- Gyermekek verése botokkal és náddal, arcütés vagy fej alatt tartás a víz alatt.
- Ezeket a technikákat alkalmazzák a japán edzők a japán gyermekek sportedzésén.
- A felkészülés során elkövetett erőszaknak azonban mélyen gyökerező hagyományai vannak az országban, és az emberek gyakran szükségszerűségnek tartják.
- Erre mutatott rá a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet felmérése.
- További gazdasági és politikai híreket a HNonline.sk oldalon talál.
A felmérést interjúk és online kérdőívek segítségével végezték, több mint nyolcszáz jelenlegi és volt sportolóval, különböző tudományterületekről.
A hivatásos és nem hivatásos sportolók köréből a válaszadók több mint fele azt válaszolta, hogy közvetlen tapasztalataik vannak fizikai bántalmazással vagy erőszakkal kapcsolatban. Ezek közül 175, 24 év alatti személy beismerte, hogy hasonló tapasztalatokkal rendelkeznek a közelmúltban, vagy még mindig tartanak.
"A sportnak örömnek és lehetőségnek kell lennie a gyermekek számára testi és szellemi képességeik fejlesztésére" - mondta a HRW jelentése, amelyet akkor hoztak nyilvánosságra, amikor Japánnak a nyári olimpiának kellett otthont adnia.
"Japánban azonban az erőszak és a bántalmazás az egyik leggyakoribb tapasztalat, amelyet a gyerekek tapasztalnak. A sport tehát a fájdalom, a félelem és a szorongás oka."
Verés az edzés részeként
Egy volt profi kosárlabdázó elmondta a kutatóknak, hogy a verés minden középiskolás gyakorlat része volt.
"Az edző meghúzta a hajam és megrúgott. Nagyon sok zúzódás volt az arcomon, és gyakran volt vérem" - vallotta be. Társai többsége szintén szenvedett és sebeket szenvedett. "Gyakran viccelődtünk rajta." Az edző még nem vert meg? Mikor jössz tanácsért? "
A 22 éves baseball játékos ismét elmondta, hogy a gimnáziumi edző annyiszor ütötte meg csapattársai előtt, hogy még csak meg sem tudta volna számolni. "Az edző mindannyiunkat felhívott. Aztán elkezdett verni. Vérezni kezdtem az orromtól, de nem állt le."
Az erőszak sportban való felhasználása nagy hagyományokkal rendelkezik Japánban. A japánok maguk is gyakran a fizikai büntetést az edzés szükséges részének tekintik, hogy megerősítsék őket és segítsék őket a fegyelem kiépítésében.
"Egy másik ok, amiért olyan nehéz tenni valamit a sporterõszak ellen, az az, hogy a sportolók félnek bizakodni valakiben. A válogatottak gyakran vezetnek olyan korábbi sportolókat is, akik félnek megszólalni a sokéves hírnévvel rendelkező edzõk ellen." Takuya Yamazaki, a World Players Association végrehajtó bizottságától.
Meg akarták változtatni a helyzetet
Ugyanakkor Japán korábban megpróbálta javítani a körülményeket. Az erőszak felszámolását célzó reformok 2013-ban és 2019-ben jelentek meg, ám a kétértelműség és a törvényben való rögzítés hiánya miatt kudarcot vallottak.
A HRW jelentésére reagálva a japán sportszervezetek azt mondták, hogy részletesebben foglalkoznak a kezdeményezésekkel: "A sportban elkövetett erőszak elfogadhatatlan. Kézikönyveket készítünk az iskolák számára, képzési tanterveket és edzői képzési programokat."
2018-ban a japán rendőrség olyan adatokat közölt, amelyek alapján 80 000 esetben gyanúsítható bántalmazás és erőszak történt a gyermekek ellen.
Japán nincs egyedül a zavaró statisztikákkal. A 22 éves triatlonistát, Choi Suk-hyeont júniusban megölték Dél-Koreában. Csak a halála után mertek más sportolók "testi és szellemi bántalmazásról" beszélni a csapaton belül. Ezután az edzőt és a kapitányt életre szóló eltiltással sújtották.