Egy OECD-tanulmány szerint bár Európa viszonylag egészséges, az elhízás és az alkohol jelent problémát.

elhízástól

Az európaiak azonban viszonylag egészségesek. Az átlagos várható élettartam az Európai Unió tagállamaiban 1980 és 2010 között hat évvel, a férfiaknál 75, a nőknél 82 évre emelkedett. A Washington Post által közzétett nemrégiben közzétett OECD-jelentés szerint az olyan betegségek, mint a cukorbetegség és az asztma, előfordulási gyakorisága nőtt, részben a jobb diagnózis miatt, de a dohányzás, az ivás és a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztása miatt is.

Az OECD rangsorában azt értékelték, hogy mely európaiak a leghízóbbak és a legaktívabban fogyasztják az alkoholt.

Annak ellenére, hogy a társadalmi felfogás szerint a franciák egész nap bort isznak, a skandinávok pedig kemény alkohollal áldják meg a telet, Luxemburg vezeti az alkoholfogyasztók listáját, amely évente csaknem 15,3 liter főre jut. Ez a szám 1980 óta 12 százalékkal nőtt. Az OECD ugyanakkor rámutat arra, hogy az alkoholt az alacsonyabb alkoholadók miatt a külföldiek is nagyobb mennyiségben vásárolják. A felnőttek közül Luxemburg, Litvánia és Románia áll a rangsor tetején.

Ami a tizenéveseket illeti, a legtöbb litván és dán 15 évesen átlagosan kétszer volt ittas. Az egész Európai Unióban a fiatalok 36% -a mondja ezt.

A várt la dolce vita megkönnyebbült az olaszok körében. 1980 óta csaknem 60 százalékkal, egy főre jutó 6,9 literre csökkentették alkoholfogyasztásukat.

Bár a magasabb adók és a szigorú törvények 15 százalékkal csökkentették az alkoholfogyasztást Európában, a régióban továbbra is a legmagasabb az alkoholfogyasztás a világon. Az alkohol a dohányzás és a magas vérnyomás után a harmadik legveszélyesebb tényező a betegségek szempontjából is.

A probléma az, hogy míg Európa egyes részei csökkentik az alkoholfogyasztást, más országok többet isznak, és új típusú alkohollal állnak elő.

Egy másik probléma az elhízás. Az elmúlt 20 évben 17 százalékkal nőtt az Unióban. A leghízottabbak a magyarok, őket követik a britek. A legkarcsúbbak a magyar-román szomszédok.

A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy a finnek, franciák és magyarok által nemrégiben bevezetett zsír- és cukoradók alkalmazása potenciális megoldás. Ezt az intézkedést azonban nemrégiben hatályon kívül helyezték Dániában, amikor kiderült, hogy negatív hatást gyakorol a fogyasztókra és a vállalkozásokra.

A fizikai aktivitás is az egyik problematikus szempont. Csak minden ötödik európai gyermek állítja, hogy rendszeresen sportol. A vizsgálat nem mérte a felnőttek fizikai aktivitását. Az olaszok a legrosszabb helyzetben vannak. A lányok mindössze 7 százaléka és a fiúk 12 százaléka folytat fizikai tevékenységet naponta, míg az osztrákok éppen ellenkezőleg.

Az életkor növekedésével azonban még rosszabb az európaiak számára a fizikai aktivitásuk.