A fal hivatalos leszerelésére 1990 januárjában került sor.

berlini

Cikk megosztása

Az emberiség történetében a berlini fal a hidegháború szimbólumává vált, valamint Németország és a világ két blokkra bomlásának jelképe a korabeli terminológia szerint kapitalista és szocialista. A berlini fal 1961. augusztus 13. és 1989. november 9. között megosztotta Berlint, Németországot és egész Európát.

Legalább 138 ember halt meg egy 155 kilométer hosszú és 3,6 méter magas gyűlölt épület legyőzésére tett kísérlet során.

30 éve kapta meg az első repedését. 1989. november 10–12. Között kétmillió keletnémetet választottak ki Nyugat-Berlinbe. A szabadság világnapja, amelyet George W. Bush volt amerikai elnök jelentett be 2001. november 9-én, a berlini fal leomlásának és a közép- és kelet-európai szocialista társadalmi rend megszűnésének emléke.

A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) a nyugati megszállási övezetek területén 1949. május 23-án, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) pedig a szovjet megszállási övezet területén jött létre ugyanazon év október 7-én.

A berlini fal építésének megindulásának egyik oka a németek távozása Berlin keleti részéről annak nyugati részére. Az NDK párt- és állami hatóságai úgy döntöttek, hogy intézkedéseket hoznak annak megakadályozására, hogy az NDK állampolgárai Berlinen keresztül távozzanak az NDK-ból.

1961. augusztus 12–13-án éjjel a Nemzeti Néphadsereg, a rendőrség és a határőrség egységei elfoglalták a nyugat-berlini határt, és megszakították a kapcsolatot a város keleti és nyugati része között. Megkezdődött a fal építése. A várost 45 kilométerre, 120 kilométerre osztotta Nyugat-Berlin és Brandenburg között.
Az 1980-as évek közepén Mihail Szergejevics Gorbacsovot választották a Szovjetunió Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkárának. Ezzel együtt járt a glasnost (politikai nyitottság) és a perestroika (rekonstrukció) politikája. Az NDK vezetése nem reagált ezekre a változásokra.

1989. augusztus közepén mintegy 600 Magyarországon nyaraló turista úgy döntött, hogy nem tér haza az NDK-ba, hanem Ausztriába távozik. A magyar határőrök nem akadályozták távozásukat. Budapest felemelte a "vasfüggönyt", és megengedte az NDK állampolgárainak, hogy nyugatra menjenek. Ezt követően kelet-németek ezrei próbáltak eljutni Nyugatra, és beléptek az NDK prágai és varsói diplomáciai képviseleteibe.

Október 18-án a Németországi Egyesült Szocialista Párt (SED) akkori főtitkára, Erich Honecker kénytelen volt lemondani Egon Krenzet.

1989. november 9-én jelentek meg információk az NDK vízumainak kitöltésével és kiadásával kapcsolatos minimumalakiságokról. Ezen a napon a keletnémetek a berlini falhoz kerültek. A határőrök, akik még nem ismerték az utazás új szabályait, megpróbálták vezetni az egybegyűlteket, de hamarosan vissza kellett vonulniuk és ki kellett nyitniuk az átjárókat. A berlini fal megkapta az első szakadást. November 10. és 12. között mintegy kétmillió keletnémet ment Nyugat-Berlinbe. A fal hivatalos leszerelésére 1990 januárjában került sor.

A berlini falhoz kapcsolódó kiválasztott események időrendje

- 1945. február 4–11 .: A krími Jaltában az ún A Nagy Hármas - az antifasiszta koalíció három főhatalmának (a Szovjetunió, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság) kormányfői. A találkozó résztvevői (Josif Stalin, Franklin D. Roosevelt és Winston Churchill) megegyeztek Németország kapitulációjának elveiben, demilitarizálásában, megszállásában, jóvátételében és a szövetségesek közös háború utáni politikájában Németország felé.

- 1945. július 17 - augusztus 2 .: A "Nagy Hármas" képviselői másodszor találkoznak a Berlin melletti Potsdam városában. A potsdami konferencia következtetései nagy hatással voltak Európa háború utáni szervezésére és a legyőzött Hitler Birodalom sorsára. A győztes hatalmak többek között abban állapodtak meg, hogy Németország négy megszállási zónára oszlik (amerikai, brit, francia és szovjet). Megosztották Berlint is, amelynek a szovjet megszállási zóna közepén kellett elhelyezkednie.

- 1946. szeptember 6 .: A szövetségesek között egyre növekvő nézeteltérések lehetetlenné teszik olyan megállapodások megkötését, amelyek alapján egyesítik véleményüket Németország további politikai és gazdasági fejlődéséről, és hamarosan a volt szövetségesek közötti hatalmi versengés tárgyává válnak. James Byrnes amerikai külügyminiszter előterjesztett egy javaslatot, amely két állam létrehozását javasolta Németországban.

- 1948. március 20 .: A Szövetséges Ellenőrzési Tanács, Németország legmagasabb kormányzati szerve, amely a megszálló hatalmak négy fő parancsnokából - az Egyesült Királyságból, Franciaországból, az Egyesült Államokból és a Szovjetunióból - állt utoljára Berlinben.

- 1948. június 26 .: Az első amerikai repülőgép leszállt a Tempelhof repülőtéren, a nyugat-berlini emberek segítségével. Két nappal azután történt, hogy a szovjet berlini parancsnokság Nyugat-Berlin teljes blokádját deklarálta, és lezárta az összes szárazföldi és vízi utat, amelyek a város nyugati szektoraiba vezetnek. A városlakóknak élelmiszer, gyógyszer, búza, szén és egyéb nyersanyagok formájában nyújtott szövetséges segély 322 napig folyt a hídon.

- 1949. május 23 .: Új alaptörvény (Grundgesetz), de facto új alkotmány kihirdetése. Ezt a dátumot a Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) megalakulásának tekintik Bonn fővárosával.

- 1949. október 7 .: A Német Demokratikus Köztársaság (NDK) kikerül a szovjet megszállási övezetből. Fővárosa Berlin szovjet szektora lett.

- 1961. augusztus 13 .: Annak megakadályozása érdekében, hogy a keletnémetek nyugatra távozzanak, a keletnémet rezsim a szovjet vezetés beleegyezésével augusztus 12-13-án éjjel dróthálót feszített az utcákon Kelet és Nyugat-Berlin között., 1961. Ezzel egyidejűleg a város nyugati része felé néző házak bejáratait és ablakait is téglába rakták. A berlini fal valósággá vált.

- 1963. június 26 .: John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök a nyugat-berlini Schöneberg kerületben, a városháza előtt fejezte be beszédét az "Ich bin ein Berliner!" Német kifejezés után. ("Berlini vagyok!").

- 1975 - 1980: A berlini fal véglegessé válik.

- 1987. június 12 .: Nyugat-berlini látogatása során Ronald Reagan amerikai elnök felszólította Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt, hogy erősítse meg politikáját, amely a berlini fal lebontásával enyhíti a nemzetközi feszültségeket. - Gorbacsov úr, bontsa le ezt a falat! - jelentette ki az Egyesült Államok elnöke.

- 1989. január 19 .: Erich Honecker, az NDK főképviselője elutasítja a berlini fal lebontására vonatkozó nyugati követeléseket, és magabiztosan kijelenti, hogy még legalább 50 évig fog tartani.

- 1989. június 27 .: Sopron magyar város közelében, Magyarország és Ausztria határán, a vasfüggöny zuhanni kezdett. Horn Gyula magyar külügyminiszter és osztrák kollégája, Alois Mock ollóval a kezükben vágták el a szögesdrót határkerítést.

- 1989. október 9 .: Az NDK eddigi legnagyobb tüntetésére Lipcsében került sor, 70 000 ember a "Wir sind ein Volk!" Szlogenet skandálta. ("Egy nemzet vagyunk!"), Amely a német egyesülés mottójává vált.

- 1989. november 9 .: A kelet-német vezetés egyik tagja, Günter Schabowski nem sokkal este hét óra előtt egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az NDK határai azonnali hatállyal nyitva vannak. A következő órákban kelet-berlini tízezrek kezdtek beköltözni Nyugat-Berlinbe, és spontán lebontották a gyűlölt falat.

- 1990. szeptember 12.: Moszkvában egy "kettő plusz négy" konferencián megoldották a német újraegyesítés külpolitikai vonatkozásait. Összegyűjtötte az Egyesült Államok, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, Franciaország és a két német állam külügyminiszterét. A konferencián Németország ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja az Odera és a Luzata-síkság német-lengyel határát, és korlátlan állami szuverenitást nyert a győztes hatalmaktól, a tömegpusztító fegyverek tulajdonjogának és fejlesztésének kivételével.

- 1990. szeptember 30 .: Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a prágai nyugatnémet nagykövetség erkélyéről, ahová több ezer ember gyűlt össze, bejelentette, hogy az NDK-ba utazhatnak. "Azért jöttem, hogy elmondjam neked, hogy ma megengedték, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaságba utazzon" - mondta Genscher. 1989. november végéig 17 000 NDK-polgár emigrált a prágai német nagykövetségen keresztül.

- 1990. október 3.: Németország újraegyesítésének befejezése a volt NDK öt tartományának csatlakozásával egy olyan szolgálathoz, amelyet ezen aktus után a Németországi Szövetségi Köztársaságnak (NSZK) neveznek.

- 1990. november 30 .: Nem sokkal Németország újraegyesítése után a berlini fal lebontása hivatalosan is befejeződött, így a helyszín hat szakasza a börtönbüntetés emlékének marad.