JEGYZET: Az ebben az oszlopban szereplő összes vélemény a szerző (k) véleménye, nem az EURACTIV.sk véleménye

prestrime

2012-03-01 (frissítve: 02-03-2012)

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp

"Az európai élelmiszerlánc életciklusa egyre nagyobb nyomást gyakorol a környezetre. Becslések szerint az élelmiszer-fogyasztás és -termelés az EU-termelés és -fogyasztás teljes környezeti hatásának 20-30% -át teszi ki, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 15% -áért felelős.

Az ételeket jelenleg sokan kulcsfontosságú területnek tartják, és egyre általánosabb az az egyetértés, miszerint le kell válnunk erőnktől és holisztikusabban kell dolgoznunk. A fenntartható élelmiszer-rendszernek meg kell védenie a biológiai sokféleséget, csökkentenie kell a vízfelhasználást és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ugyanakkor meg kell őriznie a megélhetést a gazdálkodók számára és támogatni kell a közösségeket.

Az élelmiszer-rugalmasság és a fenntartható mezőgazdaság jelentősége továbbra is növekszik, mivel ugyanazon átfogó élelmezésbiztonsági koncepció alá tartoznak. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 70% -kal több élelmiszer termelését szorgalmazza a növekvő népesség táplálására. De ez elméletileg lehetetlen, mivel egyre korlátozottabb erőforrásokkal rendelkező világban élünk. A WWF kutatása kimutatta a nyugati étrend nagyszerű ökológiai lábnyomát és annak szükségességét, hogy visszatérjen azokhoz a szokásokhoz, amelyeket a Föld biokapacitása képes kezelni. Az élelmiszer az emberiség ökológiai lábnyomának 23% -át teszi ki, és az Európában fogyasztott élelmiszerek számos fontos érzékeny ökoszisztémát érintenek, mint például az Amazonas, Borneo, Szumátra és a mediterrán medence.

Az állattenyésztésnek van legnagyobb hatása. Világszerte az összes mezőgazdasági terület 70% -át és a bolygó földfelületének 30% -át foglalja el. Az állattenyésztés a legtöbb esetben számos közvetlen és közvetett környezeti nyomáshoz vezet, mint például az élőhelyek átalakítása, az üvegházhatású gázok kibocsátása, az eutrofizáció és a talajerózió, a vízhiány és az aszály, valamint a légszennyezés különféle formái.

A WWF 925 szárazföldi ökorégiójából mintegy 306 az állatállományt jelölte meg a jelenlegi fenyegetések egyikeként. Az élelmiszerek és más megújuló energiák iránti gyorsan növekvő kereslet miatt ez a szám várhatóan jelentősen megnő.

Az EU-ban kevesebb, mint 50 év kellett ahhoz, hogy a társadalom megváltoztassa az élelmiszerekről, különösen a húsról alkotott véleményét. Már nem élvezzük a hagyományos étrendet, amelyre annyira büszkék vagyunk, ehelyett erőforrás-igényesebb ételeket fogyasztunk: több húst és tejterméket, mint a múltban. Míg az évszázad utolsó felében a marhahús- és bárányfogyasztás stabilizálódott, a sertés- és csirkefogyasztásunk 80, illetve 400% -kal nőtt. Ugyanakkor az ipari tenyésztés növekedését és az élelmiszerek, különösen a takarmány miatti biodiverzitás csökkenését, valamint a rossz egészségi állapothoz kapcsolódó étrend növekedését tapasztaltuk. A fenntartható táplálkozás jobb megértésének kialakítása ezért elengedhetetlen az egészséges lakosság, a környezeti fenntarthatóság és az energiabiztonság szempontjából.

2011 szeptemberében az Európai Bizottság előterjesztette az erőforrás-hatékony Európa ütemtervét, amely 2050-ig meghatározza az európai gazdaság jövőképét, amely tiszteletben tartja a természeti erőforrások határait és a bolygó határait. A jövőkép mellett az ütemterv mérföldköveket határoz meg 2020-ra, ahol az élelmiszereket a három kulcsfontosságú gazdasági ágazat egyikeként azonosítják a 2020-as mérföldkövek teljesítésének akadályaként.

A WWF az Európa Barátokkal együttműködve a fenntartható táplálkozáson dolgozik, és a következő három évben a LiveWell projektet vezeti. Az alapelvek egyszerűek: egyél több gyümölcsöt és zöldséget, miközben a húst az étrendben ízletes kiegészítőként használják, ahelyett, hogy a jó ételek középpontjában állnának. Az egészséges válogatott ételek könnyebbek, mint gondolnád. Néhány leghíresebb konyha, mint például az olasz vagy a thai, nagyon kevés húst használ. Természetesen vannak olyan ételeik, amelyekben magas a hústartalom, de ezek inkább kivételek, mint szabály. A hús nem az élelmiszerek fő része, vagy kis mennyiségben használják.

Az ételtől függ. Hatásuk a környezetre óriási, és azt az irányítja, hogy hogyan éljük életünket és milyen döntéseket hozunk. "

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp