A nagy német mikrobiológus (a tuberkulózissal kapcsolatos felfedezéseiért az 1905. évi Nobel-díjat nyert) már a 19. században felhívta a figyelmet a zaj veszélyeire.
A zaj negatív hatásainak megcáfolhatatlan bizonyítéka ellenére az emberek még mindig alábecsülik annak emberi egészségre gyakorolt káros hatásait.
Zaj minden olyan nem kívánt hang, amely kellemetlen vagy zavaró érzést okoz, ill. káros hatása van.
Zaj
Meghatározhatnánk "nemkívánatos és káros hangként" is. A kívánt és a nem kívánt hang közötti határ azonban mindegyiknél egyedi, ezért a zaj legtömörebb jellemzőjét tekintjük: a zaj káros hang.
A környezet tipikus zajszintje, amelyben az ember mozog
25 dB (A). csendes szoba éjjel,
40 dB (A). csendes beszélgetés,
50 dB (A). üzlet, iroda, csendes autó,
60 dB (A). rendes beszélgetés,
75-80 dB (A). személygépkocsi áthaladása (7,5 m-re mérve a hossztengelytől),
90 dB (A). teherautó átkelőhely, utca járművekkel, forgalmas
gyár, közgyűlés,
100 dB (A). klasszikus kürtjel, teherautó készlet,
110 dB (A). lőfegyver, pneumatikus kalapács, beat koncert,
120 dB (A). autósziréna, 1 m távolságban működő traktor drónja,
122 dB (A). diszkók,
130 dB (A). sugárhajtású indítás,
Zaj a 30 - 65 dB (A) tartományban
Mentális hatása van az emberre, a 65-90 dB (A) tartományban
A neurovegetációs rendszerre hat, 90 dB (A) felett
Halláskárosodás lép fel.
Műszaki segédanyagok nélkül lehetetlen kommunikálni természetes nyelven 85 dB (A) feletti zajszint mellett. Gépházakban, valamint a gyárak és erőművek néhány más területén a közös zajszint 100 dB (A) felett van.
A zaj emberre gyakorolt hatása felosztható
1. specifikus hatások, i. a zaj közvetlenül a hallószervnek való kitettség. Káros hatások a hallásra akkor fordulnak elő, ha az L hangnyomásszint meghaladja a 85 dB-t.
2. nem specifikus hatások, azaz nem hallás - a halló szerven keresztül a zaj hatásai más szervek és funkciók rendellenességeként jelentkeznek a pszichológiai vagy fiziológiai területeken.
A zaj közvetlenül a hallószervre káros és tartós halláskárosodást okoz, ha a hangnyomásszint meghaladja a 85 dB-t.
130 dB felett már megfigyelhetők a szövetekre gyakorolt hatások (fájdalomküszöb - ezt a tényt egyes riasztások használják), 160 dB felett pedig a dob felszakad.
A zaj sajátos hatásai a következők:
Szerves halláskárosodás - vagyis akut vagy krónikus halláskárosodás.
A hallószerv funkcionális károsodása - a hallási küszöb eltolódása, a térbeli tájékozódás, a mozgáskoordináció változása.
Halláskárosodás, például halláskárosodás a beszédészleléshez szükséges frekvenciákon.
Szakmai süketség
Akkor keletkezik, amikor a hallószervet a munka vagy a munkafolyamat során hosszú ideig és ismételten zaj érinti. A szakmai süketség lényege a hallószerv érzékelő sejtjeinek zaj általi teljes megsemmisülésének degeneratív károsodása, más koponyaűri elemek későbbi meghibásodásával.
A szakmai süketség eredete és mértéke attól függ
Zajterhelési feltételek
A kitett személy egyéni tényezői.
Fontos felismerni, hogy a szakmai süketség visszafordíthatatlan, tartós és (még) gyógyíthatatlan, ezért fontos a MEGELŐZÉS,
A zaj nem specifikus - hallás nélküli hatásai
Általában nem specifikus hatások figyelhetők meg - pl. csökkent koncentráció, csökkent munkateljesítmény, alvászavarok, fokozott zajérzékenység, bizonyos betegségek súlyosbodása, funkcionális rendellenességek a vérkeringésben, a vérnyomás emelkedése stb. A decibel zaj növekedése az idegrendszer kb. 0,5% -os romlását okozhatja.
Az időfaktor nagyon fontos
Mint minden stressz esetén - és a zaj esetében is - minél intenzívebb, annál rövidebb időnknek kell lennünk egy adott környezetben - ez a zaj intenzitásának időbeli függősége. Ha zajos munkahelyen vagyunk, akkor legalább egy csendes helyen kell élnünk.
Másrészt még az abszolút csend (hangtalanság) is káros.
A fasiszta koncentrációs táborokban hangtalan kínzókat is alkalmaztak.
A legtöbb ember mély csendnek tartja a 20 dB intenzitású hangot
Az ilyen csend ugyanúgy irritálhatja az embert, mint a túlzott zaj. Ha például a vihar előtt csökken a természetes zaj, a pszichológiai helyzet elviselhetetlen az emberek számára (akkor az állatok biztonságban bujkálnak, mintha valami szokatlan dolog elől bujkálnának). A csend negatív hatása a sivatagban, a sarki területeken, mesterséges hangszigetelt kamrákban figyelhető meg.
Az űrhajókban egy bizonyos hangszínpadot kell létrehozni annak érdekében, hogy az űrhajósok élete közelebb kerüljön a földi viszonyokhoz. Ha a kísérleti állatokat hangtalan kamrákban helyezik el, nyugtalanok, depressziósak és végül dührohamok alakulnak ki, amíg el nem pusztulnak.
Az ember 35 dB-nél lazít a legjobban (a tenger, folyók, falevelek, eső zizegése). A 30 dB-es szinteket kellemes csendnek tekintik.
ZAJFORRÁSOK
Fontos, hogy minél jobban megismerjük őket, hogy a zajcsökkentéssel a lehető leghatékonyabban tudjunk foglalkozni közvetlenül a termelőhelyen,
A zaj keletkezése mindig összefügg valamilyen energiaátalakítással
1. leggyakrabban az oszcilláló rendszerek mechanikai energiájának akusztikai energiává történő átalakításával,
2. gáznemű vagy folyékony közeg folyamatos áramlása az energiaátalakítás miatt.
A különböző zajforrások hatásait gyakran kombinálják. Az egyes forrásokból származó zaj általában változó
irányított és időbeli cselekvés.
A zajforrás alapos elemzése alapján a helyszínen zajcsökkentő intézkedéseket lehet tervezni és megvalósítani.
Forgalmi zaj
Számos városban tartósan meghaladja a szokásos 50 dB-es értéket. Például. A csúcsidőben a 65–85 dB (A) közötti zajszinteket mérték Pozsony utcáin, míg a csúcsértékek 95–100 dB (A) között mozogtak.
A rekreációs és kezelési területeken is rossz a zajhelyzet. Például. a Magas-Tátrában 68 dB-ig mérve Starý Smokovec-ben, míg a rekreációs területeken a legmagasabb megengedett határ 45 dB. Ezért a jármű zajának (mind belső, mind külső) csökkentésének problémájára egyre nagyobb figyelmet fordítanak.
Lakásokban
A legjobban a transzformátor állomások, hőcserélők, mosodák, szárítók, hűtőberendezések, liftek, a telepítő berendezések (vízvezeték, hulladék, fűtés), az öblítőberendezések, a vízszelepek, a víz kádba töltésének zajai zavarnak, háztartási készülékek (porszívók), élelmiszer-feldolgozók, mosógépek stb. zaja). Kiderült, hogy az otthon nagy zajforrása a víz beáramlása a fürdőbe (78–81 dB). Az orvosi recept szerint nappal 40 dB (A), éjszaka pedig 30 dB (A) értéket kell beállítani.
A tánczenekarok zajszintje erősítő berendezés használata esetén 90 dB felett van. Rendkívül magas - akár 122 dB-es - zajszintet mértek a diszkókban.
Zajintézkedések
A zajvédelmi intézkedések a következőkre oszlanak
1. Elsődleges - csökkentik a forrás zaját, azaz megszüntetik a zaj okait.
2. Másodlagos - nem oldják meg a probléma lényegét, csak csökkentik annak következményeit.
A zaj elleni elsődleges intézkedéseket általában a gyártó hozza meg. Ezek tartalmazzák:
Szerkezetváltás, megfelelő anyagválasztás, technológiaváltozás stb. Például. gördülőcsapágyak cseréje csúszócsapágyakkal (amelyek elhanyagolható zajjal bírnak), központosítás - forgó motor alkatrészek kiegyensúlyozása, az egyes gépalkatrészek rugalmas csatlakoztatása stb.
A másodlagos zajszintet általában a felhasználó hozza meg.
A leggyakoribb intézkedések a következők:
A zajforrás megfelelő elhelyezési helye - a pontforrástól való távolság kétszeresével a zaj 6 dB-rel csökken; ill. a munkavállaló és a zajforrás közötti távolság növelésével.
A zajforrás elhelyezése rugalmas alapra.
Burkolatok, válaszfalak, lengéscsillapítók, rezgést korlátozó anyagok használata, rezgéscsillapító bevonatok alkalmazása (gyakran a rezgés okozza a zajt, és fordítva)
Használja ki a terep előnyeit - különböző típusú gátak és hangsorompók használata:
Falak, állványok - sűrűn ültetett fák, kiegészítve élükön folytonos sor alacsony cserjével, földsáncokkal - főleg a közlekedési zaj ellen,
a munkavállaló és a zajforrás közötti távolság növelése a munkahely megfelelő munkaszervezésével.
A dolgozók rotációja zajos és kevésbé zajos munkahelyeken, hogy az auditív testnek elegendő ideje legyen a regenerálódásra, a munkarend és a munkahelyi szünetek kiigazítására - \ "csendes szünetek \" bevezetése.
Személyi védőfelszerelés használata
Ide tartoznak pl. rezonáns védők (dugók a hallójáratokhoz) - főleg magasabb frekvenciákhoz és 100 dB-ig, fejhallgató-védők 110 dB-ig, zajvédő sisakok, amelyek a hallás mellett védik az egész fejet a koponyacsontokon keresztül történő zajvezetéstől 120 dB-ig és zajos sisakok 120 dB felett.
DÖNTÉSEK - RÁZÁS
A rezgés a testek oszcilláló mozgása vagy egy mechanikus folytonosság.
A zaj és a rezgés szorosan összefügg egymással, mert az oszcilláló formációk sok esetben másodlagos zajt okoznak, és fordítva - a levegő által továbbított akusztikus energia zavaró rezgéseket okozhat a szerkezetekben.
A természetben véletlenszerű rezgésekkel, a földkéreg elmozdulásával, erős széllel, földcsuszamlásokkal stb.
A rezgések okai a műszaki gyakorlatban
Vannak váltakozó erők a gépek visszafordulása és pontatlansága miatt a gépek forgó mozgásaiban, a járművek és alkatrészeik mozgásában, a különféle munkaeszközökkel való munkában stb.
A mechanikus rezgés káros hatása függ amplitúdójától, időbeli lefutásától, frekvenciájától és spektrális összetételétől.
A rezgések élettani hatása az emberi testre
Megnyilvánulnak pl. egyensúlyvesztés, csökkent látásélesség, koncentrációs nehézség, mozgásbetegség (kellemetlen érzés, fejfájás, súlyosabb esetekben súlyos stresszt, túlzott izzadást és nyáladást, sápadtságot, émelygést és hányást okozhat - ezt az állapotot egyesek utazáskor különböző járművekben), vazoneurosis (idegrendszeri rendellenesség következtében kialakuló érrendszeri funkcionális betegség), légzési nehézség és.
Ezenkívül a rezgések befolyásolják az idegrendszert
Az ember mentális állapotához fejfájást és szorító érzést, szorongást, ingerlékenységet, valamint túlzott hallható zajt okoz, de az embernek fogalma sincs, mi az oka, mert gyakran nem hall rezgéseket. Ilyen körülmények gyakran ismertek hosszú autóút, busz, vonat, hajó és hasonlók útján. Ezekben az esetekben a rezgés forrása a jármű rezgése.
A rezgések érzékelése kellemes lehet, de nagyon kellemetlen is. A vibráló masszázsok kellemes érzéseket váltanak ki. Rövid ideig tartó alacsony intenzitású rezgéseknek az orvostudományban az izomerő növelése, az anyagcsere javítása, a sebgyógyulás felgyorsítása szolgál; fizioterápiában, a neurológiában is a fájdalom csökkentése, a tónusos izomgörcsök befolyásolása vagy a szövetek táplálkozásának javítása érdekében.
Kellemetlen rezgések
A munkahelyi környezetben fordulnak elő, ahol jelentős intenzitással és hosszú időtartammal rendelkeznek. A rezgések átterjedhetnek a szervezet egészére, annak részeire, különösen a kézre:
1/Teljes rezgés
Rezgő ülésről, padlóról vagy emeletről szállnak át ülő vagy álló embernek, így az egész szervezet intenzív rezgését idézik elő.
2/A rezgések közül a legkomolyabbak a helyi rezgések
Különböző kéziszerszámokkal történő munkavégzéskor kézen viselt. Ha elektromos és pneumatikus kéziszerszámokkal dolgozik, ez a szennyeződés a szerszám vagy a kézben tartott egyéb tárgy rezgő fogantyújából hat. Érintésben vannak az érek, az idegek, a csontok, az ízületek, az inak és a felső végtagok izmai. Izomfájdalom, az ujjak bizsergése és bizsergése, az ujjak érzékenységének romlása, az ujjak kézügyességének romlása, az ujjak rángatózása, az érintett ízületek fájdalmai (kezdetben megterhelés után, később nyugalmi állapotban is). Amikor az idegműködés megszűnik, a tapintási érzékenység és a fájdalomérzékenység csökkenése érvényesül .
3/A speciális módon továbbított rezgések olyan rezgéseknek minősülnek, amelyek a felső gerinc és a fej intenzív rezgését okozzák.
A szervezet rezgését intenzív akusztikus mezők is okozhatják. A következő zónák különösen károsak az egészségre:
Ülő ember számára 2 - 6 Hz
Álló ember számára 4 - 12 Hz
12 - 30 Hz fej esetén
40–90 Hz-es szemgolyókhoz
A koponya rezonanciájához 400 - 600 Hz
30 - 80 Hz-es vazoneurózisok kiváltására
(az érrendszer károsodása)
Közúti szállításhoz
0 - 15 Hz frekvenciájú rezgések vannak, a vasúton 2 - 3 Hz. A tartályokban az öv frekvenciája 20 - 20 000 Hz, az impulzusok által gerjesztett rezgések 400 - 7000 Hz frekvenciával rendelkeznek. Teherhajókon a rezgési frekvencia 0 - 15 Hz, hadihajókon pedig 0 - 30 Hz.
A szállító repülőgépek rezgési frekvenciája 5 - 150 Hz, vadászrepülőgépekben akkor a típus szerint, pl. 10 - 150 Hz-es légcsavaros repülőgép esetén, de legfeljebb 500 Hz és 5 - 150 Hz lehet sugárhajtású repülőgép esetén.
Rezgésvédelem
A gépek rezgésének csökkentésére a leghatékonyabb eszköz a rezgés elnyomása közvetlenül a forrásnál a szerkezet által, megfelelő anyagok használata vagy a működés megváltozása.
Ha ez az eljárás nem elég hatékony, akkor megfelelő rezgéscsökkentő eszközökkel korlátozzuk a rezgéseket.