Forrás: Wikimedia Commons
Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp
A fogyasztói jogszabályok egy másik esetben az Európai Parlament a gyümölcslevek és nedűk címkézéséről szóló irányelvvel foglalkozott. A rendeletjavaslat szerint az alma és az eperlé 9: 1 arányú keveréke már nem nevezhető eperlének. A gyártónak nyilatkoznia kell a kaszinónak, hogy az alma és az eperlé keveréke. A csomagoláson a "többféle gyümölcs" szó csak azokon a keverékeken adható meg, amelyek háromnál többféle gyümölcslevet tartalmaznak.
Bármi, amit gyümölcslének jelölnek, a jövőben nem tartalmazhat édesítőszereket és cukrot. Ha a termék gyümölcspüréből és víz hozzáadásával készül, akkor édesíthető, de "nektár" néven értékesítik. A jogszabály arra is törekszik, hogy korlátozza a "cukormentes" csomagolási állítások bevezetését, amennyiben a lé egyéb édesítőszereket tartalmaz.
A zavaros címkézés másik példáját említette az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos nemrégiben folytatott vita, amelyet a Szlovák Fogyasztói Szövetség elnöke, Miloš Lauko készített. Elmondása szerint a 100% -ban gyümölcsleveként értékesített termékek közül sokban nincs feltüntetve, hogy a gyümölcslé milyen préselésből származik, akár a gyümölcs első préselésétől, akár az ún. "Pépmosás", amikor a préselt gyümölcsöt meleg vízbe áztatják és újra megnyomják.
Az új európai rendelet értelmében csak egyfajta gyümölcsből származó gyümölcslé jelölhető 100% -os nedvként. Az EU-ban értékesített amerikai vagy brazil termékek közül sokan színük és ízük miatt a mandarinlé 10% -át adják az ilyen gyümölcslevekhez.
Miroslav Mikolášik (EPP, KDH) európai parlamenti képviselő azzal érvel, hogy abban a helyzetben, amikor az uniós piacon a gyümölcslevek több mint 80% -a nem európai országokból származik, ösztönözni kell ennek az ágazatnak a nemzetközi előírásokhoz és a Codex Alimentarius szabványhoz történő alkalmazkodását.
Szerinte meg kell határozni a különbséget a gyümölcsből kinyomott gyümölcslé és a koncentrátum gyümölcslé között. "Az egyértelmű nómenklatúra segíti a lakosság különösen érzékeny csoportjait, például a túlsúlyos és elhízott cukorbetegségben szenvedő gyermekeket, hogy megalapozott döntést hozzanak egy termék vásárlásakor" - mondta Mikolášik.
Anna Záborská (EPP, KDH) EP-képviselő szintén üdvözli az irányelv megfogalmazásával kapcsolatos kompromisszumot. Ugyanakkor rámutat, hogy az import korlátozásának és a hazai termelés ösztönzésének megkísérlése mindig a leginkább káros a fogyasztók számára. Ezért szerinte figyelembe kell venni a minimális termékszabványok bármilyen változását, mivel a technológia bármilyen kényszerű változása az ár növekedését jelenti.
Támogatta azt a javaslatot, hogy a sűrített gyümölcslé továbbra is hígítható legyen ivóvízzel. "Ennek köszönhetően a koncentrátumból származó gyümölcslevek továbbra is elérhetőek lesznek az alacsonyabb jövedelmű családok gyermekei számára" - mondta Záborská.
Amint az irányelvet a Tanács jóváhagyta, a tagállamoknak 18 hónap áll rendelkezésükre, hogy átültesse azt a nemzeti jogba.
Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp