossággal, ha mikroszkóp alatt mintát veszünk az érintett tüdőszövetből szövettani és citológiai vizsgálatra. A mintát úgy kapjuk, hogy hörgoszkópot helyezünk a hörgőkbe, majd mintát veszünk.
Szövettani és prognosztikai szempontból a hörgőkarcinómák két csoportra oszthatók:
- A kissejtes hörgőkarcinómák az összes tüdőrák 25-30% -át teszik ki, gyors növekedésük, gyors terjedésük és korai áttéteik miatt a gyógyulás prognózisa nem túl pozitív. A betegek 80% -ában az első diagnózis alkalmával igazolható a metasztázisok előfordulása. Gyakran megtalálhatók az agyban, ahol tudatában vannak hányingernek, fejfájásnak vagy különféle rendellenességeknek, amelyek azonosak lehetnek a vereséggel. Aztán vannak például látászavarok, egyensúlyzavarok, bénulások stb.
- A nem kissejtes karcinómák tovább oszthatók:
- laphámsejtes karcinóma, amely az összes rák 40-50% -áért felelős
- adenokarcinóma - az összes rák 10-15% -a. Ezek a nem dohányzók leggyakoribb rákos formái
- a nagysejtű hörgőkarcinómák viszonylag ritkák, csak az összes rák 5-10% -a
Mikroszkópos-szövettani szempontból fel tudjuk osztani a daganatokat:
- G1 - jó
- G2 - enyhe
- G3 - rosszul differenciált
- G4 - differenciálatlan
A G1-ek prognózisa kevésbé rossz. A G4 tüdőtumorok prognózisa a legrosszabb. Ezzel szemben a nyirokcsomók érintettsége és áttétek nélküli kis daganatok viszonylag jó prognózissal rendelkeznek.
Terápia
A hörgőkarcinóma kezelése elsősorban annak szövettani típusától és mértékétől (progressziótól, a diagnózis stádiumától) függ. A terápia kiválasztásának másik fontos tényezője, hogy ez egy kissejtes vagy nem kissejtes bronchiális carcinoma.
A nem kissejtes hörgőkarcinóma terápiája
Ha lehetséges, a nem kissejtes karcinómákat műtéti úton el kell távolítani. A műtét akkor lehetséges, ha nincsenek távoli áttétek. A műtét után a beteget meg kell besugározni, ha nyirokcsomó-áttétek lépnek fel, vagy ha a szomszédos struktúrák beszivárogtak. Azokat a betegeket, akik áttétet kaptak, vagy a daganat túl nagy, ezért működésképtelen, besugározzák, és kemoterápián is áteshetnek. A besugárzást lineáris gyorsítóval (50 és 60 Gy) végezzük
Kissejtes hörgőkarcinómák terápiája
Általános szabály, hogy a kissejtes karcinómában szenvedő betegek nem esnek át műtéten. A kissejtes karcinómák különösen érzékenyek a kemoterápiára, valamint a sugárzásra. A kemoterápia előnye a távoli áttétekre gyakorolt hatása, amelyek a diagnosztizált betegek 80% -ában fordulnak elő. A besugárzás megelőzheti a kemoterápiát, pl. a légutakat áttétes nyomás okozta légzési problémák esetén azonban a besugárzás kemoterápiát is követhet. Speciális sugárzást alkalmaznak az agyi áttétek elpusztítására, még megelőzésként is, bár más eredmények nem utalnak agyi áttétekre.
Előrejelzés
Mondhatni, hogy a rák prognózisa nem rózsás. Az összes nem kissejtes tüdőráknak csak 20% -át lehet megműteni. A műtéteknek csak mintegy 30-50% -a él 5 évvel a műtét után. Besugárzáson átesett, nem operált betegeknél csak körülbelül 20-30% él 5 év után. Az áttétek és a molo-sejtes karcinómák előfordulásával a prognózis romlik. Az átlagos élettartam 4-12 hónap. De vannak kivételek, ezért senki, akit ez a betegség érint, ne dobja idő előtt a puskát rozsba, és szembesüljön ezzel a betegséggel.