jogai

Volt egy meghatározott típusú műveletek általános lezárása vagy a szolgáltatások nyújtásának tilalma

A munkaadók köteles biztosítani a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet és erre a célra azok köteles intézkedéseket hozni az élet és az egészség védelme érdekében alkalmazottak a munkahelyen az Art. 3. cikk és A Munka Törvénykönyve 8. cikke [1]. Ezen intézkedések alkalmazásakor általánosan kötelező jogi szabályozáson alapulnak, különös tekintettel az 1. sz. 124/2006 Coll. a munkahelyi biztonságról és egészségről, módosítva. A COVID-19 terjedésének jelenlegi megelőzése miatt a munkáltatók továbbra is ellenőrzik magukat intézkedéseket[2] amelyet a Szlovák Köztársaság kormánya és a központi válságstáb elfogadott, ajánlások kiadott A Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatala [3] a A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma.

Egyes intézkedések alapján általános jellegű tevékenységek megszüntetése vagy a szolgáltatások (pl. Iskolai létesítmények, síterepek, taxiszolgáltatások és mások) nyújtásának betiltása volt. Néhány munkáltató saját belátása szerint bezárta munkahelyét vagy korlátozta a szolgáltatások nyújtását, mások a szokásos munkahelyükön hagyták az alkalmazottakat.

1. Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak, amikor a munkavégzés megszakadása miatt bezárja a munkahelyet, amikor a munkavállalók védelme miatt korlátozza a szolgáltatások nyújtását és az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályozásokat?

A munkahely bezárása vagy a munkáltató tevékenységének korlátozása képezi a munka akadálya a munkaadó részéről 142. §-a szerint. A Munka Törvénykönyve 3. cikke. Ezek jelenleg akadályok a fertőző betegségek megjelenésének és elterjedésének megakadályozását szolgáló intézkedés hatékonyságának, illetve a közegészség veszélyeztetésére irányuló intézkedéseknek, amelyeket az illetékes hatóság külön rendelet alapján rendel el.

Munkáltató ebben az esetben:

  • rendelje el, hogy az alkalmazottak ne maradjanak a munkahelyen és otthon maradt, amíg a munkáltató akadálya megszűnt . Ha a munkáltató nem rendel alkalmazottak nincs más munka, köteles fizetni neki összegű bérkompenzáció 80 % [4] átlagos keresete a 250b szerintpar. 6.Munka Törvénykönyve. A Munka Törvénykönyve 134. §-a alapján a munkavállaló átlagkeresetét az előző naptári negyedév elért béréből határozzák meg . Ez azt jelenti, hogy ha a 2020 márciusi időszak bérkompenzációját ki kell fizetni, akkor az átlagbér összegét a 2019. október 1. és december 31. között ledolgozott időszakra fizetett bérek alapján határozzák meg.

Munkaadók, kivel vannak munkavállalói képviselők (azaz szakszervezet, munkavállalói tanács vagy munkavállalói vagyonkezelő) szintén fizethet alacsonyabb bérkompenzáció. A bérkompenzáció csökkentése csak azzal a feltétellel lehetséges, hogy a munkáltató írásos megállapodást kötött a munkavállalók képviselőivel, amelyben meghatározta a súlyos működési okokat, amelyhez a munkáltató nem rendelhet munkát az alkalmazottakhoz. A munkáltató a megállapodásban meghatározhatja a munkavállalónak járó bérek ellentételezésének összegét, amikor ilyen megállapodást alkalmaz a bérkompenzáció összege nem lehet kevesebb, mint a munkavállaló átlagkeresetének 60% -a 142. §-a szerint. A Munka Törvénykönyve 4. cikke.

A munkabér vagy egyéb kártérítés megtérítésének a munkahely bezárásakor meghatározott joga érvényes nem vonatkozik a megállapodások alapján munkát végző személyekre a munkaviszonyon kívül megkötött (azaz megállapodás a munkavégzésről, megállapodás a munka tevékenységéről vagy megállapodás a hallgatók ideiglenes munkájáról).

  • megrendelheti a munka elvégzését a munkavállaló háztartásából, ha az egyeztetett munkavégzés lehetővé teszi a a munkahelyi munkavégzés a fertőző betegség terjedésének megakadályozása miatt nem lehetséges, szükséges vagy kockázatos. A munkavégzés helyének változása, azaz a munkakörülmények változása közvetlenül a törvény alapján következik be 250b. Bek. 2 betű a) a Munka Törvénykönyve. Nincs szükség munkavállalói hozzájárulásra. A munkáltató megrendeléssel rendelhet munkát otthonról, még akkor is, ha a munkavállaló ezt indokolatlanul megtagadja. Ez nem a munkaszerződés változása a Munka Törvénykönyve 54. §-a értelmében.

Kivéve, ha a munkahelyet bezárják vagy a munkáltatót korlátozzák, a munkavállalónak joga van háztartásból munkát végezni a 250b. 2 betű b) pontja szerint. Ez csak akkor érvényes, ha van a munka jellege megengedi és hogy ez ne akadályozzák meg a súlyos működési okokat (pl. annak szükségessége, hogy néhány alkalmazott jelen legyen a munkahelyen).

2. Mi a teendő, ha az alkalmazott karanténban marad?

Ha az alkalmazott kötelező 14 napos karantén elrendelve, akár külföldről való visszatérés, akár azért, mert az azonos háztartásban élő emberek karanténrendeléssel rendelkeznek, az ilyen betegeknek táppénzben kell részesülniük, és ha nem a munkáltatónál dolgoznak otthon, akkor sem kellene fizetniük akkor sem, ha a munkáltató bezárták a munkahelyet, vagy az alkalmazottak otthon dolgoztak.

A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának közzétett irányelvei és a Társadalombiztosítási Ügynökség által közzétett információk szerint az alkalmazottnak telefonon kell kapcsolatba lépnie az orvossal. Ha az orvos elismeri a karantén szükségességét, ideiglenes PN-tanúsítványt állít ki a vonatkozó diagnózis feltüntetésével.

A munkavállaló fizikailag nem veszi fel és nem küldi el a munkáltatónak, még akkor sem, ha személyes látogatást tesz az orvosnál. A beteg hiányzó aláírásától függetlenül az orvos a II., IIa. és III. a társadalombiztosítási ügynökség ideiglenes PN fiókjának igazolásának része. A társadalombiztosító társaság ezután elküldi a IIa. a munkáltatónál dolgozik. A PN egyéb részei a Társadalombiztosítási Ügynökségnél maradnak további eljárások céljából.

A munkavállaló a fenti eljárás ellenére köteles a munkáltatót megerősített okból haladéktalanul tájékoztatni a munka akadályáról karantén a 144. §. A Munka Törvénykönyve 2. cikke. Az értesítést e-mailben vagy telefonon kell megtenni, feltüntetve a karantén hosszát. A karantén meghosszabbítása esetén a munkavállaló köteles erről a tényről azonnal értesíteni a munkáltatót, amint tudomást szerez róla.

A megrendelt karanténidő alatt a munkáltató biztosítja a munkavállaló számára a munkaszüneti időt. Ez idő alatt a munkavállaló nem jogosult bérkompenzációra 141. § (4) bekezdésének rendelkezéseinek módosítása alapján. Törvény elfogadása miatt a Munka Törvénykönyve 1. sz. 63/2020 Coll. törvény módosításáról. 461/2003 Coll. a módosított társadalombiztosításról és egyes törvények 2020.03.27-i hatállyal történő módosításáról (a továbbiakban: "Regény„).

Karantén intézkedés elrendelése vagy elszigeteltség miatt ideiglenesen munkaképtelennek elismert alkalmazott a táppénzre való jogosultság az átmeneti munkaképtelenség első napjától függ a módosítás szerint. A munkavállaló, mint betegségbiztosított, az adott körülmények között az első naptól az ideiglenes PN végéig az Egészségbiztosítási Ügynökségtől a napi értékelési alap 55% -ában járó táppénzre jogosult.

A munkavállaló fent említett jogosultsága a megváltozott táppénz folyósítására csak a rendelt karanténhoz kapcsolódó diagnózis esetén érvényes a COVID terjedésének megakadályozása érdekében 19. A táppénz folyósításának változásai csak az ideiglenes PN-re vonatkoznak, amely 2020.03.27-től következik be.

A munkavállaló egyéb okokból megállapított keresőképtelenségből eredő egyéb követelései változatlanok. Így a munkavállaló az első 10 nap után jövedelem-kompenzációra jogosult a munkáltatótól, a 11. naptól pedig a társadalombiztosítási ügynökségtől táppénzre jogosult.

3. Mi a teendő, ha a munkavállaló gondoskodik a gyermekről

Ha a munkavállaló gondoskodik a gyermekről, i. aki nem tud iskolába vagy gyermekgondozási intézménybe járni; ii. akire karantén intézkedés vonatkozott, vagy, mentegeti a munkavállaló távollétét a munkavállaló részéről a Munka Törvénykönyve 141. §-ának (1) bekezdése szerint fontos személyes akadály megjelenése miatt.

És mennie kell ról ről 11 év alatti gyermek vagy az illetékes orvosnak meg kell erősítenie, hogy a 11 és 16 év közötti gyermekről személyesen vagy egész nap gondoskodni kell, tekintettel szellemi és fizikai képességeire. Alternatív megoldásként 18 évesnél fiatalabb gyermekről van szó, akinek tartósan káros az egészségi állapota.

Ebben az esetben a munkavállaló nem jogosult kártérítésre. A munkavállaló, mint betegségbiztosított, jogosult a Társadalombiztosítási Ügynökségtől kapott infor- mációkra. Igényelheti telefonon vagy kitöltött űrlap elküldésével, amelynek mintája elérhető a Társadalombiztosítási Ügynökség honlapján. A munkavállaló telefonon is megkéri orvosát, hogy állítson ki igazolást a 11 évesnél idősebb gyermek teljes idejű kezelésének szükségességéről, és kérheti igazolás visszaadását is.

A munkavállaló köteles telefonon vagy e-mailen haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót e fontos személyes akadály előfordulásáról.

2020.03.27-i hatállyal az alkalmazottak nem kötelesek biztosítási díjat fizetni i) betegség, ii) nyugdíjbiztosítás esetén a iii. biztosítás munkanélküliség a személyes és teljes munkaidős kezelés vagy gondozás első napjától annak végéig.

A munkavállaló betegség-, nyugdíj- és munkanélküliségi biztosítása ebben a nem fizetési időszakban nem szakad meg.

4. Milyen feltételek mellett rendelheti el a munkáltató a szabadság felvételét?

A munkaadó az jogosult az alkalmazottak szabadság elrendelésére 111. §-a alapján. A Munka Törvénykönyvének 1. cikke a COVID-19 terjedésének megakadályozása és a járvány társadalomra gyakorolt ​​negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. A teljes művelet lezárása esetén a munkáltató elrendelheti az ún. kollektív szabadságrajz, amely nem lehet hosszabb 2 hétnél.

A 111. §. A Munka Törvénykönyve 5. -a A munkáltató az köteles értesíteni munkavállalónak szabadságot vesz legalább 14 nappal előre. A 250b. §. A Munka Törvénykönyve 4. cikke a COVID-19 terjedésének megakadályozása esetén a munkáltató köteles ilyen bejelentést tenni legalább 7 nappal előre és legalább 2 nappal előre, ha kimerítetlen szabadságról van szó a 113. §. 2 a Munka Törvénykönyve szerint. A megadott időszak lehet kivételesen rövidítve a munkavállaló beleegyezésével.

A munkáltató nem határozhatja meg a szabadság igénybevételét, ha a munkavállalót i) betegség vagy sérülés miatt átmenetileg munkaképtelennek ismerik el, ii) szülési és szülői szabadságon van. A munkavállalói kérés a munkáltató elrendelheti a munkavállaló számára a szabadságot egyéb akadályai során is a munkavállaló részéről végzett munka a Munka Törvénykönyvének 141. szakasza alapján (pl. a fentiek gyermekgondozásként vagy elrendelt karanténként). Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató el akarja rendelni a szabadság igénybevételét egy alkalmazott számára, akinek karantént rendeltek el, akkor ezt csak kérésre teheti meg, ill. a munkavállaló beleegyezésével.

5. Aa munkáltatónak más lehetőségei vannak a munkavállalók munkahelyi érintkezésének megakadályozásával kapcsolatban?

Megállapított esetén munkaidő-számla A Munka Törvénykönyve 87a. §-a alapján a munkáltató elrendelheti a munkavállalók otthon tartózkodását, és elrendelheti, hogy a kimaradt munkaidőt a munkaidő-számlán belül dolgozzák ki a megbeszélt feltételeknek megfelelően.

A 90. § (4) bekezdésének rendelkezése A Munka Törvénykönyve 9. pontja lehetővé teszi a munkarend megváltoztatását, amelyet a munkáltató köteles legalább a munkavállalóknak értesíteni két nap[5] előre és legalább egy hétig érvényes a 250b. A Munka Törvénykönyve 3. cikke. Ezeket a változásokat azonban különféle tényezők befolyásolják, például: a munkaszerződés tartalma, a munkaidő egyenlő és egyenlőtlen elosztására, valamint a pihenőidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezések.

A munkáltató foglalkozhat a munkavállalóval vállalja, hogy kompenzációs szabadságot vesz igénybe a túlmunkáért 121. §-a alapján. A munka törvénykönyvének 3. és 4. pontja.

Továbbá a munkáltató biztosíthatja a munkavállalót munkaszüneti nap a bérek kompenzációja, amelyet a rendkívüli helyzet vége után fog dolgozni a 141. § (1) bekezdése szerint. A Munka Törvénykönyve 3. cikke.

Jegyzet: 2020.04.04-én érvényes állam szerint.

[2] A kormány és a központi válságstáb által jóváhagyott intézkedések és a más intézmények által hozott intézkedések összefoglalása.

[3] Az intézkedések teljes szövegét az alábbi szakaszban találja: A jelenlegi hatályos döntések, a rezsim intézkedései, iránymutatások.

[4] Idézett fent csak vészhelyzetben, vészhelyzetben vagy rendkívüli állapotban alkalmazandó, egyébként a munkáltató akadályainak felmerülése esetén a munkavállalói bér kompenzációjának összege a munka törvénykönyvének 142. §-ának rendelkezéseiből következik egy adott helyzet vonatkozásában, akár a munkabér 100% -ában, akár 50% -ában. az alkalmazott átlagkeresete.

[5] Normál esetben a munkáltató egy héttel előre értesíti a munkaidő-beosztás változását.