13 szakértő választotta ki a táblázatot 2016-ra
Nézze meg, hogy mely pénzügyi diagramok elemzik a pénzügyi, a kormányzati és a harmadik szektor elemzőit a következő évben.
A Brexit után a font nem érte utol, amit elvesztett
(a brit font árfolyama az amerikai dollárral szemben az elmúlt évben)
Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból - a Brexit - az idei év egyik legfontosabb eseménye. Bár az Art. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke (várhatóan csak jövőre várható), a brit döntés hatását már érezték a piacok. Talán a legszembetűnőbb a Brexit hatása a brit font amerikai dollárral szembeni árfolyamára. Közvetlenül a népszavazás előtt a font dollárral szembeni árfolyama majdnem 1,49 volt, másnap 8% -kal esett 1,37-re.
Annak ellenére, hogy Theresa May alatt Nagy-Britanniában az új kormány által előidézett bizonyos mértékű bizalom erősödött, a font a népszavazást követő hónapokban összességében gyengült, és csaknem 15% -kal gyengébb, mint a december közepi népszavazás előtti szintnél (1,27 GBP/USADOLLÁR).
Katarína Muchová, a Slovenská sporiteľňa elemzője
A munkanélküliséget azok dominálják, akik több mint egy éve nincsenek munkában
A 2016-os gazdasági ütem különösen a munkanélküliség drámai csökkenését jelentette. Ennek oka elsősorban a demográfiai folyamatok és a stabil gazdasági növekedés miatti csökkenő munkaerő-kínálat volt.
A munkanélküliek szerkezete azonban azt mutatja, hogy hazánkban a munkanélküliséget a tartósan munkanélküliek uralják. A munkaadók a gazdasági fellendülés idején csak akkor nyúlnak hozzájuk, ha más munkaerőforrások kimerültek. Ezért a tartós munkanélküliség lassabban csökken, mint a teljes munkanélküliség.
A Szlovák Köztársaságban tapasztalható némi javulás a tartós munkanélküliség terén. Az idei év második negyedévében az egy évnél hosszabb ideig munkanélküliek aránya a teljes munkanélküliségből 60,6% volt (2012-ben 67,3%). Az EU28-ban a tartós munkanélküliségi ráta lényegesen alacsonyabb volt, mint Szlovákiában (47,8%).
Vladimír Baláž, a Szlovák Tudományos Akadémia
Csehország sikeresebben gyógyítja az államháztartást
Szlovákia államadóssága meghaladja az idén a GDP 53% -át és az államháztartási hiány a GDP 2,2% -át, míg Csehországban az adósság a GDP 40% -a alá csökken, a hiány pedig nullára. Még a 2008-as válság előtt mindkét ország majdnem azonos értékeket ért el mindkét mutatóban.
Az összehasonlítás azt mutatja, hogy az államháztartás helyreállítása Szlovákiában alacsonyabb prioritást élvez, mint Csehországban. Végül Csehországban jobban felkészültek a népesség elöregedésére és a jövőbeli válságokra. Emellett teret engednek az adócsökkentéseknek, miközben továbbra is nyomás nehezedik ezek növelésére.
Peter Goliaš, az INEKO Intézet
A bejelentést szükséges rossznak tekintjük
"Szlovákia ismét egy nagy téglát adott hozzá a gáthoz, amellyel megpróbáljuk csökkenteni a szlovákiai korrupciót és megakadályozni annak behatolását a társadalom egészébe" - mondta Robert Kaliňák belügyminiszter 2014 őszén.
A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény 2015 januárja óta van érvényben. Az Átlátszóság által összegyűjtött adatok azonban azt mutatják, hogy még a hatálybalépését követő második évben sem sikerült ezt a "téglát" téglába téglázni.
A megkeresett 28 központi államigazgatási szerv - például a minisztériumok, a kormányhivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Legfelsőbb Bíróság - közül csak négy intézmény rögzített legalább egy panaszt antiszociális tevékenységekkel kapcsolatban egy és negyedév alatt. A 100 legnagyobb településen 5-en voltak.
Dovedna három tucatnál kevesebb panaszt nyújtott be a központi államigazgatás és a helyi önkormányzat legfontosabb intézményeiben, amelyek többségét a hatóságok elutasították indokolatlannak.
És amikor már találtak néhány releváns okot, például Zuzana Hlávková esetében a Külügyminisztériumban, a tisztviselők úgy tesznek, mintha egyáltalán nem lenne bejelentés.
Ez az eset azt is megmutatta, hogy gyakran nem elég a törvény meghozatala, és fontos a politikusok és az idősebb köztisztviselők megközelítése is. Bár a bejelentést csak szükséges rossznak fogják tekinteni, amelyet az EU követel tőlünk, a közigazgatásban egyre kevesebb lesz olyan becsületes ember, mint Zuzana.
Michal Piško, a Transparency International Szlovákia
A foglalkoztatás növekedését az állami szektor segítette
A szlovák kormány csökkenő munkanélküliséggel büszkélkedhet, 2016-ban 10% alá esett. Ha azonban részletesebben megvizsgáljuk a számokat és azok fejlődését, az öröm tere csökken. A 2012 és 2015 közötti csökkenő munkanélküliséget jelentősen segítette az állami szektorban növekvő foglalkoztatás. 2013 végén további 20 000 munkahely jött létre a közszférában (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások és közigazgatás, védelem). Ezenkívül a külföldön dolgozók száma 2016-ban 159,8 ezerre nőtt a 2012. évi 115 ezerhez képest.
Az ideiglenes, alkalmi vagy idénymunka keretében munkát keresők száma 72 ezer fővel nőtt. A munkanélküliségi ráta elmúlt évekbeli csökkenését tehát nagyrészt az állami szektor erőforrásai hajtották, és azok az emberek, akik nem teljes munkaidőben dolgoznak, külföldön vagy aktiváló munkakörben dolgoznak.
2016-ban azonban a munkanélküliség legnagyobb problémája továbbra is a tartósan munkanélküli. Még mindig több mint 110 000 munkanélküli van, akik két vagy több évig munkát keresnek. Ennek a problémának a megoldása lesz a legnagyobb kihívás a következő évben.
Robert Chovanculiak, az INESS elemzője
A külföldi munkavállalás iránti érdeklődés csökkent
A szlovákok érdeklődése a külföldi munkavállalás iránt csökken. Míg 2012-ben az álláskeresők 21% -a külföldi munkavégzésre akart utazni a Profesia.sk portálon keresztül, addig idén csak 12%. A szlovákiai munkaerőpiac javuló helyzete és egyúttal az Európai Unió több országában tapasztalható instabil helyzet valószínűleg a Szlovákián kívüli munkára utazni hajlandók számának csökkenését eredményezi.
Ilyen például az Egyesült Királyság. A külföldön dolgozni kívánó pályázók közül 2016-ban csak a jelentkezők 12% -a szeretett volna ebben az országban dolgozni, míg a korábbi években ez az arány elérte a 20% -ot. Ez a visszaesés nagy valószínűséggel összefügg Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépésével kapcsolatos népszavazás eredményével.
Ivana Molnárová, a Profesia.sk igazgatója
Lábak a vállon: 280 ezerrel kevesebben vagyunk
Az elmúlt 15 évben az egészségbiztosítottak száma a Szlovák Köztársaságban csaknem 280 ezerrel, 5,1 millióra csökkent. Éppen ellenkezőleg, az Infostat szerint a Szlovák Köztársaságban a lakosok száma 23 ezer fővel, körülbelül 5,4 millió főre nőtt ugyanebben az időszakban. A biztosítottak számának csökkenése különösen Szlovákia EU-csatlakozása után figyelhető meg, és a 2009-es válságéven kívül a következő években is folytatódik.
Míg az Infostat adatai elsősorban a népszámláláson és az állandó lakóhelyen található adatokon alapulnak, a biztosítottak nyilvántartásában szerepel minden olyan személy, aki biztosítási kapcsolatban áll az állami egészségügy egyik egészségbiztosító társaságával.
Lucia Šrámková, a Pénzügyi Politikai Intézet igazgatója
Amint a kormány aktualizálja költségvetési céljait
A 2017-es év fontos időszak volt a Szlovák Köztársaság államháztartásának szempontjából. Szerkezetileg kiegyensúlyozott költségvetést kellett elérnünk, vagy a Stabilitási és Növekedési Paktum nyelvén középtávú célkitűzést (MTO). A 2017-es év 2014 tavaszán került a Pénzügyminisztérium képernyőjére. Abban az időben hároméves költségvetést kellett készíteni, és stabilitási programot kellett küldeni Brüsszelbe, amelynek távlata 2014 és 2017 között volt. Megígérték, hogy 2017-ben a GDP mindössze 0,54% -ának megfelelő hiányt fogunk kezelni.
Amint a grafikonból látható, ezt a célt fokozatosan "frissítették", és a kormány költségvetési tervezetében ez már a GDP 1,29% -a. A cél kevésbé kevésbé ambiciózus értékekre való áttérése nem szokatlan rossz időkben, amikor a gazdaság kevesebbet termel, és az államkassza a vártnál rosszabbul teljesít. Ez Szlovákiában is így van?
A 2014. évi stabilitási program eredeti becsléséhez képest az adók és illetékek 3,6% -kal magasabbak a GDP-ben (a jövő évi költségvetési tervezetben). Euróban kifejezve 2,35 milliárd euró körül van. Úgy tűnik, hogy minél több adó, annál nagyobb a hiány.
Ľudovít Ódor, a költségvetési felelősséggel foglalkozó tanács tagja
Az EU jóvoltából fejenként csaknem 2800 euróval vagyunk gazdagabbak
Alternatív gazdaságot hoztunk létre Szlovákia számára, amely soha nem csatlakozott az EU-hoz vagy az eurózónához. A Szlovák Köztársaság alternatív gazdasága tehát 2004 után is az EU-n kívüli országok súlyozott átlagaként fejlődne, amelyek a Szlovák Köztársaság reálgazdaságának fejlődését 2003-ig legjobban lemásolták.
Szlovákia európai intézményekkel való integrációjának eredményeként az egy főre jutó jövedelem 20% -kal magasabb 2014-ben.
Lucia Šrámková, a Pénzügyi Politikai Intézet igazgatója
A felmérések hogyan (nem) ragadták meg a közönség hangulatát
2016 több váratlan politikai esemény éve volt. Márciusban meglepődtünk a szlovákiai választási eredményeken, amelyek jelentősen túlértékelték a Smer, a Sieta és a Most preferenciáit, éppen ellenkezőleg, alábecsülték az ellenzék preferenciáit. Júniusban Európát meglepte a Brexit, amelynek a felmérések szerint kevés esélye volt. Nemrég, novemberben az Egyesült Államok sokkolta a világot azzal, hogy Donald Trumpot választotta elnöknek, akinek még a Brexitnél is kevesebb esélye volt.
Bár az eltérések részben objektívek voltak (a szlovákiai választások előtti közvélemény-kutatások moratóriuma; mind a Brexit, mind a Trump eredményei a feltételezett statisztikai hibán belül voltak), számos sikertelen jóslat megkérdőjelezi, hogy vannak-e olyan változások a társadalomban, amelyeket a jelenlegi közvélemény-kutatók még nem tudtak megragadni. Reméljük, hogy 2017-ben a felmérések hűbben rögzítik a társadalom hangulatát.
Lörincz Tibor, a Tatra bank gazdasági elemzője
A német és az olasz kötvényhozamok közötti különbség egyre nagyobb
Mi érdekes a diagramban, amely a 10 éves olasz és a 10 éves német kötvények hozama közötti különbséget mutatja? Jelképezi az euróövezet országai és valójában az egész Európai Unió közötti tartós és talán "duzzadó" különbségeket.
Az olasz kötvények magas hozama azt mutatja, hogy Olaszország a pénzügyi világot kockázatos országnak tekinti a befektetések szempontjából. Éppen ellenkezőleg, a német kötvények alacsony hozama azt mutatja, hogy a befektetők Németországot nagyon biztonságosnak tartják. Ugyanakkor a kezdeti elképzelések szerint az EU és az euróövezet projektjének gazdaságilag közelebb kellett hoznia az egyént - de ennek az ellenkezője történik.
Ha az Öt Csillag Mozgalom megnyeri a következő olasz választásokat és sikerül kormányt alakítania, akkor valószínűleg népszavazást ír ki az EU-ban maradó Olaszországról. Amikor azonban ez megtörténik, akkor már nem lehet egyszeri járatnak tekinteni a Brexit-szavazást - inkább az EU "omladozásának" kezdetéről beszélhetnénk.
Markéta Šichtařová, Next Finance
A munkaerőpiac teljesen megfordult
Forrás: ÚPSVaR, INEKO
A szlovákiai állásajánlatok grafikonja mutatja be legjobban, hogyan változott a munkaerőpiac az elmúlt egy-két évben, ami hozzájárult ahhoz, hogy a munkaerőhiány a szlovák gazdaság egyik legjelentősebb problémájává vált. Ez év februárjában csaknem 35 000 betöltetlen állás volt - több mint 20 ezerrel több, mint egy évvel korábban, és majdnem 30 ezerrel több, mint két évvel korábban.
A munkaerőpiac teljesen megfordult - egy olyan piacról, ahol az emberek munkát keresnek, és általában csak a legjobbak találják meg, egy olyan piacra, ahol a vállalatok keresik az embereket, és általában csak a legjobbak találják meg őket, mert most az emberek többet is választhatnak, mint társaságok. Egyre növekvő béreket, további juttatásokat kell kínálniuk imázsuk javítása érdekében, vagy fiókjaikat olyan régiókba kell költöztetniük, ahol még szabad emberek találhatók. Természetesen az emberhiány különösen a gazdaságilag erős régiókban jelentős, például Szlovákia délnyugati részén, Považie és Podtatranský, Kassa és Eperjes, Besztercebánya és Zvolen. Azonban még mindig érezhető másutt.
Peter Kremský, Szlovákia Üzleti Szövetsége
A jó keresőknek 0,3% -kal alacsonyabb a jelzálog-kamatuk
Egy érdektelen személy megkérdezheti, hogy a 2016-os szlovák jelzálog-kamatlábak elváltak-e az euróövezet kamatainak alakulásától. Márciusban és áprilisban azonban a kamatlábak 20% körüli meredek esése nem pénzügyi, hanem politikai fejleményeknek volt köszönhető.
A jelzálog-törlesztés maximális díjának törvényi kezelése szó szerint refinanszírozási botrányt okozott. A bankok fenntartása érdekében, ill. Vegyék az ügyfeleket versenyre, ami alacsonyabb árakat kínál. És az ügyfelek ennek megfelelően értékelték. Ez a harc az ügyfélért alapvetően az év végéig tartott. A 2017-es év már verseny lehet, hogy a bank emeli utoljára a kamatokat.
A grafikonon összehasonlítom az 5 éves fixálások alakulását a jelzálogkölcsönöknél a létrehozott ingatlan értékének 70% -a alatt, vagyis a legkeresettebb jelzálogtípusok.
Pavel Škriniar, FinančnáHitparáda.sk
Japán felvásárolja tőzsdéjét
Az egyik legfontosabb diagram azt mutatja be, hogy Japán fokozatosan felvásárolja a tőzsdét. A jegybank és a kormány is megpróbálja támogatni az inflációt. A jegybank évek óta vásárol államkötvényeket. Ez az intézkedés azonban nem vált be, így az állam megkezdte a japán részvényekbe befektető tőzsdei alapok részvényeinek vásárlását is.
Már 13 billió jent fektetett be részvényekbe, ami körülbelül 108 milliárd euró, és a japán tőzsde teljes piaci kapitalizációjának körülbelül 3% -a.
Ha nem jön be az infláció, és a Bank of Japan továbbra is részvényeket vásárol, már 2020-ban Japán az összes japán tőzsdén forgalmazott magánvállalat részvényeinek több mint 10% -ával rendelkezhet.