elemeket

absztrakt

A fő

A májcirrózisban kimutatták az oldható Axl (sAxl) szintjének emelkedését az Axl receptor ligandummal (Gas6) kombinálva, és diagnosztikai eszközként tervezték. 20, 21, 22 Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy az sAx1 az előrehaladott fibrózis, cirrhosis és hepatocellularis carcinoma (HCC) pontos biomarkere, amelynek AUC értéke 0,918 az előrehaladott biopsziával igazolt fibrózis (F> 3) és az AUC kimutatására. 0,935 az F4 kimutatásához az egészséges kontrollokhoz képest. Ebben a tanulmányban újból értékeltük az sAxl-t a májfibrózis biomarkerként az ELF ™ és TE vizsgálatokhoz képest, a máj biopsziát használva referencia módszerként az assay és validációs kohorszban.

az eredmény

Vizsgálati populáció

Összesen 392 beteget vontak be (medián életkor: 50, 8 év; férfi: 55%). Közülük 361 beteg krónikus májbetegségben szenvedett, azaz NAFLD, vírusos hepatitis (akár krónikus hepatitis B, akár C), autoimmun hepatitis (AIH), kolesztatikus májbetegség (CLD, primer szklerotizáló cholangitis [PSC] és primer biliaris cholangitis [PBC]). vagy átfedés szindróma, ALD, gyógyszer által kiváltott májkárosodás (DILI) és kriptogén cirrhosis (1. táblázat). A tesztcsoportot, amely 276 krónikus májbetegségben szenvedő betegből és 31 egészséges kontrollból állt (Bécsi Orvostudományi Egyetem), egy 85 betegből álló validációs csoporttal (Graz Orvosi Egyetem) hasonlították össze. A két csoport nem különbözött szignifikánsan az életkor, a nem és a BMI megoszlás szempontjából. Egyik beteg sem szenvedett súlyos szívelégtelenségben. Krónikus vesebetegség (CKD) a betegek 4,1% -ánál volt jelen (15/361). Egyik betegnek sem volt előrehaladott CKD-je (4 vagy 5). A beteg részletes jellemzőit az 1. táblázat tartalmazza.

Asztal teljes méretben

A kórszövettani eredmények a 392 vizsgálatban résztvevő 311-nél voltak elérhetőek. Az F2, F3 és F4 20,9% (n = 65), 10,3% (n = 32) és 20,3% (n = 63) betegben volt jelen (2a. Táblázat). A képalkotó technikák szerint a cirrhosis 16,6% -nál (n = 65) volt jelen (1. táblázat) (megerősített májbiopszia 63/65-nél, 2/65-nél nem volt májbiopszia, 327 betegnél nem volt cirrózis). A fibrózis mértékének megoszlását a májbetegség különböző etiológiái között a májbiopsziával meghatározva a 2b. Táblázat mutatja. Az összes májfunkciós teszt eredményét a 2c. Táblázat mutatja.

Asztal teljes méretben

Asztal teljes méretben

Asztal teljes méretben

Az SAxl szint a májfibrózis stádiumától függ

A májbetegség etiológiájának megfelelő SAxl-szinteket a 3. táblázat mutatja be. Az AIH/CLD-ben szenvedő betegek sAxl-szintje szignifikánsan magasabb volt a validációs csoportban. Ezt a PBC-ben szenvedő betegeknél szignifikánsan magasabb sAxl-szinttel magyarázták, ami a kis mintaméret miatt a szelekciónak volt köszönhető, mivel a validációs kohorszból csak 4 beteget hasonlítottak össze a tesztcsoport 13 betegével. Az összes sAxl szint a fibrózis stádiumától függően nőtt (1. ábra). Az SA4-szintek szignifikánsan magasabbak voltak az F4-ben szenvedő betegeknél az F0-tól F3-ig (medián sAxl: 71, 6, interkvartilis tartomány (IQR) [53, 91; 94, 73], szemben a 43, 4, IQR [35, 52; 55, 71 ]), valamint cirrhosisban szenvedő betegeknél, a cirrhosis nélküli betegekkel, valamint az egészséges kontrollokkal összehasonlítva (medián sAxl: 72, 06, IQR [54, 06; 9, 01] vs. 43, 3, IQR [35, 85; 55, 54], szemben a 40, 2 IQR [34, 2; 48, 0] (1. ábra) Ezek az adatok együttesen azt mutatják, hogy az sAxl szint nem változott szignifikánsan a májfibrózis korai szakaszában (F0-F3), míg az sAxl magasan emelkedik a májcirrhosisban (F4) az előrehaladott fibrózishoz (F3) képest.

Asztal teljes méretben

szérum

az sAxl szérumszintje a fibrózis stádiuma szerint, valamint a májcirrhosis jelenléte képalkotó módszerek alapján. A statisztikailag szignifikáns különbségeket csillagokként fejezzük ki: *** P 2, F> 3 és F4 a páciensekhez képest, a cirrhosis pedig 0, 737, 0, 749, 0, 801 és 0, 807 volt (4. táblázat). Az sAxl/albumin arány kiszámítása az AUC-t 0, 783, 0, 766, 0, 826 és 0, 831 értékre növelte (4. táblázat, 1. kiegészítő ábra). A fibrózis és a cirrhosis mértékének megfelelő sAxl/albumin arányt a 2a. És d. Ábra mutatja.

Asztal teljes méretben

Májbiopsziával rétegzett szérum sAxl/albumin szint, szérum ELF ™ szint és fibroscan eredmények ( a - c ), valamint a képalkotó vizsgálatok eredményei alapján cirrhosis jelenléte alapján ( d - f ). A statisztikai szignifikáns különbségeket csillagokként fejezzük ki: *** P3, F4 és cirrhosis az ELF ™ -hez (3. ábra, 4. táblázat), valamint a TE-hez (4. táblázat) képest. Spearman sAxl korrelációs együtthatói az sAxl/albumin aránnyal, ELF és TE 0,969 (P

Az sAxl/albumin teszt görbe alatti területének (AUC) és az ELF-nek a szignifikáns fibrózis (F ≥ 2; ( a ) előrehaladott fibrózis (F ≥ 3; ( b ) 4. fokú fibrózis (F4; ( c ) és a májcirrhosis, amint látható ( d )

Teljes méretű kép

Az sAxl és az sAxl/albumin arány független a nemtől és a BMI-től

Az sAxl és az sAxl/albumin aránya nemtől független volt (átlagos sAxl [IQR]: férfi és nő: 46, 1 [37, 7; 58, 1] és 43, 82 [35, 48; 61, 15], P = 0,518; medián sAxl/albumin [IQR]: 1,0 [0,83 1,32] vs. 1,0 [0,80; 1,50], P = 0,683). Ezenkívül az sAxl és az sAxl/albumin arány független volt a BMI kategóriától. A betegek 35,7% -ának (n = 140/392) volt normális testsúlya (BMI 23, 25, valamint előrehaladott májfibrózis és cirrhosis). Ebben a tanulmányban az sAxl mint biomarker diagnosztikai pontosságának vizsgálatára összpontosítottunk és előrehaladott májfibrózis ebben a vizsgálatban megerősítette az sAxl-t a májcirrhosis pontos biomarkerként, és diagnosztikai pontosságát tovább javíthatjuk, ha az F4 diagnózisához kiszámoljuk az AUC 0, 826 sAxl/albumin arányát. 1, 29 érzékenysége 77, 8 és 78, 5 specifitást értek el. Különösen az sAxl és az sAxl/albuminratio függetlenek a nemtől és a BMI-től.

Az Axl a receptor tirozin-kinázok TAM alcsaládjának (Tyro3, ​​Axl, Mer) tagja, és ismert, hogy részt vesz a rák kialakulásában és a kemorezisztencia közvetítésében. Amellett, hogy befolyásolja a sejtek túlélését, a szaporodást, a migrációt és az angiogenezist, az Axl szerepet játszik az apoptotikus sejtek eltávolításában, a thrombocyta-aggregációban és a proinflammatorikus citokintermelés szabályozásában is. 27., 28. A proteolitikus hasítás után az Axl extracelluláris doménje felszabadul a vérben, amelyet oldható Axl-nek (sAxl) neveznek. Kimutatták, hogy a szérumban vagy a plazmában emelkedett számos betegségben, például aorta aneurysma, szívelégtelenség, perifériás artéria betegség, CKD, szisztémás lupus erythematosus, rheumatoid arthritis és preeclampsia. 30, 31, 32, 33, 34, 35 Ezenkívül csoportunk kimutatta, hogy az sAxl-t túlnyomórészt a máj myofibroblastjai szabadítják fel, amelyek általában a májfibrózis progressziójával társulnak. Ezek a megállapítások összhangban voltak egy nemrégiben készült tanulmánysal, amely azt mutatja, hogy az Axl részt vesz a májfibrózis előrehaladásában egy Axl knockout egérmodellben, bizonyítva, hogy a csillag májsejtjeinek aktiválásához specifikus növekedés leállításával szükséges Axl jelzés. 20

Ez az első olyan vizsgálat, amely összehasonlította az sAxl mint a májfibrózis nem invazív biomarkerjének diagnosztikai pontosságát az ELF-TE teszttel. Az utóbbi kettő a legintenzívebben értékelt nem-invazív teszt a májfibrózisra vonatkozóan, és kereskedelmi forgalomba kerültek. Vizsgálatunk eredményei jól megfelelnek az ELF-TE teszt diagnosztikai pontosságáról szóló korábbi jelentéseknek. 2, 6, 8 Mindkét teszt hátránya azonban a magas költségek. Ezenkívül a TE-nek korlátai vannak az alkalmazhatóságban, mivel a betegek legfeljebb 15,8% -ánál nem lehet megbízható eredményeket elérni, elsősorban az elhízás, az ascites jelenléte vagy a kezelői tapasztalatok csökkenése miatt. 8, 36, 37 Ezért a csoportunk TE tesztjeinek 14,4% -át ki kellett zárni az elemzésből.

Ezzel szemben az sAx1 egy stabil szérummarker, amely alacsony költséggel, könnyen mérhető enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálattal (ELISA). Nemrégiben diagnosztikai pontosságot rögzítettünk AUC 0,918-mal (cut-off 53, 89 ng/ml) az F ≥ 3 és AUC 0,935 (cut-off 54, 0 ng/ml) kimutatására az F4 plazma kimutatásához. 190 krónikus májbetegségben szenvedő beteg az egészséges kontrollokhoz képest. Vizsgálatunkba 360 krónikus májbetegségben szenvedő beteget, valamint 31 egészséges kontrollt vontunk be, és arra összpontosítottunk, hogy az előrehaladott fibrózis vagy a cirrhosis szempontjából szignifikáns különbséget tegyünk a fibrózis alacsonyabb stádiumaiból vagy egy egészséges állapotból. Az sAxl így 0,801 AUC-értéket ért el (cut-off 52, 98 ng/ml) az F4-es betegek azonosításában. Az F4 (májbiopszia referencia-módszer) kimutatására a diagnosztikai pontosságot AUC 0,826-ra (cut-off 1,29) és a májcirrhosis kimutatására (referencia-módszer megjelenítése) AUC 0,832-re (cut-off 1,29) növeltük az szérum albumint a modellbe. Ugyanazon 1,29-es cut-off érték alkalmazásával a szignifikáns fibrózis (F> 2), előrehaladott fibrózis (F> 3) és F4 kimutatásához az AUC 0, 763, 0, 766 és 0, 826. Az F4 kimutatására 1, 29, 46 és 2 volt az NPV. 93,9%, így megbízhatóan kizárva az F4 jelenlétét.

Ebben az összefüggésben figyelembe kell vennünk, hogy a májbiopszia referenciamódszerként történő alkalmazása, bár arany standard, automatikusan a nem invazív biomarkerek alulbecsüléséhez vezethet (AUC 39, 40

Továbbá a májbetegség etiológiája a fibrózis nem invazív markereinek teljesítményét befolyásoló fő tényezőnek bizonyult. Különösen a kolesztatikus májbetegségek, például a PBC és a PSC esetében a fibrózis nem invazív értékelésére vonatkozó adatok korlátozottak. Ezenkívül a klasszikus szövettani pontozási rendszerek, például a Ludwig-rendszerek, a fibrózis csak részben kezelhető a 3. és 4. szakaszon keresztül (42., 43. hivatkozás). Vizsgálatunkban az sAxl/albumin arány inkonzisztens határértékeket mutatott az AIH/CLD/átfedéses betegek kohorszánál, 3,66-os cut-off értékkel ≥F3 esetén, de 1,6-os határértékkel az F4 diagnózisa szempontjából, ami tükrözheti a minta nagyságát, mert ebből a csoportból csak 4 beteget soroltak F3-ba a májszövettanban.

Végül az sAxl/albumin arány pontos jelzője a fejlett májfibrózisnak és a cirrhosisnak a NAFLD-ben és a vírusos hepatitisben. Könnyű kezelhetősége és alacsony költsége miatt alkalmas szűrőváltozási paraméterként a jelentősen előrehaladott májfibrózis és cirrhosis kezelésére, különösen akkor, ha a TE nem áll rendelkezésre vagy nem alkalmazható. Az sAxl diagnosztikai pontosságát AIH és kolesztatikus májbetegség esetén a betegek különböző kohorszaiban meg kell erősíteni.

Anyagok és metódusok

Vizsgálati populáció

Kereskedelmi forgalomban lévő májfibrózis tesztek

Az ELF vizsgálatot szérumban mértük ADVIA Centaur Immunoassay rendszeren a gyártó protokollja szerint (Siemens Healthcare Diagnostics Inc., NY, USA). A Fibroscan®-t (Echosens, Párizs, Franciaország) használó TE-t éhgyomorra és a gyártó utasításainak megfelelően végeztük. A 23., 38. eredményt mutatja

Statisztikai analízis

A kvantitatív változókat mediánban fejeztük ki interkvartilis tartományban (IQR), és Mann-Whitney U-tesztekkel hasonlítottuk össze. A kvalitatív változókat abszolút és relatív gyakorisággal írtuk le, és összehasonlítottuk Chi-Square vagy Fisher pontos tesztjeivel. Több mint két csoport összehasonlítását végeztük Kruskal Wallis teszttel. A Spearman-korrelációs együtthatót használtuk az összes alkalmazott non-invazív teszt közötti korreláció értékelésére. Az sAxl pontosságát az AUC határozta meg (1) szignifikáns fibrózis (≥F2), (2) előrehaladott fibrózis (≥F3), 3) F4 és (4) májcirrózis előrejelzésére, az (A) egy marker és a kombináció a (C) szérum albuminszinttel (mg/dl; sAxl/albumin arányban kifejezve). Az optimális határértékek azonosítására a Youden indexet számoltuk. Ezenkívül kiszámították az érzékenységet, a specificitást, a PPV-t és az NPV-t. P értékek