Az építtető nem tudja előre megjósolni az áradást, a fejlesztő nem tudja pontosan, milyen tulajdonságai lesznek az új terméknek a tesztelés során, a szoftver dolgozója nem tudja, hányszor "lefagy" a számítógép stb. Véletlen, hogy az adott bizonytalanság mennyire fog vagy nem fog tükröződni a projektben.
2.4.4 Nagyboldogasszony fa (SPr)
A Nagyboldogasszony-fa összeállításának általános eljárása:
1. A Nagyboldogasszony fa céljának meghatározása
2. A célkitűzés elérését akadályozó tényezők listájának, valamint azon részcélok listájának összeállítása, amelyeket az akadályok leküzdenek.
3. Logikai részcélok sorozatának létrehozása a diagramban.
4. A terv végrehajtása.
A világos cél meghatározása után írásban meg kell fogalmazni azokat az akadályokat, amelyek megakadályozzák a cél elérését. A következő lépés az egyes akadályok célcéljának meghatározása. Alcél alatt azt értjük, hogy "mit" kell tennünk az akadály leküzdése érdekében, és így közelebb kerülünk a cél eléréséhez. A következőkben az oksági összefüggések alapján létrehozzuk az egyes részcélok bizonyos logikai sorrendjét, hasonlóan a 2. ábrán bemutatotthoz. 2.6. Ezért meg kell határoznunk a kölcsönös függőségeket, amelyeket nyilakkal jelölünk a diagramon.
Az egész fa összeállítása után ellenőrizzük az összes jelzett kapcsolat érvényességét és elvégezzük az esetleges javításokat. Csapattervezés esetén minden csapattagnak bele kell egyeznie az így megtervezett fába
A projekt kezdeti szakasza
4.1 A projekt munkájának ütemezése
Az előző szakaszokban meghatároztuk, mit tekinthetünk egy projektnek, és a TOC eszközök segítségével meghatároztuk a projekt célkitűzéseit és a megvalósítás után várható eredményeket.
Ebben a fejezetben a projekt céljainak megvalósításával foglalkozunk. A TOC terminológiájában ez azt jelenti, hogy választ keresünk arra a kérdésre: Hogyan lehet egy adott változást megvalósítani?
A tervezési folyamat első szakasza a munkára vonatkozó ütemterv elkészítése. Létrehozása abban áll, hogy a projektet fokozatosan felosztják fő munkaegységekre, amelyek vezetői részt vesznek egy részletes hálózati diagram elkészítésében.
A projekt fokozatos kisebb egységekre bontásával olyan tevékenységek csoportosulása mellett dolgozhatunk, amelyeket képesek vagyunk megtervezni és irányítani. Ha ez egy kivételes projekt, vagy az intézmény még nem tervezett és hajtott végre hasonló projektet, akkor elkezdjük elkészíteni a projekt munkájának ütemezését a Feltételezések fájában. Segítségével elkészítjük a részcélok felsorolását, csoportosítva őket például hasonló készségeket igénylő területekre, elkészítjük az alapvető munkarendet. A képen látható egy példa egy projekt munkarendjére, amelynek célja a távoktatás tanfolyamának elkészítése a "TOC alkalmazása a projektmenedzsmentben" témával.
4.2.2 TOC hálózati diagram megtervezése standard projektekhez
A szokásos projektek esetében általában korábbi projektek adatai vannak. Bár már többször elhangzott, nincs két egyforma projekt, az egyes projekteken belüli feladatok nagyon hasonlóak lehetnek. Normál projektek esetén a TOC hálózati diagram összeállításának eljárása a következő:
1. Meghatározzák a projekt célját
2. Összeállítják a projekt összes kimenetét és a projekt megvalósításának sikerességi kritériumait. A projekt kimeneteit többnyire mennyiségileg határozzák meg. Néha azonban minőségileg vagy mennyiségi és minőségi összefüggések kombinációjával fejezhetők ki. A siker kritériumait intervallumokban vagy korlátokban lehet kifejezni (pl. 1–5, több mint 8 stb.)
3. A hálózat beállításakor a végétől kezdődik. A cél, amelyet elérni próbálunk, a jobb oldalon látható (4.3. Ábra). Kérdezzük: Milyen bemenetekre van szükség a feladat elindításához? A kérdésre adott válasz segít azonosítani a korábbi feladatokat. Az így megadott összes feladat megjelenik a projekt céljától balra. A feladattól a projekt céljáig nyilakat rajzolnak. (4.4. Ábra)
A nyilak által látható kapcsolatokat ellenőrizzük:
A cél (nyílhegy) eléréséhez teljesítenünk kell az A (nyílhegy) és a B (nyílhegy) és . feladatot, valamint az X feladatot (nyílhegy). 4. A céltól balra található feladatok egyike kiválasztva. A harmadik ponthoz hasonlóan meghatározzuk az indításához szükséges összes bemenetet. A feladatokat balra jelöljük a 4.5. Ábra szerint. Ily módon az összes jelzett feladatot ellenőrizzük. A hálózatépítés csak a projekt megkezdéséig fejeződik be. A kapott hálózat a 4.6. Ábrán látható módon nézhet ki.
Az így kialakított hálózat azután újra rajzolható a 3. ábra diagramján.
Hálózat létrehozásakor vagy ellenőrzésénél két esetben fordulhat elő a tervezett feladat felosztása:
• A munka megkezdése után, de még a befejezése előtt más forrásból kértek bemenetet.
• Egy feladat kimenetére van szükség az új feladat megkezdéséhez. 5. Ellenőrizzük a hálózati logikát. Ez az ellenőrzés a projekt kezdetétől indul, és az egyes feladatokat ellátó vagy azokért felelős személyekkel együtt kerül végrehajtásra. Az egyes feladatok áttekintésekor válaszoljon a következő kérdésekre:
• Milyen bemenetekre van szükség az egyes feladatokhoz?
• Elegendőek?
• Mely feladatok generálják ezeket a bemeneteket?
• A feladatot ellátó személy egyetért a feladathoz meghatározott kimenetekkel?
• Mit jelent valójában ez a feladat?
• A kimeneteket milyen formában kell létrehozni?
• Ki látja el ezt a feladatot ?
• Mi követeli a következő feladathoz ezeket a kimeneteket?
• Milyen felszerelés szükséges a feladat végrehajtásához?
• Már rendelkezésre állnak, vagy csak meg kell szereznünk őket?
• Mi a feladat leggyakoribb időtartama megszakítások és előre nem látható körülmények hiányában?
• Milyen időtartam-becslés jár minimális kockázattal?.