Tatranská 33, Smižany

szűrés

GPS: 48,955099, 20,524498

  • Rólunk
  • hírek
  • Felszerelés
  • Képgaléria
  • Cikkek
    • Kutyák
      • Kutya/szuka kasztrálása
      • Bélparazitózis emberre terjedő.
      • Leptospirosis kutyáknál
      • Tatár - hogyan képződik, mit okoz és hogyan akadályozhatja meg
      • Ez zavarja a kutyádat Köhögés?
      • A kutyád szánkózik?
      • Rovarok által terjesztett betegségek
      • Babeziózis
    • Macskák
      • Kasztrálás
      • Alsó húgyúti betegség
    • Nyulak
    • Görények
    • Terráriumi állatok
    • Oltások
    • Megelőző vizsgálat
      • Idősek
      • Megelőző vizsgálat: valóban fontos?
    • Kórházi ápolás
    • Tanácsok a tenyésztőknek
      • Fogó
      • Háziállatok azonosítása és nyilvántartása
      • Utazó
  • Kapcsolatba lépni

A kutyák gyorsabban öregszenek, mint mi emberek, ezért gyakrabban kellene felkeresniük állatorvosukat, mint mi. Az emberek összehasonlítják a kutya életének egy évét 7 emberi évvel, de az igazság az, hogy egy kutya éve megegyezhet az ember életének 4-15 évével. A tulajdonosok azt szeretnék, ha kedvenceik a lehető leghosszabb, legegészségesebb és legboldogabb életet élnék. Mivel az állatok nem tudják megmondani, hogyan érzik magukat, gyakran nem mutatnak betegségre utaló jeleket, maguknak a tulajdonosoknak a feladata, hogy kutyájukkal megelőző vizsgálatokon vegyenek részt, hogy időben észleljék a problémát.

A vizsgálat során állatorvosa megbeszélést folytat Önnel, amelyben meg kell említenie neki az összes észrevett változást, és igazat kell válaszolnia. Válaszai arra irányítják, hogy mire kell összpontosítania, és milyen további vizsgálatokat válasszon.

A külső megjelenésű egészséges kutyának is évente legalább egyszer, ideális esetben kétszer, megelőző vizsgálaton kell átesnie. Minél idősebb lesz, vagy ha valamilyen egészségügyi problémája van, annál magasabbnak kell lennie az állatorvosnál. A klinikai vizsgálat során kiderülhetnek szívproblémák (morajok, aritmiák), bőrdaganatok, daganatok a hasüregben, bőrproblémák (bakteriális, gombák, élesztőgombák), ektoparaziták, valamint szisztémás vagy hormonális betegségek.

Megelőző szóbeli vizsga, minden klinikai vizsgálat részét kell képeznie. A parodontális betegség kialakulásában szerepet játszó baktériumok (a fogak, az íny betegségei) nemcsak a szájüregben maradnak, hanem az egész testben bejutnak a véráramba, és szív-, máj- vagy vesebetegséget okozhatnak. A probléma megelőzhető a rendszeres fogápolással, a fogplakk és a fogkő szakszerű eltávolításával. Egyes kutyáknak minden évben meg kell mosniuk a fogukat, néhány kutyának ezt nem kell életében egyszer megtennie.

Fontos megelőző vizsgálatok a következők: vizelet vizsgálat . A vizeletet speciális diagnosztikai papírokkal vizsgáljuk, amelyekből megtudhatjuk:

pH: a kutya vizeletének normál pH-ja 6,5 ​​és 7 között van. Ha a pH ezen a tartományon kívül esik, a baktériumok szaporodhatnak.

fehérje: a fehérje jelenléte vesebetegségre, alsó húgyúti betegségekre, nemi szervek betegségére utalhat.

glükóz: a vizeletben lévő glükóz különböző betegségek (hormonális betegségek, cukorbetegség, májbetegségek, gyógyszerek stb.) következménye lehet

ketonok: a ketonok nem lehetnek jelen a vizeletben, jelenlétük azt jelenti, hogy az állat zsírraktárait fogyasztja glükóz helyett, pl. olyan állatoknál, amelyek nem hajlandók enni vagy cukorbetegségben szenvednek.

urobilinogén: a hemoglobin (vérfesték) lebomlásának terméke, megnövekedett mennyiséget találunk pl. haemolyticus anaemia vagy epekő esetén.

bilirubin: megnövekedett mennyiség májbetegségekben (pl. sárgaság)

vér: a vér jelenléte lehet rák, húgyúti gyulladás, vesebetegség.

A vizeletet is megvizsgáljuk egy adott súlyra, alacsonyabb fajsúly ​​azt jelzi pl. veseproblémák, diuretikumok, diabetes insipidus, túlzott vízfogyasztás. Nagyobb fajsúly ​​a dehidratációban, a diabetes mellitusban.

A vizelet vizsgálata során a kapott üledéket is megvizsgálják, amelyet vizelet centrifugálásával és az azt követő mikroszkóppal végzett vizsgálattal nyernek. Az üledékben fehérvérsejteket (gyulladás jelei), vörösvértesteket (húgyúti rák, trauma, vizeletkristályok jelenléte, gyulladás), baktériumokat, húgyúti hámsejteket, vizeletkristályokat találhatunk (általában a pH a normál tartományon kívül).

Az egyik legfontosabb megelőző vizsgálat az vérvizsgálat . A betegség nem mindig jelenik meg látható klinikai tünetekkel. A vérvizsgálatok segítenek időben felismerni a betegséget, ami magasabb kezelési sikert és csökkentett kezelési költségeket jelent.

Akut állapotban vérvizsgálatra van szükség ahhoz, hogy az állatorvos a lehető leghamarabb reagálhasson a problémára és megkezdhesse a sikeres kezelést.

Különösen idős betegeknél minden érzéstelenítés/érzéstelenítés előtt vérvizsgálatot javasolnak, hogy elkerüljék azokat a lehetséges szövődményeket, amelyekről esetleg nem tudunk a klinikai vizsgálat során. Ezért, ha háziállatát műtéten, fogtisztításon vagy egyéb, érzéstelenítést igénylő műtéten kell átesni, az érzéstelenítés előtt vérvizsgálatot kell végezni. Az állatorvosok azt akarják biztosítani, hogy az érzéstelenítés a lehető legbiztonságosabb legyen, ezért vérvizsgálat alapján megállapítják, hogy szükség van-e az érzéstelenítési protokoll megváltoztatására, vagy ha az érzéstelenítést egy probléma miatt meg kell halasztani (emelkedett májenzimszint, vesebetegség). Az érzéstelenítés előtti vérvizsgálatokat általában közvetlenül az eljárás előtt végezzük, hogy az eredmények a lehető legmegbízhatóbbak legyenek.

Évente megelőző vérvizsgálatot kell végezni 5 évesnél fiatalabb állatoknál, idős állatoknál (idősek, idős betegeknél) félévente.

A vérvizsgálatot hematológiai vizsgálatra és biokémiai vizsgálatra osztjuk.

1. HEMATOLÓGIAI VIZSGÁLAT: Ez a vizsgálat állatorvosának képet nyújt a hidratációról, vérszegénységről, fertőzésekről, alvadásról, az immunrendszer állapotáról. Ez a teszt különösen fontos lázban, hasmenésben, hányásban, gyengeségben, étvágytalanságban, sápadt nyálkahártyában szenvedő állatoknál.

vörösvérsejt: kimutatjuk a vörösvértestek mennyiségét (vérszegénység, vérzés), a hemoglobint (az oxigén átadására szolgáló vörös vér pigment), a hematokritot (a vér szilárd és folyékony részeinek aránya - kiszáradás, vérszegénység).

fehérvérsejt: felfedi az immunrendszer állapotát. Magasabb vagy alacsonyabb értékek betegségre, gyulladásra, fertőzésre utalhatnak. A neutrofilek értéke magasabb a bakteriális fertőzéseknél. A limfociták megnövekedtek leukémiában, lymphomák, csökkent számuk akut vírusfertőzéseknél. A monociták száma magasabb krónikus gyulladás, autoimmun betegségek esetén. Az eozinofilek fokozódnak allergiás reakciók vagy parazitózis esetén.

vérlemezkék: információt nyújtanak a véralvadásról

2. BIOKÉMIAI VIZSGÁLAT: Ez a vizsgálat képet nyújt a belső szervek, elektrolitok, hormonok stb. Különösen fontos idősebb állatoknál, hasmenéstől, hányástól szenvedő állatoknál, hosszú távú gyógyszereket szedő állatoknál és érzéstelenítés előtt.

Alapvető vizsgált paraméterek:

Glükóz: vércukorszint, magasabb értékek cukorbetegséget, alacsonyabb értékek összeomlás, roham vagy kóma után.

UREA: karbamid, a veseműködést jelzi. A megnövekedett értéket azotémiának hívják, oka lehet vese-, máj-, szív-, húgycsőelzáródás, sokk, kiszáradás.

CREA: kreatinin, feltárja a veseműködést. Ez a paraméter megkülönbözteti a karbamid növekedését, amelyet vese rendellenesség vagy más ok okoz.

összes fehérje: a táplálkozás mértéke sejtszinten.

ALT: májkárosodás mutatója

ALKP: a növekedés májkárosodást, Cushing-kórt, fiatal állatok növekedését jelzi

Az alapparamétereken kívül azonban gyanú esetén megvizsgálhatjuk az alábbi paraméterek bármelyikét:

Nátrium: elektrolit, amely elveszti hasmenés vagy hányás, vesebetegség, Addison-kór esetén

Kálium: elektrolit, amely elvész a hasmenés, hányás, túlzott vizelés hatására. Megnövekedett veseelégtelenség, Addison-kór, kiszáradás, húgycsőelzáródás. A magas értékek szívelégtelenséghez vezethetnek.

Klór: elektrolit, amely a hányás során veszít el, Addison-kór

Kalcium: az értékek változása különféle betegségeket jelezhet pl. tumor, hyperparathyreosis, vesebetegség.

Foszfor: a növekedés vesebetegséggel, pajzsmirigy túlműködéssel és vérzési rendellenességekkel jár.

Amiláz: az érték növekedése hasnyálmirigy-gyulladásban vagy vesebetegségben.

Lipáz: a hasnyálmirigy-gyulladás növekedése.

Albumin: szérumfehérje, feltárja a hidratáció mértékét, a vérzést, a belek, a vesék vagy a máj betegségeit.

Globulin: vérfehérje, krónikus gyulladás megnövekedett szintje, a rák egyes típusaiban.

GGT: a májkárosodás növekedése

AST: máj-, szívbetegség, izomkárosodás növekedése

CK: kreatinin-kináz, az izomkárosodás növekedése

LDH: laktát-dehidrogenáz, az izmok, a máj, a szív megbetegedéseinek növekedése

Koleszterin: hipotireózis, májbetegség, Cushing-kór, cukorbetegség diagnosztizálására használják

Kortizol: a Cushing-kór és az Addison-kór diagnosztizálására használt hormon

Tiroxin: pajzsmirigyhormon, a csökkent szint jelzi a pajzsmirigy alulműködését kutyáknál, a hipertireózis fokozott szintjét macskáknál

SDMA: egy speciális paraméter, amely feltárja a vesefunkciót, ez a paraméter korábban emelkedik, mint más vese-specifikus paraméterek.

CPSE: kutyaspecifikus prosztata-észteráz, a prosztata hiperplázia korai felismerésére.

Egyéb megelőző vizsgálatok közé tartozik a hasüreg ultrahangvizsgálata (vizeletkövek, vizelet homok, daganatok, szöveti szerkezet változásai, stb.) Röntgenvizsgálat (mellkas, gerinc, fogak - vizeletkövek, daganatok, áttétek a tüdőben, alakváltozások), a szív mérete és elhelyezkedése, a csontok változásai), koprológiai vizsgálat.

Megelőző vizsgálatokkal az állatorvos időben észlelheti kedvence betegségét, amikor a terápia anyagilag nem annyira megterhelő és életre szóló következmények nélküli gyógyulás lehetséges. Másrészt, ha a betegséget addig nem fedezik fel, amíg az állatnak nyilvánvaló klinikai tünetei vannak, akkor a terápia lehetséges megoldás. ezért hosszadalmas, anyagilag megterhelő és nem világos, hogy az állat életben marad-e.

Megelőzéssel meghosszabbíthatja és később javíthatja kedvence életminőségét!