ígéretes

Tulajdonságai és a regeneratív orvoslásban való széles körű felhasználása miatt az őssejtek a világ minden tájáról érkező tudósok és orvosok figyelmének középpontjában állnak.

Az embrionális fejlődés során megtermékenyített petesejtből több mint kétszáz sejttípust hozhatnak létre, ugyanakkor később a felnőtt testben a sérült szövetek regenerálására szolgálnak.
Két forrásból nyerhetők - akár közvetlenül az emberi test különböző szöveteiből, akár születésükkor a köldökzsinórvérből, és legutóbb a placenta szövetéből.

A csontvelőből származó vér őssejtjeit először több mint negyven évvel ezelőtt sikerült sikeresen átültetni. Azóta számtalanszor alkalmazták rákos megbetegedések, például leukémia és limfóma, vagy vérbetegségek, például sarlósejtes vérszegénység vagy thalassemia kezelésére.

A köldökzsinór vért, mint őssejtek másik forrását, 1989-ben alkalmazták transzplantációra, és ma már ezzel egyenértékű csontvelő-pótlásnak számít, sőt több szempontból is meghaladja azt. Mivel születéskor szüretelik, a sejtek sokkal fiatalabbak és könnyebben oszthatók meg.
Ezenkívül kevesebb genotoxikus mutációt is hordoznak. Fontos szempont az is, hogy e sejtek fájdalommentesen gyűjtenek szülés közben, anélkül, hogy az anyát vagy a gyermeket veszélyeztetnék. Eddig a köldökzsinórvér egy egységében az őssejtek száma továbbra is megoldatlan probléma maradt, ami elegendő egy gyermek számára, de felnőtt számára nem. Ezt a problémát meg lehet oldani a méhlepény nemrég észrevétlen szövetével, amely születése után általában biohulladékként bomlik le.
A tudósok új, gazdag őssejtforrást fedeztek fel benne. A tudósok elsőként fedezték fel a fent említett vér őssejteket. Megállapították, hogy e méhlepényből izolált sejtek mennyisége a köldökzsinórvérsejtekkel kombinálva elegendő a felnőttbe történő transzplantációhoz.

Ezenkívül a placentaszövet olyan őssejt-populációt talált, amelyek csak korlátozott számban találhatók meg a köldökzsinórvérben - multipotens stromasejtek (más néven mesenchymalis őssejtek) és az endothel progenitorok. A multipotens stromasejtek sokféle sejtpopuláció, amelyek képesek differenciálódni csont-, zsír-, máj-, hasnyálmirigy-, ideg- és izomsejtekké, és ezért nagy terápiás potenciállal rendelkeznek a regeneratív gyógyászatban. Az endothel progenitorok alkotják az erek bélését, és fontos szerepet játszanak a sérült és új erek regenerációjában.

A multipotens stromasejtek regeneratív képességeit kísérleti állatmodellek és klinikai vizsgálatok igazolták agyi bénulás, stroke, myocardialis infarctus, gerincvelői sérülések, májcirrhosis, valamint csont- és porcszövetek regenerációjában. Hatásosak számos autoimmun betegség kezelésében is, mint például az 1-es típusú diabetes mellitus, a reumás ízületi gyulladás, a sclerosis multiplex és a Crohn-betegség.
Az endoteliális progenitorokat viszont kardiovaszkuláris betegségek, például miokardiális infarktus, ischaemia és arteriosclerosis kezelésére tesztelik. Csak a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok eredményeinek közzététele után tudunk meg többet azok képességeiről, de a laboratóriumok eredményei alapján az elvárások magasak.