futási

A térdízület az izom-csontrendszer egyik legösszetettebb ízülete, amely természetesen a különféle problémák és sérülések nagyobb hányadával jár együtt, akár a mindennapokban, akár a sportban.

Anatómiai szempontból a térd egy összetett, súlyt hordozó ízület, amely a combcsontot (combcsontot) és a sipolycsontot (sípcsontot) az almával (patella) összeköti. A térdben lágy szerkezetek (szalagok) és kemény szerkezetek (porc, menisci) vannak, amelyek funkcióikkal biztosítják a térd bármilyen mozgását.

A combcsont és a síp végén ún kondilizálódik, vannak olyan ízületi felületek, amelyek biztosítják a térdízület zökkenőmentes mozgását és védik a csontokat a kopástól. A menisci speciális félhold alakú képződmények, amelyeket szalagos porcok képeznek, amelyek járáskor vagy futáskor lengéscsillapítóként szolgálnak. Az ínszalagok feladata a térd bármilyen mozgásirányban történő rögzítése, azaz az elülső-hátsó, valamint az oldalirányban. A térdízületben két keresztszalagunk van - az elülső keresztszalag (ACL) és a hátsó keresztszalag (PCL), amelyek kereszteződnek az ízület közepén. Az oldalsó, azaz a mellékes szalagok belsőre (LCM) és külsőre (LCL) vannak felosztva, és rögzítik a térdet az oldalirányú mozgások ellen. A térdben lévő almának inkább csak kiegészítő funkciója van, mivel a patella beépül a quadriceps ínjébe. A térdkalács támogató funkciót lát el, így az ín szabadon mozgathatja a térdet, és ezáltal csúszó mozgás jön létre az ún. femoro-patellaris ízület. Közvetlenül alatta a comb összes izma a síphoz van szorítva.

Térd biomechanika

A térd forgó - gördülő mozgást hoz létre. Ez azt jelenti, hogy a csuklós felületek nemcsak egymás körül forognak, hanem egymáshoz képest is mozognak. Éppen ezért az összes térdszerkezettel szemben támasztott követelmények nagyon magasak, és gyakran megsérülnek, és térdfájdalom jelentkezik.

Minden ízületi szerkezet biztosítja a térd helyes mozgását, és bármelyik sérülése esetén megváltozik a fennmaradó térdszerkezetek iránti biomechanikai igény.

Térdsérülések

A meniszkuszok esetében leggyakrabban a meniszkusz szakadásával, letépésével vagy egy részének hasadásával találkozhatunk, ami instabilitást és elégtelen ütéselnyelődést okoz a futófelületek és más biomechanikus terhelések során. Részleges szakadás esetén lehetséges, hogy a károsodott terület megfelelő étrend-kiegészítők alkalmazásával megnő, de csak akkor, ha a meniszkusz része a vérellátó területen található. A vér az étrendből és a megfelelő kiegészítőkből szállítja a regenerációhoz szükséges anyagokat a meniszkuszba. A meniszkusz nem minden része torlódik, így ha a nem zsúfolt részen repedés következik be, akkor csak a műtét segít, csakúgy, mint a meniszkusz teljes repedése esetén. A menisci hasított darabjai szabadon mozognak a térd területén, de nem az a szabály, hogy mindig fájdalmat okoznak, és sebészeti úton el kell távolítani őket.

Az ínszalag károsodását leggyakrabban egy leesés vagy túlterhelés okozza, ami viszont nyújtáshoz, részleges szakadáshoz vagy teljes szakadáshoz vezet. Súlyosabb sérülések esetén, pl. a síléceken fellépő sérülések, a sérülések általában többszörösek, ami azt jelenti, hogy az ínszalagok, meniscusok és a porc részei károsodhatnak, a térd belülről vérezhet, megduzzadhat és hasonlók. A szalagok nyújtásakor és szakadásakor ortózissal rögzítjük a térdízületet, és nyugalomban hagyjuk. Ha az ínszalag elszakad, műtét ajánlott, de nem mindig szükséges. A szakadt szalag funkcióját más szalagok vagy izmok is átvehetik, így csak egy instabil térd működtethető, amelyben más szalagok vagy izmok nem vették át a szakadt szerkezetek szerepét. A kezelést azonban mindenképpen tapasztalt ortopédnek kell jeleznie.

A térdízület degeneratív betegségei a már sérült térd nagyon gyakori mellékhatásai. Ebből következik, hogy a múltban megsérült térd sokkal nagyobb hajlamot mutat ezekre a betegségekre, mint például az osteoarthritis, az ún. osteoarthritis vagy gyulladásos arthritis. Ezeket a betegségeket gyógyszerekkel vagy megfelelő táplálék-kiegészítőkkel lehet kezelni, így a porc nem sérül tovább, hanem éppen ellenkezőleg, regenerálódik, és a gyulladást ízületi gyulladásban kezelik. A térdünket kenő ízületen belüli injekciók is lehetségesek. Ezeket a betegségeket figyelembe kell venni az edzés során, ne terhelje túl a térdízületeket, hogy ne rontsuk az állapotot.

A gyakorlatban a porc chondromalaciájával is találkozom, amikor az alma alatti porc pirosra vált. Megváltoztatja a felszín szerkezetét, és a mozgás már nem csúszós, mivel nyomást gyakorol a combcsontra és a porc összezúzódik, fájdalmat okozva. A leggyakoribb a patella, vagyis az alma chonrtomalizációja, amely az egyik leggyakoribb térdfájdalom.

A térdfájdalom kiküszöbölése érdekében legfontosabb annak diagnosztizálása, hogy pontosan mi okozza a térdfájdalmat. A térd nagyon összetett a mozgás és a szerkezet szempontjából, és ugyanazon fájdalmas jelnek különböző okai lehetnek. A diagnózis alapján különböző típusú kezelések alkalmazhatók, akár testmozgással korrigálva, táplálék-kiegészítőkkel, regenerációs injekciókkal, akár stabilan a problémára tervezett kötéssel stabilizálva.

A térd valgotizáló hatásának (az úgynevezett lábak x-helyzetének) problémája a láb pronációs helyzetét is okozza, így a porc külső részét jobban nyomás nehezíti, és az ínszalag belső része feszültség hangsúlyozta. Ebben az esetben korrigálni kell a medence helyzetét és a bokában lévő helyzetet, hogy a térdízület funkcionálisan és biomechanikailag korrekt legyen az axiális terhelésben. Ebben az esetben a talpbetét futása jó megoldás, amely helyesen korrigálja a láb helyzetünket, speciális gyakorlatokkal kiegészítve.

A megelőzés a legideálisabb módszer a sérülések és a fájdalom elkerülésére. Megfelelő futási technikákat kell figyelembe venni olyan fiziológiai körülményeink szempontjából, mint például az ízületek lazasága (szabadsága), hipermobilitása, ahol a mozgás biomechanikája eltérő, és a komolyabb problémák és sérülések elkerülése érdekében korrigálni kell.

Elsősorban arra kell törekednünk, hogy a térd stabil maradjon, amit a különféle gyakorlatokkal érhetünk el, amelyeket az egyének számára az egyes betegek fiziológiája alapján külön választunk ki. Gyakorlatokkal erősíthetjük az izom- és szalagrendszert, amely jobb állapotba hozza az izmokat és az inakat, és hatékonyabban stabilizálja a térdet.

Fontos továbbá a megfelelő lábbeli kiválasztása, hogy az megfelelően futjon a futott terephez képest, ezáltal megmentve a meniszket. Azt is meg kell vizsgálni, hogy pronációra, szupinációra vagy semleges lábbelire van-e szükségünk, vagy akár megfelelő és testreszabott talpbetétekre van-e szükségünk, hogy megakadályozzuk a térd eltérését, ami porckopáshoz és a szalagok gyengüléséhez vezethet.

Ha már érezzük a térd fájdalmát, akkor szakember segítségét kell kérni egy ortopédtől vagy gyógytornásztól, hogy a fájdalom eredete egyértelműen diagnosztizálható legyen. A térdfájdalom otthoni kezelése gyakran kontraproduktív, és a jövőben súlyosbodásához vezethet. A sikeres kezelésnek köszönhetően gyorsabban visszatérhetünk az edzéstervhez.

TOMÁŠ MALÁRIK

Tomáš Malárik gyógytornász szakorvos áll a fizioterápiára és ortopédiára koncentráló magán rehabilitációs klinika születése mögött FYZIO KLINIK.

Engedéllyel rendelkezik önálló gyógytorna gyakorlásra. A fizioterápiás tanulmányok évei alatt lehetősége volt tanulni és megszerezni a sk ... Tudjon meg többet