BRATISLAVA - A gyakori bakteriális betegségek kezelése egyre igényesebb. Ennek oka az antibiotikum-rezisztencia, amely az egyik legnagyobb fenyegetést jelent a közegészségre, az élelmezésbiztonságra és a fejlődésre. Erre mutat rá az Állami Kábítószer-ellenőrzési Intézet (ŠÚKL).

figyelmeztet

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia világméretű probléma, és a baktériumok rezisztenssé válnak az antibiotikumokkal szemben. A ŠÚKL szerint a meglévő antibiotikumok veszítenek hatékonyságukból, és helyette újakat nem fejlesztenek ki. Az antibiotikum-rezisztencia következményei közé tartozik a hosszabb kórházi tartózkodás, a magasabb kezelési költségek és a megnövekedett halálozás.

"Évente 33 000 ember hal meg az Európai Unióban (EU) az antibiotikum-rezisztencia következtében." tájékoztatta a ŠÚKL sajtóközleményben. A közegészségre gyakorolt ​​negatív hatás mellett az antibiotikum-rezisztenciának gazdasági hatása is van - szakértői becslések szerint ez 1,5 milliárd eurós pénzügyi terhet jelent az EU számára az egészségügyi költségek és a munkaképtelenség miatti csökkent termelékenység szempontjából. A gyógyszerellenőrök arra figyelmeztetnek, hogy az antibiotikum-rezisztencia növekedése gyógyíthatatlan fertőzésekhez vezet, amelyek minden korosztályt és a világ bármely pontján érinthetik az embereket. Az egyének hozzájárulhatnak a közegészség védelméhez, például oltással vagy jó higiéniával.

A november 12-én kezdődött antibiotikum-tudatosság világhete keretében a ŠÚKL a közösségi hálózatokon folytatott kampány révén próbálja felhívni az antibiotikum-rezisztencia tudatosságát. Terjeszti a kábítószerek megfelelő használatával kapcsolatos tudatosságot. A ŠÚKL szerint az antibiotikum-rezisztencia egyik oka az antibiotikumok túlzott és helytelen használata. A kampány célja annak bemutatása, hogy az egyének hogyan tudják megállítani vagy lassítani az antibiotikum-rezisztencia terjedését.

Az antibiotikumok szedésekor be kell tartani az orvos utasításait a helyes adagolásról és a kezelés időtartamáról. Az antibiotikumokat csak az a beteg használhatja, aki felírta őket. A fel nem használt gyógyszereket patikába kell vinni. Az antibiotikumok nem kezelik a vírusos betegségeket, például a megfázást vagy az influenzát. A baktériumok keringenek az emberek, az állatok és a környezet között, és a megfelelő hulladékkezelés elősegíti a környezet védelmét és az antibiotikum-rezisztencia csökkentését.

Az EU-nak összefognia kell a felesleges antibiotikumok ellen

Csütörtökön, a 11. Európai Antibiotikum-tudatosság napjának előestéjén az Európai Bizottság (EK) közzétette az Eurobarometer új felmérésének eredményeit az antibiotikumokról és azok használatának általános tendenciáiról. A tanulmány azt mutatja, hogy pozitív fejlemény történt az antibiotikumok használatában, az emberek 32 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt tizenkét hónapban antibiotikumot szedett. A 2009-es felmérésben a válaszadók 40 százaléka volt.

Az EB azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az antibiotikumok közül sokat feleslegesen használtak. A felmérés azt mutatta, hogy az antibiotikumok 20 százalékát influenzához vagy megfázáshoz használták, a válaszadók hét százaléka vény nélkül szedte őket. A válaszadók mintegy 66 százaléka tudja, hogy nátha esetén felesleges antibiotikumokat használni, 43 százalékuk pedig felismeri, hogy az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen. Ezekre a számokra reagálva és az Európai Antibiotikum-tudatosság napja alkalmából Vytenis Andriukaitis, az EU egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa rámutatott, hogy további erőfeszítésekre van szükség az EU-ban az antimikrobiális szerekkel kapcsolatos tudatosság és ismeretek növelése érdekében a polgártársak körében.

"Ezenkívül az antimikrobiális rezisztencia által okozott 33 000 haláleset Európában a legfrissebb becslések szerint figyelmeztető jelként szolgál mindannyiunk számára." Andriukaitis nyilatkozta a médiának. Ezért felszólította mindazokat, akik befolyással vannak a fertőzések megelőzésére és kezelésére, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az antimikrobiális rezisztencia veszélyének leküzdésére.

Az EK emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 15 évben az EU élen jár az antimikrobiális rezisztencia kezelésére irányuló erőfeszítésekben. 2022-től az EU-ban tilos az antimikrobiális szerek alkalmazása az állatok növekedésének támogatására, valamint a gyógyszeres takarmányok és állatcsoportok megelőző felhasználása. Az EU-n kívüli országoknak be kell tartaniuk a növekedést elősegítő antimikrobiális szerek tilalmát, valamint az emberi felhasználásra fenntartott antimikrobiális szerekre vonatkozó korlátozásokat az EU-ba történő kivitel során. Az új uniós jogszabályok így javítják az európai fogyasztók védelmét az antimikrobiális rezisztencia terjedésének kockázatától az állatok vagy állati eredetű termékek behozatalán keresztül.

Az EU támogatja az együttműködést és megerősíti az antimikrobiális rezisztencia irányelveit olyan nemzetközi szervezetekben, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE), az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), és továbbra is aktív és vezető szerepet tölt be szerepe, ezen a területen, valamint a G20 munkájában. Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) egy mikroorganizmus rezisztenciája egy olyan antimikrobiális szerrel szemben, amelyre eredetileg érzékeny volt. Az AMR természetesen előfordul, de ezt a jelenséget nagymértékben súlyosbítja az antimikrobiális szerek túlzott és nem megfelelő használata és a nem megfelelő fertőzéskontroll, valamint az emberi és az állat-higiénés szokások hiánya.