Phimosis
Phimosis olyan állapot, amely képtelen átadni a fitymát a pénisz makkján. A phimosis felosztható a fok és az okok szerint is. Az okok szerint tudjuk fiziológiai fimózis a másodlagos (megszerzett, igaz) fimózis, tovább, a foktól függően, lehet fimózis abszolút, amikor a fitymát a makk még erekció vagy fimózis nélküli állapotban sem tudja meghúzni relatív, amikor a fityma csak a merevedés állapotában nem vezethető át a makkon, de a többi állapotban nem akadályozza a higiéniát.
Fiziológiai fimózis: Újszülötteknél és kisgyermekeknél figyelhető meg, gyakran csak a fityma belső levelének a makk felszínére történő összenövésével (tapadásával). A még mindig a méhben lévő fityma fejlődésének része az a szakasz, amikor a fityma természetesen tapad a makkhoz és leválik a csecsemő fejlődése során. Meg kell jegyezni, hogy ez a fejlődés nagyon egyedi, és míg 80% -ban 3 éven belül leválik, egyes szélsőséges esetekben felnőttkorig (kb. 18-20 év). A fiúk többségében azonban pubertásig leválik, és a nemi hormonokról azt gondolják, hogy segítenek a leválásban a serdülőkorban. [1] A szerző elmagyarázza a fityma fejlődését, és vannak olyan grafikonok is, amelyek az életkoruktól függően azoknak a fiúknak a százalékát mutatják, akiknek a fityma ragasztva van. A grafikonok egyértelműen mutatják a fejlődés egyéniségét.
Egészen a közelmúltig a hároméves fiúk fix fitymáját betegségnek tekintették, és erőszakos összehúzódással, szakadással, ill. urológus által végzett dekonglutinációval vagy rendkívül traumatikus műtéttel. Ma azonban tudományosan bizonyított, hogy az álló fityma normális állapot a kisgyermekeknél, és nem igényel semmilyen beavatkozást.
Ezt megerősíti az "Orvosok a körülmetélés ellen" szervezet elnöke oktatási cikkében is, [2] ahol kifejezetten figyelmezteti a szülőket a fityma normális fejlődésébe történő vakmerő beavatkozásra. Azt mondja, hogy ha a gyereknek nincsenek problémái, pl. vizeléssel stb., nem kell megoldani ezt az állapotot, és idővel kiigazodik. A ragasztott fityma nem jelent gyulladásveszélyt, mert a baktériumok nem kerülnek a ragasztott fityma alá, és így természetes védelmet képeznek. Éppen ellenkezőleg, az erőszakos szakadás során nagy a repedések és az azt követő gyulladások kockázata, ami gyakran másodlagos (szerzett, igaz) fimózis kialakulásához vezet. Ezenkívül a fejletlen és idő előtt levált fityma hajlamos újra tapadni.
Fiziológiai fimózis kísérheti a fityma ideiglenes veleszületett tubuláris szűkülete, de ez általában idővel beállítja magát.
Másodlagos (megszerzett, igaz) fimózis: Ebben az esetben a fityma teljesen leválik, de a meghúzódást egy keskeny rugalmatlan szövet (fimotikus kör) vagy hegszövet csíkja akadályozza. Ez a keskeny folt általában a fityma belső és külső oldalának felületén, vagy a fityma belső oldalán helyezkedik el. Gyulladás (rossz higiénia) és rostos gyógyulás, vagy apró repedések hegesedése következtében keletkezik. A cukorbetegséget cukorbetegség is okozhatja.
A közelmúltig az egyetlen kezelés eltérő volt nyújtási technikák, amelynek lényege egy szűk hely mechanikai igénybevétele, pl. tiszta meleg vízben.
Ha ez nem segített, az orvos általában megtette részleges vagy teljes körülmetélés, amikor a teljes fitymát amputálták, vagy részleges körülmetélés esetén csak a leszűkített területet.
Ma (az 1990-es évek közepe óta) a kortikoszteroid kenőcsök használata egyre nagyobb szerepet kap a világon, ami óriási sikert aratott. Egyes szerzők 94,5% -os sikerarányról számolnak be. A kenőcs, amely kis mennyiségben tartalmaz nagy hatékonyságú kortikoszteroidokat, főleg klobetazol-propionátot, vagy annál hatékonyabb, a betametazon-származékok (valerát, dipropionát). A koncentráció 0,05-0,1 tömeg%. A kezelés teljesen fájdalommentes, és gyakran olyan nyújtási technikákkal kombinálják, amelyek jelentősen lerövidítik a kezelés időtartamát. A hatóanyagnak gyulladáscsökkentő hatása is van. A kezelés biztonságos, mellékhatásokat nem figyeltek meg, mivel csak kis mennyiséget alkalmaznak kis területre. 3 éves kortól alkalmazható gyermekeknél, a kezelés felnőtteknél is sikeres, bár a kezelés sikere a beteg életkorával kissé csökken.
Alternatívákat is tesztelnek kortikoszteroidok, amelyeket kenőcsök formájában is alkalmaznak.
A kortikoszteroidok hatástalansága esetén a körülmetélésnek van egy új alternatívája - az ún Z-műanyag, ahol a fityma csak keskeny helyen, megfelelő alakban van elvágva, ami átmérőjének növekedését eredményezi. Könnyebb esetekhez alkalmas. Ugyanakkor a fityma eredeti méreteiben marad.
A sokat emlegetett szerzők egyetértenek abban, hogy a phimosis diagnosztizálásakor elsősorban a kortikoszteroidokkal történő kezelést, esetleg nyújtási technikákkal kombinálva kell előírni, és csak azután, hogy lehetséges radikálisabb módszereket nem folytat.
Parafimózis olyan akut állapot, amikor a fityma át lehet húzni a makkon, de a fityma már nem megy vissza. Gyakran összehúzza a vér kiáramlását, ami a makk duzzadását okozza, és tovább bonyolítja a visszahúzást. Azonnali beavatkozást igényel, vagy nyomja meg a kezével a makkot, és próbálja meg visszahúzni a fitymát, ha ez nem segít, speciális injekciókat adnak a duzzanat csökkentésére közvetlenül a makkba (fájdalmas) vagy a radikális körülmetéléshez.
Rövid kantár A phimosis gyakori szövődménye egy rövid kantár. A megoldás vagy a kortikoszteroidok topikális alkalmazása a kantárra nyújtáshoz kapcsolódó kenőcsök formájában, vagy egy egyszerű művelet gyorsabb - frenuloplasztika, amely a kantár eltávolításából áll.