Svájc a legmagasabb európai állam (átlagos magasság 1300 m), az ország felszínének akár 60% -át a Nyugati-Alpok magas csúcsa, mély jeges völgyek, alpesi oszlopok, legelők és sűrű erdők foglalják el. A legmagasabb pont a Dufourspitze, amely a Monte Rosa csoportban található. A Berni Alpokban található Európa leghosszabb gleccsere: az Aletch-gleccser (27 km). Az ország nyugati és északnyugati részén húzódó Jura-hegység mediterrán jellegű. E hegylánc és az Alpok között fekszik a Mittelland medence, hullámzó felülete 400-600 m magasságot ér el. A lakosság többsége és a svájci városok erre a területre koncentrálódnak.
Svájc Európa és a világ egyik iparilag legfejlettebb és leggazdagabb országa. 1815 óta semleges. Iparát azok az iparágak jellemzik, amelyek kevésbé igényesek a nyersanyagok iránt, és igényesebbek a magasan képzett emberi munkaerő számára (óragyártás, gyógyszeripar, nehézgépgyártás, elektromos gépek gyártása). A legfontosabb villamosenergia-forrás a vízenergia. A megtermelt villamos energia 60% -a vízenergiából, 40% -a pedig atomerőművekből származik. Az ipari termelés egy részét kisvállalatokban állítják elő, de az ipari termelésben hatalmas vállalatok (Nestlé, Sandoz) is részt vesznek.
A hosszú távú politikai semlegességnek és a banktitoknak köszönhetően hatalmas bankokat fektettek be a svájci bankokba, amelyekből az ország jelentős előnyökkel jár. Az átmenő szállítás (autópályák és alagutak díja, teherautók vasúti szállítása) szintén fontos bevételi forrás. A svájci mezőgazdaság vezető ágazata a szarvasmarha-tenyésztés, különösen az Alpok alatt. Jó minőségük miatt a svájci tejtermékek nagyon keresettek a világpiacon (csokoládé, sajt, tejpor). A turizmus szintén nagyon jövedelmező iparág. A látogatókat magas szintű szolgáltatások, síközpontok, szanatóriumok és turisztikai üdülőhelyek vonzzák.
2. Alapvető információk Svájcról
Államalapítás: Szövetségi Köztársaság
Közigazgatási szervezet: 23 kanton (kanton), 3 polókanton (Halbkanton)
Terület: 41 284,5 km2
Népesség: 7 300 000 (2005)
Népsűrűség: 177 lakos/km2.
Főváros: Bern 134 600 lakos
További főbb települések: Zürich 341 000 lakos, Bázel 171 000 lakos, Genf 167 000 lakos.
Legmagasabb pont: Dufourspitze, 4634 m
A legfontosabb folyók: a Rajna, a Rhône, az Aare
Hivatalos nyelv: német, francia, olasz, román
Pénznem: svájci frank (1 frank = 100 rapen)
Munkaszüneti nap: augusztus 1. (Örök Szövetség napja, 1291)
Faji és etnikai összetétel: svájci németek (58%), svájci franciák (18%), svájci olaszok (4%), rhaeto-rómaiak (1%), külföldi (19%)
Vallás: római katolikus (46,2%), protestáns (többnyire református) (40%), muszlim (2,2%), zsidó (0,3%)
Urbanizáció: 60,8%
Átlagos várható élettartam: férfiak 74 év, nők 81 év
Csecsemőhalandóság: 5 ‰
Munkanélküliség: 3,6%
A GDP aránya: mezőgazdaság 4%, ipar 34%, szolgáltatások 62%
GDP: 44 350 USD/cap.
A pénznem a svájci frank (CHF) = 100 rappen vagy cent. A bankjegyek címlete 1000, 500, 200, 100, 50, 20 és 10 CHF. Az érmék értéke 5, 2 és 1 CHF, valamint 50, 20, 10 és 5 centiméter.
Az American Express, a Diners Club, a MasterCard és a Visa fizetési kártyákat széles körben elfogadják Svájcban, de még mindig jó ötlet ellenőrizni a készpénz nélküli fizetés lehetőségeit és feltételeit az országban.
A bank nyitvatartási ideje
Hétfőtől péntekig 8: 30-16: 30 között.
3. Éghajlati feltételek
A táj mérsékelt éghajlati övezetben fekszik. Az Alpoktól északra az atlanti éghajlat uralkodik, délre Ticino-t a mediterrán éghajlat uralja, nagyon meleg nyári szezonban és enyhe, napos téllel. Nagyobb magasságokban jelentősen hidegebb és több csapadék esik hó formájában. Észak-Svájcban az időjárás egész évben enyhe.
4. GASZTRONÓMIA
Bár ez az ország nincs túl messze tőlünk, konyhája kevésbé ismert nálunk, mint például a thai konyha. Amikor Svájcot mondjuk, általában pontos svájci órát, gyönyörű alpesi természetet, hihetetlen 4 hivatalos nyelvet, kiváló csokoládét, sajtot és különösen fondüet képzelünk el. Ha elképzelnénk egy tipikus nemzeti ételt, sokan haboznánk.
A helyi konyhát az állam történelmi fejlődése is jellemezte. Az eredeti három Uri, Schwyz és Unterwald kanton különlegességeiket a közös államba vitte. Ma Svájc 23 fő kantonra oszlik, amelyek mindegyike megőrzi sajátosságait.
A svájciak büszkék hegyvidéki tájukra, amelyek legelőkön bővelkednek. Veleszületett körültekintésük, szorgalmuk és takarékosságuk az egyik oka annak, hogy Svájcban a helyi konyhát részesítik előnyben a nemzetközi konyhával szemben. Hálásak a természet által kínált, olykor zord körülmények között kapott ajándékokért. A svájci konyha egyszerű, tápláló, ízletes és nagyon közel áll hozzánk.
Ennek a konyhának az alapelve az, hogy elsősorban azokat a nyersanyagokat dolgozza fel, amelyeket az ország kínál. Vagyis a "forralja, amije van" elve szerint. Ezért itt a sajt és a tejtermékek dominálnak.
A burgonya a svájci konyha másik szerves összetevője. Sokféleképpen készülnek, gyakran pirítva, pörkölve és sajttal kiegészítve.
Az egyes kantonok büszkék a helyi különlegességekre. Például Appenzell kantonban az Appenzell sajtot legalább 800 éve gyártják, az összes svájci sajt legnagyobb zsírtartalmával és a helyi étrend egy részével. Például a sajtos kenyérkockák népszerűek.
Aargau kanton híres különleges Wähen kerek süteményeiről, amelyeket édesen vagy sósan készítenek spenóttal és burgonyával, sárgarépatortával vagy a Schnitz und drunder nevű különlegességgel, amely szalonnás burgonya készítése.
Bázelben finom ízű szalámin alapulnak, hasonlóan a sonkánkhoz, Cervelant néven. Az édességek közül nem szabad kihagynunk a különleges meggyes süteményt és a bázeli mézes mézeskalácsokat mandulával, dióval, narancs- és citromhéjjal.
A berni kanton különlegessége a berni étel. Ennek az ételnek az eredete 1798 március 5-ig nyúlik vissza. A berni katonák megnyerték a franciákat. Feleségeik gálaünnepet szerveztek mindarról, amit otthon találtak - marhahúsból, szalonnából, bordákból, nyelvből, kolbászból, sertéscombból, káposztából, babból, és az egészet összekeverték, finomra szeletelték és krumplival és zöldségekkel töltötték.
Valószínűleg a leghíresebb nyers fondüétel abból a területből származik, ahol a Greyerzer sajt készül, azaz Fribourgból. Ez a sajt az Emmentallal együtt a fondü fő részét képezi.
A Genfi-tó környékén a menü fő része hal különféle módon. Ez a konyha áll a legközelebb a nemzetközi ételekhez. Körte tortát sütnek a kanton nemzeti ünnepén, december 11-én.
Vastag leves nyers gombóccal vagy sajttésztával a Glarus kanton étlapjának fő része. A Bündner Fleisch szárított marhahús Graubünden kantonban található. Schaffhausen környékén pástétomokat, kolbászokat, hagymás süteményeket és rajnai pisztrángot fogyaszthat a helyi konyha. A gesztenye az ételek népszerű része Schwyz kantonban. Vannak burgonyagombócok Sbrinz sajttal is. Szent környékén Fehér korig sült borjúkolbászokat készítenek St. Gallen számára.
Ticino kantonban (a továbbiakban Tessin vagy Ticino) láthatja a szomszédos Olaszország hatását. Például minestrone levest készítenek tésztával. A Boden-tónál sok gyümölcsös található, így nem csoda, hogy szinte mindenhez almabort vagy körtét adnak.
A híres raclette Valais kantonból származik. A Raclette alapvetően olvadó sajt, amelyet forró burgonyára vagy kenyérre kennek. Zug kantonban kiváló cseresznye készül, a helyi különlegesség szokás szerint meggyes sütemény. Kinevezésünk során nem szabad megfeledkeznünk a zürichi konyháról, különösen annak zürichi Gschnätztletjéről, finom metéltre vágott borjúhúsról tejszínes szószban.