Kérdés: A személyes szabadság korlátozása
Kellemes napot kívánok. Kérem, tanácsot kell kérnem erről a helyzetről, hogyan tovább, mit tegyek? Olyan helyzetbe kerültem, hogy csupán szóbeli eszmecsere után (az okot még nem részletezem) egy szobában (kis boltban) a tulajdonos bezárt az üzletbe (amit béreltem), hogy megvárja ismerősét, aki eljön fel akartál szerelni "dachóval". Azonban nem hallgatott és nem engedelmeskedett a felszabadításra vonatkozó felhívásaimnak, ezért kénytelen voltam felhívni a városi rendőrség járőreit, akik néhány percen belül megérkeztek. A városi rendőrök megérkezése után a tulajdonos feloldott, a rendőrök megtudták az államot, miért zárta be a tulajdonos, és csak az igazolványainkat írta fel. Szeretném megkérdezni, hogy van-e jogom jelenteni a kérdéses állampolgárt az állami fűrészüzemben a személyes szabadság korlátozása miatt, tekintettel arra, hogy a szavazatom ellen tartott, vagy hogyan kell eljárnom, hogy ilyen helyzet ne ismétlődjön meg? Előre is köszönöm a választ, gratulálok.
Válasz: A személyes szabadság korlátozása
Helló, köszönöm kérdését, amelyről az alábbi jogi véleményt szeretném megfogalmazni.
A Szlovák Köztársaság alkotmánya szerint garantált a mozgás és a tartózkodás szabadsága. A mozgás és tartózkodás szabadsága alapvető emberi jog, a személyes szabadság pedig egy olyan személy szabad, korlátlan mozgását jelenti, aki saját belátása szerint tartózkodhat vagy elhagyhatja ezt a helyet.
Az általad leírt helyzet véleményem szerint megfelelhet a személyes szabadság korlátozásának bűncselekményének elemeiről. A Btk. 183. §-ának rendelkezése szerint, amely szerint:
(1) Aki a személyes szabadság gyakorlása nélkül akadályoz másokat, azt hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.
(2) Az elkövetőt három-nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, ha az (1) bekezdésben említett cselekményt elköveti.
a) komolyabb cselekvés,
b) meghatározott motívumra,
c) köztisztviselőként,
d) a védett személyre, vagy
e) és több kárt okoz.
(3) Az elkövetőt hét-tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, ha az (1) bekezdésben említett cselekményt elköveti.
a) súlyos sérülést vagy halált okoznak, vagy
b) és jelentős kárt okoz.
(4) Az elkövetőt tizenkét-huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetik, ha az (1) bekezdésben említett cselekményt elköveti.
a) és több személy halálát okozza,
b) jelentős károkozás, vagy
c) veszélyes csoport tagjaként.
A személyes szabadságot csak pontosan meghatározott esetekben korlátozhatja a törvény. Ide tartoznak például a gyanúsított őrizetbe vétele, bebörtönzése, letartóztatása, őrizetbe vétele. A gyanúsítottat a 85. § (2) bekezdése szerinti feltételekkel lehet őrizetbe venni. 2. §-a szerint, amely szerint:
Olyan személy személyes szabadsága, aki a bűncselekmény során vagy közvetlenül utána fogták el, bárki korlátozhatja, ha ez a személyazonosságának megállapításához, a szökés megakadályozásához, a bizonyítékok megszerzéséhez vagy a további bűncselekmények megakadályozásához szükséges. Köteles azonban haladéktalanul átadni egy ilyen személyt a Rendőrőrsnek, a Katonai Rendőrségnek vagy a Vámigazgatásnak.
Azokban a helyzetekben, amikor az illető személy bűncselekménybe keverne és bezárna, elméletileg törvényesnek lehetne tekinteni, de jelenleg ez csak egy hipotézis.
Ha az érintett személynek nem volt jogi oka az Ön személyes szabadságának korlátozására, akkor objektíven feltételezhető, hogy bűncselekményt követett el.
Javaslom, hogy nyújtson be büntetőfeljelentést ellene. Megfogalmazásában és állításaiban ajánlom mérlegelni a szavak választását és tiszteletben tartani az ártatlanság vélelmét. Az, hogy a cselekmény megtörtént-e, és hogy az illető személy követte-e el, bizonyítás tárgyát képezi, és bűnös lesz abban, hogy nem lesz-e bűnös, amíg a bíróság dönt. Ha vádol valakit, és kiderül, hogy szándékosan tette ezt bíróság elé állítása érdekében, akkor bűncselekményt követhet el, a Btk. 345. §-a alapján. Ki vádol valakit hamisan bűncselekménnyel azzal a szándékkal, hogy bíróság elé állítsa? egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel. Büntetőjogi panasz benyújtásakor célszerű választani a megfogalmazást, ahogy gondolom, hiszek stb.
A bűnügyi feljelentés benyújtására vonatkozó rendelkezések, ill. egy másik beadvány tartalmazza a büntetőeljárási törvény 62. §-át:
(1) Az előterjesztést mindig tartalma alapján ítélik meg, még akkor is, ha helytelenül vannak megjelölve. Készülhet írásban, szóban a jegyzőkönyvben, távirattal, faxon, elektronikus úton, aláírva egy speciális törvény szerinti garantált elektronikus aláírással, vagy garantált elektronikus aláírás nélkül. Táviratban, faxon vagy elektronikus úton, garantált elektronikus aláírás nélkül történő benyújtást három munkanapon belül írásban vagy szóban a jegyzőkönyvben kell megerősíteni, különben a benyújtásra nem kerül sor.
(2) Ha a bűncselekmény elkövetésének tényéről (a továbbiakban: bűnügyi feljelentés) szóban értesítik, a bejelentőt tájékoztatni kell a tudatosan hamis információk megadásának felelősségéről, ideértve a hamis tanúzás következményeit is, az indokolatlan büntetés elleni védelem biztosításának lehetősége és feltételei a munkaviszonyban egy speciális szabályozásnak megfelelően, valamint a cselekmény elkövetésének körülményeiről, a feljelentést tett személy személyes körülményeiről, a bizonyítékokról és a a bűncselekmény által okozott kár és egyéb következmények összege; ha a visszaélést bejelentő személy a sértett vagy annak képviselője is, akkor azt is meg kell hallgatni, hogy felkéri-e a bíróságot, hogy a büntetőeljárásban döntsön kártérítési igényéről. A bejelentő fél meghallgatását a további eljárásokhoz szükséges bizonyítékok megszerzése érdekében kell lefolytatni. A visszaélést bejelentő kérésére a bűnügyi jelentésben nem kell feltüntetni személyazonosságát. Az ilyen bejelentők azonosítását lehetővé tevő anyagokat az Ügyészségnél kell letétbe helyezni. Csak az ő beleegyezésével kerülhetnek az aktába.
Ha az érintett személy jogi ok nélkül korlátozta Önt a személyes szabadságra, akkor megsértette a törvényt és az alapvető emberi jogokat. Helyes döntés volt rendőrségi járőr behívása, és azt javaslom, hogy ezt tegye meg a jövőben. Lehetősége van bűnügyi panasz benyújtására, és a bűnüldöző hatóságok ezt követően kivizsgálják és értékelik a cselekményt. A bíróság dönt arról, hogy bűncselekményt követtek-e el, az érintett személy követte-e el és milyen büntetést szabhat ki rá.