Az idei téli napforduló kivételes lesz. Egyedülálló csillagászati ​​jelenség fordul elő.

közvetlenül

Manapság az ún Mikulásvirág. Csillagászok és profi fotósok figyelik. Az imeteo.sk portál tájékoztat róla.

Az idei téli napforduló különlegessége egy egyedülálló csillagászati ​​jelenség lesz - a Jupiter és a Szaturnusz bolygók rendkívüli együttállása, amely december 21-én, hétfőn kb. 5 órakor. az égen közelítenek 6 szögperchez, ami a telihold átlagának körülbelül ötöde.

A karácsonyi vagy betlehemi csillag, amely a legendák szerint a három királyt Jézushoz vezette Betlehemben, láthatóan csak a Szaturnusz és a Jupiter együttese volt.

Ez a két bolygó körülbelül 20 évente találkozik a föld égén. Olyan közel vannak egymáshoz, hogy a Földről egy tiszta objektumként jelennek meg.

A találkozó olyan közel lesz, hogy mindkét bolygónak be kell illeszkednie a távcső látómezejébe. Az együttállást azonban napjainkban is megfigyelhetjük, mindig napnyugta után. De ahhoz, hogy lássuk a Mikulásvirágot, el kell mennünk a hegyekbe.

Mi van a csillagászokkal?

"A jelenlegi eredmények szerint például Kr. E. 7. évben a Szaturnusz Jupiterrel való kapcsolata háromszor fordult elő, ami nem gyakran fordul elő, ezért ezt a jelenséget valószínű magyarázatként kínálják." - mondta Tajth Juraj csillagász, a TASR munkatársa, a pozsonyi Comenius Egyetem (Nagy-Britannia) Matematikai, Fizikai és Informatikai Karának dékánhelyettese.

Johannes Keppler német csillagász vetette fel elsőként a kötőszót.

"Érdekes módon 1604-ben Keppler megfigyelte a Mars és a Jupiter összekapcsolódását. Véletlenül az ég ugyanazon helyén, ahol ez az együttállás látható volt, szupernóvát is megfigyelt. Úgy vélte, hogy az ilyen kötőszók új csillagokat eredményeznek. És arra is gondolhatott, hogy a Máté evangéliumában említett betlehemi csillag lehet az az együttállás, amely az új csillag kialakulásához vezetett, és szimbolikusan egy új király születéséhez kapcsolódott. " - magyarázta Tóth.

Szerinte ez egy példa arra, hogy ismereteink hiányossága érdekes ötletekhez vezethet minket. Egyrészt Keppler tévesen a szupernóva-robbanást egy új csillag születésének tekintette - bár ma már ismert, hogy valójában a.

Jézus születése?

Helytelenül kombinált két véletlenszerű eseményt is, amelyek ugyanazon a helyen zajlottak az égen, de a valóságban hatalmas távolság választotta el őket. Ennek ellenére Keppler következtetése legalább részben igazolható volt.

"A szupernóva mellett maga a kötőszó valóban természetes magyarázatnak tekinthető a betlehemi csillagra" tette hozzá Tóth, aki szisztematikusan vizsgálja ezt a jelenséget.

Kr. E. 7. év, amelyet a történészek gyakran Jézus Krisztus születésének valós dátumaként állítanak. A Jupiter és a Szaturnusz együttállása ebben az évben történt, május 29-én, szeptember 30-án és december 7-én számolva.

Az üstökös - bár a betlehemi csillagot gyakran így ábrázolják - inkább művészeti fikció. A betlehemi jászol fölötti üstököt először Giotto di Bondone (1266 - 1337) olasz reneszánsz festő festette, aki saját szemével figyelhette meg Halley 1301-ben látható üstökösét. A bolygókhoz képest azonban az üstökösök általában sokkal kevesebbek fényes.

Tóth szerint érdekes, hogy az említett 1604-es évben két ilyen egyedi jelenség kombinációja volt - az említett szupernóva óta 400 éve nem ismétlődik hasonló jelenség galaxisunkban.

"Ez önmagában valóban ritka jelenség volt, és a Mars és a Jupiter együttesével, valamint az ég ugyanazon részén is előfordult, ami igazán érdekes egybeesés volt." - tette hozzá a csillagász.

A galériában megnézheti, hogyan rögzítette egy fotós Kľak és Veľká Javorina területén.