kiváló
A Physarum polycephalum gombás gomba (több mint 1000 faj ismert) önállóan létrehozott egy hálózatot Tokió térségének térképén, amely feltűnően hasonlít az ezen a területen található vasúti hálózathoz. A tudósok szerint a nyálkahártya minden matematikai számítás nélküli képessége arra, hogy optimálisan kapcsolatot teremtsen a fontos pontok között, megnyitja az utat a közlekedési rendszerek tervezésének váratlan módja felé.

A nyálkahártyák gyakran megtalálhatók a korhadt fában. Amikor a gombák baktériumokat vagy spórákat észlelnek, protoplazmát termelnek és megemésztik áldozatukat. A nyálkahártya nő, vékony csövek hatékony hálózatává alakul, és nagy mennyiségű tápanyaggal terjed az oldalára.

Még 2000-ben Toshijuki Nakagaki tudós és kollégái a Hokkaido Egyetemen kísérletileg kimutatták, hogy a Physarum polycephalum megtalálhatja a legrövidebb utat az útvesztőből, amiért 2008-ban a japán csapat elnyerte az Ig Nobel-díjat. ITT

Most azonban egy nemzetközi tudóscsoport, köztük ugyanaz a Toshijuki Nakagaki és a Hokkaido Egyetem, az Oxfordi Egyetem és a Hirosimai Egyetem munkatársai, úgy döntött, hogy vajon az "intellektuális képességek" segítenek-e a nyálkahártyának megtalálni a megfelelő megoldást egy olyan helyzetben, ahol kiegyensúlyozott ossza meg az erőfeszítéseket több cél között.

A kísérlet szerzői szerint egy ilyen kombinációs feladat hasonló a vasúti hálózat tervezéséhez. Az egyes pontok közvetlen összekapcsolása mindenki mással túl gazdaságtalan, bár az utasok számára ez a legrövidebb utat jelenti egy másik célállomásig. A nagy pontok közötti közvetlen kapcsolatok kialakítása gyakran nagy kitérőket jelent, ha másodlagos kisebb állomásokra utazunk. Ezért kompromisszumokat kell kötni, és ez összehasonlítható az emberek által kitalált megoldással.

A kutatók agarlemezt használtak, és zablisztdarabokat terítettek rá (finomság a nyálkahártyák számára), hogy a japán főváros körüli városok pontos térképét ábrázolják. A nyálkahártyát középre helyezték, amely Tokiót képviselte. 26 óra elteltével a szervezet nagyon racionálisan összekötötte az összes "várost" csövekkel. A kísérletet többször megismételték, és nagyon sok esetben a nyálkahártya-növekedések térképe jelentősen egybeesett a Tokió körüli vasútvonal térképével.

Nyálkahártya az elején, 5, 11 és 26 óra után (photo Science/AAAS).

A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy ha létrejön e szervezet viselkedésének számítógépes modellje, az segít megtalálni a legjobb megoldásokat a közlekedési hálózatok tervezésére a jövőben. A kísérletről részletes információt a Science folyóiratban tettek közzé.

A hub által létrehozott hálózat egyik változata és összehasonlítása a vasúti térképpel (jobb alsó sarokban) (Science/AAAS fotó).