Az irreális várakozások és az Egyesült Államok gazdasági növekedésének helytelen értékelése a New York-i tőzsde összeomlásához vezetett 80 évvel ezelőtt - 1929. október 24-én.

ezelőtt

2009. október 24., 17:50 TASR

NEW YORK. Az emberiség történetében a világ legnagyobb gazdasági válsága kezdődött. Ennek egyik leggyakrabban említett oka az amerikai jegybank nem arannyal fedezett pénzkészletének erőteljes bővülése 1921-ben és 1929-ben, ami e nyolc év alatt hozzávetőlegesen 63% -os inflációhoz vezetett.

A legnagyobb zavar a pénzügyi piacokon a 20. században

1929. október 24 - A "fekete csütörtök" a New York-i tőzsdén elindította a gazdasági világválságot. Néhány nappal később a Dow-Jones Index (DJIA) rekord 13 százalékkal gyengült. A részvényárfolyamok csökkenése 1932-ig folytatódott, amikor az árfolyam átlagosan az 1929-es szint hatodát tette ki. Európát hasonlóan érinti.

70-es évek - A nagy államadósság miatt az Egyesült Államoknak 1971-ben és 1973-ban le kellett értékelnie a dollárt, ami a dollár arannyá alakíthatóságának és a monetáris instabilitásnak a megszüntetését jelentette. Az Egyesült Államok küzdött az infláció és a munkanélküliség ellen. Az 1973-as olajválság sújtotta a többi világgazdaságot, és új gazdasági recessziót jelentettek be. 1974 novemberében a Wall Street részvényeinek árfolyama 12 éves mélyponton volt.

1982 - Néhány latin-amerikai ország nagy eladósodása fizetésképtelenségéhez vezetett. Mexikó, később Brazília és Argentína kijelentette, hogy képtelenek visszafizetni nemzetközi kötelezettségeiket. Az Egyesült Államok, amelynek bankjai voltak a fő hitelezők, és az IMF részben elhárította a legsúlyosabb válságot.

1987. október 19 - "Fekete hétfő" a New York-i tőzsdén; A DJIA 508 ponttal (22,3 százalékkal) gyengült. A következő napokban az európai tőzsdéken is visszaesés volt tapasztalható. A fejlett országok tőzsdéit az eredeti érték akár harmadának csökkenése sújtotta. Ennek oka a magas részvényárfolyam, a magas likviditás és a Perzsa-öböl válsága volt. Az amerikai központi banknak rövid távú hitelek nyújtásával sikerült kioltania a válságot. Fél év alatt kiegyenlítették a veszteségeket, és az index ismét emelkedett az Egyesült Államokban és Európában.

1997 - Az ázsiai devizák és a tőzsdék hatalmas zuhanási hullámát Thaiföld váltotta ki, amikor a thaiföldi bahtot július 2-án meredek csökkenés után változó árfolyamra váltották. Következett a spekulatív tőke kiáramlása, és sok banknak és vállalkozásnak problémái, esetenként csődjei merültek fel. A válság más "ázsiai tigriseket" is érintett (Malajzia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Hong Kong), és megkérdőjelezte gazdaságuk gazdasági csodának tekintését. Japán is komoly sokkot élt meg, novemberben négy nagy pénzintézet ment csődbe.

1998. augusztus 17 - Az orosz kormány és a jegybank bejelentette a rubel árfolyam-politikájának változását, amely a rubel jelentős enyhülését jelenti. Az intézkedések része, amelyeknek az országot ki kellett volna hozniuk a pénzügyi válságból, egy három hónapos moratórium volt a külföldi adósság törlesztésére. A következő hetekben a rubel dollárral szembeni árfolyama körülbelül 7: 1-ről 20: 1-re esett.

1999. január 12 - A brazíliai tőzsdén a "fekete kedd" alatt az egyébként stabil brazil reálvaluta több mint nyolc százalékkal esett vissza a dollárral szemben, maximum dolláronként 1,32 reálig. A stabil brazil állam, Minais Gerais által kiváltott feszültség már január 6-án 90 napos moratóriumot hirdetett a szövetségi kormány felé fennálló adósságának visszafizetésére.

Az 1920-as években Amerika aranykort élt át. A gazdaság virágzott, mind a hazai, mind a külföldi, és a termelés virágzott. 1929. szeptember 3-án a New York-i Értéktőzsde (NYSE) új történelmi rekordot állított fel. Dow Jones ipari átlaga (DJIA) elérte a 381,17 pontot, ami 190 pontos emelkedést jelent 1928 január eleje óta. Ugyanakkor az index 60 ponttal a 20. század harmadik évtizedébe lépett (1921-1930).

Pánik a fekete csütörtökön

Az amerikai gazdasági csoda 1929. október 24-én, a sorsdöntő "fekete csütörtökön" ért véget. A világpénzügyek központjában, a New York-i Wall Streeten hirtelen pánik tört ki - a vételi megbízások teljesen eltűntek, és csak vételi ajánlatok maradtak meg. Mindenki a lehető leggyorsabban akart megszabadulni a készletektől, amelyek percről percre értéktelen papírdá váltak.

Másnap az amerikai tőzsde helyzetéről szóló hírek elérték az európai piacokat, és gondoskodtak a "fekete péntekről". "Fekete hétfő" következett, "Fekete kedd". Néhány napon belül a részvényárfolyamok 75-90 százalékkal csökkentek. A válság első napján 13 millió részvényt adtak el, néhány nappal később akár 16 milliót is.

A részvényárfolyamok csökkenése 1932-ig folytatódott, amikor is a részvényárfolyam átlagosan az 1929-es szint hatodát tette ki. Az amerikai bruttó hazai termék 30 százalékkal esett 1929 és 1933 között.

A pánikba esett emberek nagy összegben vettek ki pénzt. A bankok is csődbe mentek, a betétesek pedig elvesztették megtakarításukat.

Minden negyedik munka nélkül

A válság következményei katasztrofálisak voltak. 1929 és 1933 között az Egyesült Államokban a munkanélküliség 1,6-ról csaknem 17 millió emberre nőtt, az amerikaiak közel 25 százaléka nem dolgozott. A termelés növelésére felvett vállalkozók ezrei, amelyek senkit nem érdekeltek, csődbe mentek.

A gyárak és a bányák bezártak, a mezőgazdasági árak a többlet következtében 50 százalékkal csökkentek, a válság pedig a gazdákat érintette. A nagykereskedelmi árak a gazdaság más szektoraiban is összeomlottak. A rendelkezésre álló anyagok azt mutatják, hogy 1930 első tíz hónapjában 744 bank ment csődbe az Egyesült Államokban, és 9000 vesztett el az ország bankrendszeréből az 1930-as években.

Az amerikai kormány semleges álláspontot foglalt el a válsággal kapcsolatban, és tagadta a magánszektorba való bármilyen beavatkozást. A szemléletváltást Franklin D. Roosevelt elnök érkezése és New Deal programja hozta meg, amely többek között több mint kétmillió ember foglalkoztatását jelentette a nyilvános programokban. Az Egyesült Államok kormányának következő lépése a magán- és befektetési banki szétválasztás volt a Glass-Steagall törvény alapján, amelyet csak 1999-ben hagytak hatályba. Ugyanakkor kötelező betétbiztosítást és törvényeket vezettek be a kisrészvényesek védelmére.

Az Egyesült Államok válsága, amely a világ legnagyobb hitelezője volt, átterjedt Európára. A válság csúcspontján több mint hatmillió ember volt munka nélkül Németországban és négy-ötmillió ember az Egyesült Királyságban. Becslések szerint egymillió ember volt munka nélkül a csehszlovákiai válság csúcspontján. A náci rezsim kibővült Európában, és éppen a gazdasági válság következtében került hatalomra.