amit

A gyermek nyilvántartásba vétele az általános iskolai kötelező iskolalátogatásra április 1. és április 30. között történik, amely megelőzi annak a tanévnek a kezdetét, amelyben a gyermek megkezdi a kötelező iskolalátogatást. A gyermek törvényes képviselője köteles nyilvántartásba venni a gyermeket az általános iskolai kötelező iskolalátogatásra, amikor a gyermek betölti hatéves korát és eléri az iskolai jogosultságot.

Az iskolába történő felvétel nem felvételi vizsga. A gyermekek nem teszik ki a mentális és fizikai érettség tesztjét. A küldetés a tanköteles gyermekek megfelelő nyilvántartása. Az iskola ellenőrzi a gyermek személyes adatait, és alapvető információkat is megtud a törvényes képviselőkről. Az iskolák a gyerekeknek is ún írási feladatok, pl. rajzoljon valamit, nevezzen színeket, határozza meg a tárgyak, formák számát, mondjon verset. Így észlelik az esetleges beszédhiányokat, az értelmi és grafikai érettséget vagy az elmaradottságot. Ha valamit találnak, az iskola javasolja a törvényes képviselőnek, hogy látogasson el egy oktatási prevenciós és tanácsadó intézménybe, amely egy korábbi vizsga után javasolja a gyermek képzését, vagy javasolja a gyermek kötelező iskolalátogatásának egy tanévvel történő elhalasztását. .

Iskolai képesség

A gyermek érettségi szintjét iskolai kompetenciának vagy iskolai érettségnek nevezzük. Az iskolai kompetencia olyan mentális, fizikai és szociális képességek összessége, amely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy tanulóvá váljon, és előfeltétele az általános iskolai oktatási program teljesítésének. Az óvodai nevelés fő céljainak teljesítésével valósul meg, amelyek az optimális kognitív, szenzomotoros és szocio-emocionális szint elérését jelentik, amely alapja az általános iskolai iskolai oktatásnak és a társadalmi életnek. Óvodáskor előtti oktatás.

Perceptuális-motoros terület

  • önkiszolgáló tevékenységek kezelése (öltözködés, cipő, mosás, fogmosás stb.)
  • megfelelő étkezési szokások (evőeszközökkel enni, az ételeket tisztán tartani stb.)
  • betartani a választott szabályokat, együttműködni, tisztelni másokat
  • alkotásokat készíteni különféle anyagokból, beleértve a hulladékot is, különféle technikákkal (vágás, ragasztás, az anyag formázása stb.), a technikai kreativitás alkalmazása mellett
  • Helyesen üljön és figyelje a papír dőlését, miközben az asztalra rajzol, miközben a megfelelő ceruzát tartja

Kognitív terület

Szocio-érzelmi terület

  • köszönteni, megköszönni és segítséget kérni, megértéssel hallgatni
  • megfelelően reagálni és kommunikálni új helyzetben, új környezetben
  • ésszerű mértékű autonómia

Az iskolai érettség meghatározásának szakmai intézménye az oktatási tanácsadás és a prevenció iskolai lehetőségei (pedagógiai-pszichológiai tanácsadás és megelőzés központja és gyógypedagógiai tanácsadás központja).

A gyermek iskolai felkészületlenségének leggyakoribb megnyilvánulása

  • lemaradt beszédfejlődés és beszédzavarok
  • érzelmi labilitás
  • játékosság
  • koncentráció hiánya, elégtelen kitartás a célzott tevékenységekben
  • az általános készségek hiánya
  • csökkent teljesítmény, elégtelen érdeklődés a tanulás iránt
  • a kollektívához való alkalmazkodás nehézségei

Fontos felismerni, hogy ha a gyermeket alkalmatlannak találják az iskolára, ez nem azt jelenti, hogy el kell maradnia a mentális fejlődésben. A gyermek nem jogosult - felkészületlen az iskolalátogatásra, normális értelmi képességekkel rendelkező gyermek is, ezen területek bármelyikén részleges hiányosságok jelentkeznek, amelyeket a további fejlesztés folyamata megszüntet, kompenzál, és az iskolalátogatás elhalasztása után a gyermek bekerül a Általános iskola 1. évfolyama. Szükséges azonban, hogy a gyermek az óvodában részt vegyen az óvodai nevelésben és teljesítsen egy pszichostimulációs programot, amelynek középpontjában a hiányterületek kialakulása áll, a kötelező iskolalátogatás elhalasztása során.