Az ötnapos munkahét magától értetődik számunkra, de a világ, beleértve a gazdasági körülményeket is, megváltozott a bevezetése óta. Ma pletykák vannak arról, hogy ezt az elavult koncepciót lehetséges és kívánatos megváltoztatni. A jelenlegi rövidebb munkaidő-kísérletek zöld utat adnak neki - szerintük a négy napos munkahét gazdaságilag is megtérül a vállalatok számára! Hogyan lehetséges?

kemény

Négyhetes munkahét és a japán Microsoft

Jelenleg a négynapos munkahétről főként az Egyesült Királyságban folyik a vita, ahol bevezetését a Munkáspárt támogatja politikai kiáltványában. A rövidebb munkahét (az egyenlő fizetés fenntartása mellett) nem csupán politikai utópia és a választók vonzásának eszköze. Egyes vállalatok már négy napos munkahetet indítottak kísérleti formában, és merész lépésük első eredményeket hoz. Ilyen például a japán Microsoft.

A Microsoft Japan-nál úgy döntöttek, hogy megtudják, mi történne, ha a vállalat 2300 alkalmazottjának lehetőséget kínálna arra, hogy a saját élet- és munkakörülményeiknek megfelelően válasszon rugalmas munkastílust. Japán a kemény munka kultúrájáról és a szigorú munkamorálról ismert. A Microsoft célja az volt, hogy megnézze, képesek-e az alkalmazottak ugyanazokat az eredményeket elérni heti 20% -kal kevesebb munkaórával. Az eredmények azt mutatták, hogy a dolgozók boldogabbak voltak, sőt termelékenységüket akár 40% -kal is növelték.

A Microsoft japán vezérigazgatója elmondta, hogy a termelékenység növelése mellett a csökkent munkaidő más előnyökkel is jár. Az alkalmazottak kevesebb szabadnapot követeltek, és a cég költségei is csökkentek. Az alkalmazottak 92% -a azt állította, hogy a négynapos munkahetet részesíti előnyben.

"Rövid ideig dolgozzon, jól lazítson és tanuljon sokat"

- ez a Microsoft Japan vezérigazgatójának ajánlása.

Négy hetes munkahét más cégekben

Helytelen lenne következtetéseket levonni egy vállalat kísérletéből. Szerencsére több olyan cég van, amely négy napos munkahetet vezetett be. Az angol tanulmány az alternatív munkahét előnyeivel, de hátrányaival is foglalkozik több vállalatnál. Mik az eredmények?

A tanulmány szerint a lerövidített munkahét évente pénzt takarított meg a vállalatoknak a teljes forgalom 2% -ában. A vállalatok több mint fele szerint a rövidebb munkaidő csökkentette költségeiket. A vállalatok 62% -a szerint az alkalmazottak kevesebb szabadságot vesznek ki betegség miatt, és az alkalmazottak 64% -a produktívabb. A tanulmány készítői arra is rámutatnak, hogy azok a cégek, amelyek még nem hajtottak végre négy napos munkahetet, jelentős mennyiségű pénzt takaríthatnak meg annak bevezetésével.

A tanulmány eredményei tehát összhangban vannak a Microsoft Japan kísérletével. Ezek az eredmények zöld utat adnak a rövidebb munkahétnek. Egyébként vannak arra utaló jelek, hogy a rövidebb munkaidő szintén pozitív hatással lenne a környezetre.

Félelem a rövidebb munkahéttől

Természetesen a rövidebb munkaidő kritikája is elterjedt. Példa egy kihívást jelentő megvalósítás - az évtizedek óta kialakult koncepció megváltoztatása és a jogszabályokba történő beépítése nem játék. Sőt, ennek az elképzelésnek egyes ágazatokban való megvalósítása elképzelhetetlen, nem pedig reális. Mit szólna, ha a tanárok és az orvosok csak a hét négy napján dolgoznának? A rövidebb munkaidő a kisvállalkozások számára is problémát jelenthet, amelyek a nagyvállalatoktól eltérően nem engedhetik meg maguknak.

Mit olvassunk tovább?