étvágytalanság

Az étvágytalanság étvágytalanság, éhségérzet, étvágytalanság. Ez az állapot szomatikus vagy mentális problémákat jelez. Ezért a szakmai ellátás szempontjából fontos, hogy megkeresse azt az okot, amelyen a későbbi kezelés alapul.

Az anorexia egy szerves betegség (pl. Gyomor) kísérő jele lehet. A szerves oknál az anorexia a gyógyulás után megszűnik. A betegség egyéb megjelenése funkcionális lehet (pl. A környezetre adott reakció), és gyakran más mentális okok eredményeként merül fel.

A mentálisan kondicionált, hosszú távú étvágytalanságot anorexia mentalis nervosának hívják. Az anorexia nervosa kialakulásakor gyakran több tényező vesz részt, amelyek kölcsönhatásba lépnek az emberi pszichével. A betegség kialakulásának folyamatában gyakran más mentális, szociális, de egészségi problémák is társulnak, és az állapot folyamatosan romlik. A mentális anorexia mindig orvosi kezelést és pszichoterápiát igényel. A kezeletlen étvágytalanság vagy a későn keresett szakmai segítség halálhoz vezethet.

A betegség okai

Az anorexia nervosa főleg a női populációban fordul elő (kb. 2%). A statisztikák szerint a nők és a férfiak aránya 95: 5. A legtöbb betegség pubertáskorban és serdülőkorban jelentkezik, azaz 12-18 éves korban. A gyermek azonban gyakran már óvodáskorban vagy korán megszerezte és tárolta a betegség csíráit. Nagyon gyakran ezek iskolázott, sikeres és jóképű lányok, meglehetősen jómódú családokból származnak.

A leggyakoribb okok a következők:

  • elégtelenül telített érzelmesség,
  • a családi vagy egyéni problémák átfedése és nem megoldása,
  • a családi gondok színlelésének életmódja,
  • a gyermekre gyakorolt ​​nyomás, hogy már kicsi korától elérje a magas célt,
  • várható sikerek folytatása minden szinten,
  • tudatalatti félelem az elutasítástól, kudarctól.

Ma az erősen hangsúlyozott társadalmi státus, testkultúra és az "in" tartózkodási minták fontos szerepet játszanak a betegség kialakulásában.

A betegség jelei és kísérő megnyilvánulásai

Az első tüneteket nehéz megragadni, gyakran természetes, ártalmatlan vágyként viselkednek, hogy jól nézzen ki és vigyázzon magára. Vannak azonban olyan jelek, amelyeket továbbítanak és nagyon nehézek:

  • hiperaktivitás, túlzott sporttevékenység,
  • az étel domináns témává válik,
  • gyakori diéták, valamint az egyes étrendek kalóriáinak és energiájának vizsgálata,
  • a test és a súly elfogult nézete,
  • objektívnek tűnő elutasítás a családdal való vacsoráról,
  • a reakciók fokozatosan növekvő gyakorisága, például: "Nincs kedvem most", "Már ettem", "Később megeszem" és így tovább,
  • hajlamos elzárkózni a társaiktól,
  • menekülni a depresszióba,
  • a világfelfogás jellemének, attitűdjeinek és értékeinek megváltoztatása.

Fizikai szempontból a változások jelentősek:

  • a test megjelenésének megváltozása, jelentős fogyás, karikák a szem alatt, a bőr romlása,
  • szédülés, alacsony vérnyomás, szabálytalan szívverés,
  • gyakori fertőzések, kiszáradás, veseproblémák,
  • csökkent érzékenység a hidegre, a fájdalomra és a fáradtságra,
  • menstruációs rendellenességek.

Az anorexiával diagnosztizált nők körülbelül 50% -a idővel a kényszeres-kényszeres anorexia egyik formájába orientálódik. Ezt az állapotot bulimia - morbid falánknak nevezik.