elemeket
absztrakt
A megdöbbentő bizonyítékok közvetlen kapcsolatot támasztanak alá az étrendi nátrium-bevitel és az emelkedett vérnyomás (BP) között, és arra utalnak, hogy az étrendi nátrium-bevitel csökkentése csökkenti a BP-t. 1, 2, 3, 4, 5 A megemelkedett BP növeli a kardiovaszkuláris események kockázatát, amit nagy klinikai vizsgálatok számos metaanalízise bizonyít. 6., 7., 8., 9. Így a magas vérnyomás kezelésére széles körben ajánlott a korlátozott nátrium-bevitel. 10, 11, 12 A nátrium-bevitel szintje azonban továbbra is magas a japán lakosság körében. 13.
A mai napig kevés figyelmet fordítottak a magas vérnyomásban szenvedő betegek nátriumbevitelének értékelésére. Bár számos módszer létezik az étrendi nátrium-bevitel meghatározására, a paraméter pontos értékelése nehéz; megbízhatóbb módszereket nehéz végrehajtani (például a vizeletürítés mérése 24 órás vizeletben), a könnyebb módszerek kevésbé megbízhatóak (például a sóbevitel értékelése tesztpapír vagy sóérzékelő segítségével). 14
Hoffmann és Cubedd szerint 15 magas étrendi nátrium-bevitel metabolikus szindróma (MS) kialakulásához vezethet. Rodrigues és mtsai. 16 nem talált különbséget a vizelet nátrium-kiválasztásában a normotenzív személyek között, függetlenül az SM jelenlététől. Ezenkívül kevés információ áll rendelkezésre az étkezési szokások és az SM kapcsolatáról japán hipertóniás betegeknél. A kálium vérnyomásra gyakorolt hatásának epidemiológiai bizonyítékai nem konzisztensek. 12 Másrészt a szójafehérje és a halolajban és halban gazdag omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak hatékonyan megakadályozzák az érelmeszesedéses szív- és érrendszeri betegségeket (CVD). 17, 18, 19
Ebben a tanulmányban megvizsgáltuk az étkezési szokások és a BP és az SM kapcsolatát japán hipertóniás betegeknél, akik külön-külön adott önéletrajz kérdőívet használtak a nátrium-, kálium- és szója-/halbevitel értékelésére minden egyes betegnél.
mód
Dizájnt tanulni
Az Olmesartan Mega Study on Cardiovascular Endpoints and Achieving a Blood Pressure Target (OMEGA) prospektív nagyszabású megfigyelési tanulmányt tervezték, hogy megvizsgálják a japán hipertóniás betegek CVD-jének és BP-jük, az SM jelenléte, az életfaktorok közötti összefüggéseket. - például a magas sótartalom és a CVD egyéb kockázati tényezői. Az OMEGA tanulmányt 2005 szeptemberében kezdte meg Sankyo (jelenleg a vállalattal való egyesülés után Daiichi Sankyo) marketing utáni megfigyelési tanulmányként, az Egészségügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium japán rendeleteivel összhangban.
Tanulmányi betegek
2005 júliusa és 2007 márciusa között Japán 2219 intézményéből 15313 beteget vontak be. Itt vannak 15 118 esetjelentés adatai, amelyek elkészültek 2009 februárjában. Ezektől a betegektől adatokra volt szükség az SM meghatározásához. 4154 egyénnél hiányzik. 1215 beteg táplálkozási pontszáma és 164 beteg kiindulási BP-je szintén hiányzott. Tehát ehhez a subanalízishez a fennmaradó 9585 beteget elemezték, hogy meghatározzák a táplálkozási pontszámok és a kiindulási BP és SM közötti kapcsolatot (1. ábra). Ezenkívül 1009 olyan beteget zártak ki, akiknél a vérnyomás adatai a 6. hónapban hiányoztak, az első látogatás után idő előtt abbahagyták a kezelést, rossz betartást, a beleegyezés megszüntetését és az OLM-t nem; A fennmaradó 8576 beteget elemezték az SBP/DBP változásainak értékeléséhez 6 hónap múlva az alapszinthez képest.
Az OMEGA vizsgálat folyamatábrája.
Teljes méretű kép
Táplálkozási kérdőív
A betegek egyszerű táplálékfogyasztást jelentettek, beleértve a mennyiséget és gyakoriságot is, egyszerű só kérdőív segítségével (sózott halbél, szárított hal, halkolbász, japán uborka, sonka/kolbász, hagyományos japán és kínai magas sótartalmú levesek). (tészta és miso leves), valamint só és szójaszósz használata), valamint kálium (gyümölcs) és szójabab/halbevitel (bab, sózatlan erjesztett szójabab és hal) bevitelére. A magas sótartalmú ételeket a "Output of the Japan National Nutrition Survey, 1997" szerint választották ki. Bár a gyümölcsök és zöldségek nagy mennyiségben tartalmaznak káliumot, ebben a tanulmányban csak a gyümölcsfogyasztást értékeltük, mivel a gyümölcs hajlamos nyersen enni és megtartani a káliumot, míg a zöldségek az előkészítési folyamat hővesztése miatt elveszíthetik káliumtartalmukat. A szójabab ételeket hagyományos japán ételként választották szójababból.
A nátrium-, kálium- és szójabab/halbevitel gyakoriságát négy csoportba sorolták, és úgy értékelték, hogy nincs bevitel (egy pont), heti egyszer-kétszer (két pont), heti három-ötször (három pont) és bevitel. minden héten. (négy pont). A hagyományos japán és kínai levesek megítélésekor külön megvizsgálták a gyakoriságot és a térfogatot, és ezeket a beviteli értékeket a bevételi gyakorisági pontszám szorzatának négyzetgyökéből számoltuk, amelyet megszoroztunk a beviteli mennyiség pontszámával. Az étrendi nátrium pontszám összesen nyolc beviteli pontszám volt, és 8 és 32 pont között mozgott. A kálium diéta pontszám egy-négy pont között mozgott. A szójabab/hal beviteli pontszám összesen három beviteli pontszám volt, és 3 és 12 pont között mozgott (1. táblázat). A legmagasabb nátrium-bevitelt 20 pont (> 75. percentilis), a legalacsonyabb káliumszintet és a legalacsonyabb szója/halat 21: 3, 79 + 0, 318 × étrendi pontszám a férfiaknál és 3, 79 + 0, 318 × (diéta pontszám - 2, 82) a nők számára. Ezen képlet alapján a nátrium-diéta pontszám 10 pontos növekedése megfelel a 3 g megnövekedett nátrium-bevitelnek.
Az SM diagnosztikai kritériumai
Az MS-t a Japán Belgyógyászati Társaság által meghatározott kritériumok szerint határozták meg. 22, 23 Mivel minden betegünknek magas volt a hipertóniája, a vizsgálatba való belépéskor egy SM kritérium teljesült, és a betegeknek meg kellett felelniük az SM diagnosztizálásának egyéb alapvető kritériumainak, például a férfiaknál a központi elhízás jelenléte ~ 85 cm-es derékkerület mellett nőknél 90 cm plusz diszlipidémia (szérum triglicerid, -150 mg dl -1; nagy sűrűségű lipoprotein - koleszterin, -1) és/vagy éhomi hiperglikémia (plazma glükóz, -110 mg dl -1) vagy a cukorbetegség diagnózisa.
Statisztikai analízis
Az egyes diéták és a szisztolés BP (SBP) és a kiindulási diasztolés BP (DBP) közötti összefüggéseket többszörös regressziós analízissel elemeztük a nem, az életkor, a korábbi vérnyomáscsökkentők és a két diéta pontszám mindegyike alapján, kivéve az elemzési objektumot. Az étrendi adagokat 1 U-ra osztottuk a nátrium-étrendi pontszám 10 pontos, a kálium-étrendi pontszám két pontos növekedése és a szójabab/hal étrendi pontszámának öt pontos növekedése érdekében. Becsültük a növekedési egységre eső BP értékek változását. Ezenkívül az alcsoportok közötti konzisztencia megerősítése érdekében az étrendi pontszámok és a BP között, az olyan tényezők között, mint az SM jelenléte, nem, életkor, testtömeg, testtömeg-index, korábbi vérnyomáscsökkentők, cukorbetegség, diszlipidémia, dohányzás, szokás és ivás . A fitnesz szokást többszörös regressziós modell segítségével értékelték, interakciós feltételekkel a táplálkozási pontszámok és az egyes tényezők között. Jelentős kölcsönhatás észlelésekor több regressziós elemzést végeztek minden alcsoportban.
Az étrendi pontszámok és az SM prevalenciája közötti kapcsolatot férfiak és nők között az életkorhoz igazított Mantel-Haenszel-teszttel elemeztük minden étrend-pontszám után, amelyet dichotomizáltak: káliumbevitelben és szója/halbevitelben a csoport legalacsonyabb kvartilis és magasabb kvartilis. A nemek közötti különbséget a Breslow-teszt értékelte.
A kiindulási BP-szintet és 6 hónapos OLM-kezelést követően a legmagasabb/legalacsonyabb csoportokban vettük az egyes étrend-pontszámok többi kvartiliséhez viszonyítva, és a BP-változás változásának mértékét a 6. hónapban összehasonlítottuk a kiindulási értékkel. Ezenkívül a BP szintjének változásai a legmagasabb/legalacsonyabb jövedelmű csoportban vs. az egyes étrend-pontszámok egyéb kvartilisei a kovariancia elemzésével, a nem, az életkor, a testsúly, a cukorbetegség, az SM, a kiindulási BP, az alkoholfogyasztási szokások, a dohányzás és a két diéta pontszámának kiigazításával, kivéve az elemzés tárgyát.
A statisztikai elemzéseket az SAS 8.2 (SAS Institute, Cary, NC, USA) alkalmazásával végeztük. Valamennyi P érték kétoldalas, és az 5% alatti értékeket statisztikailag szignifikánsnak tekintjük.
az eredmény
A beteg alapvető jellemzői
A 2. táblázat 9585 beteg (nő, 51, 4%) kiindulási jellemzőit mutatja ebben a vizsgálatban. Az átlagéletkor 64,9 év, az átlagos testtömeg-index pedig 24,7 kg m-2 volt. A dyslipidaemia és a diabetes mellitus prevalenciája 50, 8, illetve 8 volt. 27, 8%. Az SM prevalenciája férfiaknál és nőknél 48, illetve 9 volt. 19, 1%.
Asztal teljes méretben
A férfiak és a nők átlagos nátriumértéke 18, 5 volt. 17, 5. Az átlagos kálium pontszám 2, 8 és 3, 2. Az átlagos szójabab/hal pontszám 7, 6, illetve 7 volt. 7, 9.
Az étrendi pontszám és a BP kapcsolata
A tápértékek szignifikánsan társultak a BP-hez. Minden 10 pontos nátrium-növekedés 1,8 mm Hg-os SBP-növekedésnek és 0,8 Hg-os DBP-növekedésnek felelt meg. A magas nátrium-bevitel szignifikánsan társult a megnövekedett SBP és DBP értékekkel (P = 0,003 és P = 0,0130). A kálium kétpontos növekedése az SBP 1,0 Hgmm-es és a DBP 0,8 Hgmm-es csökkenésének felel meg. A magas káliumbevitel szignifikánsan összefüggött az SBP és a DBP csökkenésével (P = 0,0057 és P = 0,005). A szójabab/hal minden öt pontos növekedése az SBP 1,2 Hgmm-es csökkenésének és a HBP 0,1 Hgmm-es növekedésének felel meg. A magas szója/halbevitel szignifikánsan társult az SBP csökkenésével (P = 0,0113 és P = 0,76363; 3. táblázat).
Asztal teljes méretben
Az SBP tekintetében szignifikáns kölcsönhatásokat figyeltünk meg a nátrium-diéta pontszám és a testtömeg (P = 0,0077) vagy a dohányzás (P = 0,0139) között. Ezenkívül a DBP esetében szignifikáns kölcsönhatásokat találtak a nátrium-pontszám és a nem (P = 0,0463), valamint a kálium-pontszám és a szinte napi ivásként meghatározott étkezési szokások között (P = 0,0041). Azonban egyetlen szóban sem találtunk szignifikáns interakciót a szója/hal pontszámokkal.
A magas nátrium-bevitel szignifikánsan összefüggésben állt az 1 testtömegű betegek emelkedett BP-jével, amely szignifikánsan pozitív összefüggéseket talált a 24 órás vizelet nátrium-kiválasztása és a BP között, valamint negatív összefüggéseket a 24 órás vizelet kálium-kiválasztása és a BP között.
Az INTERMAP 24 program szerint bár az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak étrend-kiegészítői csökkentik a vérnyomást magas vérnyomásban szenvedő betegeknél, ez a hatás kicsi és jelentéktelen normotenzív egyéneknél. A megnövekedett halolaj-bevitel a magas vérnyomásban szenvedő betegek BP-szintjét is csökkentette az intervenciós vizsgálatok metaanalízisében. Ezenkívül az American Heart Association hal fogyasztását javasolja a BP csökkentése érdekében. A jelenlegi eredmények összhangban vannak ezekkel a korábbi jelentésekkel.
A DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension) 4, 26 étrendben a hipertóniás betegek rendszeres gyümölcsbevitelt javasolnak. Ebben a tanulmányban jelentős összefüggéseket figyeltünk meg a gyümölcsből származó magas káliumbevitel és az SBP és DBP csökkenése között, ami alátámasztja a kálium (gyümölcs) bevitel és a BP csökkenése közötti kapcsolatot. A nátrium-diétás pontszám és a BP közötti kapcsolat gyengébb volt a férfiaknál, mint a nőknél, valószínűleg azért, mert több férfi vett magas vérnyomáscsökkentőt, mint nő (52,0 vs. 51,1%), és alacsonyabb BP-vel rendelkező férfiaknál kezdték el a gyógyszeres kezelést, mint nőknél (156, 9) vs 158,0 Hgmm). A testtömeg, a dohányzási szokások és az ivási szokások között is észleltek kölcsönhatásokat, amelyek több férfit érintettek. Ezek a különbségek a férfiak és a nők közötti megoszlásban valószínűleg hozzájárultak az alcsoportokban megfigyelt kapcsolati különbségekhez.
A hat hónapos OLM-kezelés szignifikáns BP-csökkentő hatást eredményezett az összes alcsoportban a kiindulási értékhez képest. Az OLM vérnyomáscsökkentő hatásainak összehasonlítása magas vs. az alacsony táplálékcsoportok csak a szója/hal étrendi pontszám esetében mutattak szignifikáns különbséget. Az abszolút különbség azonban csak 21 becsült 3 g nátrium bevitel növelte az SBP-t 1,8 Hgmm-rel. Ez megközelítőleg megegyezik a korábban említett értékekkel. Kawano és mtsai. Az 5. ábra azt mutatta, hogy a BP-vel csökken
1,0 Hgmm, napi 1 g-os csökkenéssel a sóbevitel magas vérnyomásban szenvedő betegeknél. Az SBP várhatóan 1–4 Hgmm-rel csökken, a napi sóbevitel 3 g-os csökkenésével. 12.
Az Egészségügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium által kiadott "Health Japan 21" becslései szerint a stroke és az ischaemiás szívbetegségek előfordulása 6,4% -kal, illetve 6,4% -kal csökkenhet. 5, 4%, ha a teljes populáció 2 Hgmm-rel csökkenti az SBP-t. Ha a japánok csökkenthetnék vérnyomásszintjüket étkezési szokásaik javításával, akkor a vérnyomásszint kismértékű csökkenése klinikailag jelentős lehet.
A magas vérnyomás kezelésére vonatkozó új irányelv, amelyet a Japan Hypertension Society 12 adott ki, javasolja, hogy a nátrium bevitelét 13-ra korlátozzák, de a japán férfiak átlagos napi nátrium-bevitele 11,9 g, nők esetében 10,1 g. Ezért, különösen magas vérnyomásban szenvedő betegeknél, ajánlott csökkenteni az étrend nátrium-bevitelét. Ahogy azonban Kawano et al. 14 azt sugallják, hogy az étrendi nátrium pontos számszerűsítése nehéz, ezért nehéz meghatározni, hogy melyik sóbevitel célpontja.
A fentiekre való tekintettel hatékonyabb lehet tájékoztatni a magas vérnyomásban szenvedő betegeket arról, hogy mennyi idő alatt csökkenteniük kell a napi sóbevitelt az általános napi határérték helyett. Az ebben a tanulmányban használt kutatási kérdőív arra utal, hogy a nátrium-diéta pontszámának 10 pontos csökkenése a sóbevitel körülbelül 3 grammos csökkenésének felel meg. Így meg lehet becsülni azt az összeget, amellyel a magas vérnyomásban szenvedő betegeknek csökkenteniük kell a sóbevitelt. Ennek a tanulmánynak az eredményei hasznosak lehetnek a magas vérnyomásban szenvedő betegek étkezési szokásainak irányításához.
Ebben az elemzésben szignifikánsan magasabb MS előfordulást találtak a férfiaknál a nátrium bevitel legmagasabb kvartilisében, mint az alacsonyabb kvartilisekben. Eredményeink alátámasztják Hoffmann és Cubedd (15) megállapításait, akik arról számoltak be, hogy az SM-ben szenvedő betegeknél a vizelet 24 órás időtartama magasabb, mint azoknál, akik nem felelnek meg az SM diagnosztikai kritériumainak. Eredményeink alátámasztják Ohta et al. 27, akik arról számoltak be, hogy a 24 órás vizelettel történő nátriumürítés hipertóniás SM-ben szenvedő betegeknél szignifikánsan magasabb volt, mint SM-es betegeknél.
Úgy gondolják, hogy a magas BP a japán népességben a legnagyobb mértékben járul hozzá az SM-hez. 28 Ez a tanulmány alátámasztja azt az elképzelést, hogy a BP szoros kapcsolatban áll a tagállamokkal.
Jelentősen magasabb MS előfordulást találtak a nőknél a legalacsonyabb kálium kvartilisekben, összehasonlítva a magasabb jövedelmű nőkkel. Ohta és mtsai. 27 korábban kijelentette, hogy az SM-ben szenvedő betegek viszonylag nincsenek tisztában a magas káliumtartalmú gyümölcsfogyasztás növelésének szükségességével. A jelenlegi eredmények arra utalnak, hogy a tagállamok közreműködői különbözőek a férfiak és a nők esetében.
A szívkoszorúér-betegség, a CVD és a minden okból eredő halálozás jelentősen megnő azoknál az embereknél, akiknek magas a 24 órás vizeletürítése a vizelettel, függetlenül más kardiovaszkuláris kockázati tényezőktől, beleértve a vérnyomást is, 29 míg a magas káliumtartalmú étrend erősen védi a bal oldali relaxációt. kamrák függetlenek a vérnyomástól. A megfelelő káliumpótlás vonzó stratégia lehet a szívvédelemben, különösen sóérzékeny magas vérnyomásban szenvedő betegeknél. 30
Ennek a tanulmánynak számos korlátja van. Feltáró elemzés volt, és prospektív klinikai vizsgálatra van szükség ezen hipotézisek megerősítéséhez. Az alkalmazott kérdőíves felmérés szorosan kapcsolódott a japán étrendi kultúrához. A másutt végzett hasonló felméréseket a helyi étkezési szokásokhoz kell igazítani.
Az OMEGA vizsgálat teljes nyomonkövetési adatainak tisztázniuk kell a CVD előfordulása és az olyan életmódbeli tényezők közötti összefüggéseket, mint a nátrium-, kálium- és szója-/halbevitel japán hipertóniás betegeknél. Ezek az adatok azt ígérik, hogy hasznos információkat nyújtanak a kezelés irányításához azoknál a betegeknél, akikre vonatkozóan eddig kevés bizonyíték áll rendelkezésre.
Összefoglalva, a japán hipertóniás betegeknél egyértelmű összefüggést találtak a különböző táplálékbeviteli értékek és a BP és az SM között. Mivel ebben a tanulmányban jelentős összefüggéseket találtak az étkezési szokások és a BP között, egy egyszerű étrendi kérdőív arra késztetheti a hipertóniás betegeket, hogy javítsák étkezési szokásaikat. A férfiak magas nátrium-bevitele és a nők alacsony kálium-bevitele szignifikánsan összefüggött az SM magasabb prevalenciájával japán hipertóniás betegeknél. A hat hónapos OLM-kezelés jelentősen csökkentette a BP-t, függetlenül a nátrium- és káliumbeviteltől.
Mellékletek
köret
OMEGA Tanulmányi Orvosi Szakértői Tanácsadó Bizottság
Orvosi tanácsadók: Tamio Teramoto, Toshiro Fujita, Ryuzo Kawamori, Shigeru Miyazaki.
Statisztikai tanácsadó: Satoshi Teramukai.
Minden regionális bizottság elnöke
Nobuyuki Ura, Keishi Abe, Issei Komuro, Shigehiro Katayama, Satoshi Umemura, Hiroaki Matsuoka, Kazuyuki Shimada, Fumitake Gejyo, Kiyotaka Kugiyama, Uichi Ikeda, Toyoaki Murohara, Toru Kita, Shigeo Takata, Masashi Kashayasji, Jitsuo Higaki, Yoshinori Doi és Kikuo Arakawa.
Közigazgatási hivatal: Postmarketing Tanulmányi Osztály, Daiichi-Sankyo (Tokió, Japán).