A stressz miatt elveszítjük az eszünket?
Van, aki jobban megbirkózik vele, van, aki rosszabban. De talán nincs senki, aki ne ismerné a stresszt. Kezünk remegni kezd, a homlokunk harmatos és úgy érezzük, mintha valaki hurokot húzna a nyakunkba. Ezek a stressz alapvető megnyilvánulásai. De tudod, hogy a stressz befolyásolja agyi aktivitásunkat és fejlődésünket?
Mi folyik az agy belsejében
Stresszes helyzetekben olyan anyagok képződnek a szervezetben, amelyek segítenek megbirkózni ezekkel a helyzetekkel, ideértve az adrenalint és a kortizolt is. Míg az adrenalin nagyon gyorsan kiürül a testből, a kortizol egész nap a testben maradhat, ami veszélyes a rendszerünkre.
Nagyobb mennyiségű stresszhormon, a kortizol, amely a mellékvesékben képződik, megáll az új idegsejtek képződése az agynak a hippokampusznak nevezett részében. Ez fontos a megfelelő tanuláshoz, a térbeli tájékozódáshoz vagy az új információk tárolásához. A kortizolfelesleg súlygyarapodáshoz, emésztési problémákhoz vagy szívbetegségekhez is vezethet.
A krónikus (hosszú távú) stressz negatív hatással van döntéseinkre és munkamemóriánkra, és impulzív viselkedésre kényszerít bennünket. Tehát hajlamosabbak vagyunk a szorongásra és a depresszióra. Az agy másik része, az úgynevezett amygdala érintett. Egyébként a félelem agyközpontjának is nevezik. A stressz növeli méretét, és még több félelmet és szorongást kelt bennünk. Tehát olyan ördögi kör.
A stressz nagyon aggasztó hatása agyunkra a demencia és az Alzheimer-kór növekvő kockázata. Ez a hatodik leggyakoribb halálok. Sajnos egyelőre nincs gyógyszer. Időseknél a krónikus stressz ekkor demenciát okoz és felgyorsítja annak növekedését.
A krónikus stressz a neurotranszmitterek, különösen a szerotonin és a dopamin szintjének csökkenését is eredményezi. A szerotonin, a boldogság hormonja segít megbirkózni a stresszes helyzetekkel és jól érzi magát. Tehát meg kell próbálnunk a lehető legtöbb szerotonint termelni a testünkben. Ebben a cikkben megtudhatja, hogyan lehet növelni a szerotonin termelését a szervezetben .
A jó stressz segít
A krónikus stresszel ellentétben létezik az ún Jó stressz. Az Eustres a stressz kellemes formája, és nem árt nekünk. Például olyan sportokban vagy más fizikai tevékenységekben éljük meg, amelyekben elégedettek és lelkesek vagyunk, vagy amikor munka vagy tanulmányi sikereket tapasztalunk.
Jobb megelőzni a stresszt, mint később megszabadulni
Néha hallja a környezetéből, hogy szétszórt minden hülyeség? Gyakran szenvedsz stresszes helyzetekkel? Ez azt jelenti, hogy nem készült fel a stresszre, és ki van téve a fent említett kockázatoknak. Tanuld meg ellenállni a stressznek, és ha véletlenül stresszes vagy, akkor nem okoz ilyen problémát a megszabadulás.
A stressz megelőzésének számos módja van. Az egyik lehetőség a folyamatos "oltás" stressz. A kis dózisú stressz ellenállóbbá tesz bennünket, és a test idővel megszokja. Az ilyen oltások azonban a mindennapi életben zajlanak, és célzottan keresheted. Ha problémái vannak az idegenekkel való kommunikációban, kérdezzen naponta véletlenszerű embereket, például, hogy hány óra van.
A stressz megelőzésének másik módja annak felmérése, hogy a stressz oka fontos-e. Csak az apró dolgok miatt nem ideges, amelyek nem érik meg?
| Lukáš Bryksa | |
| A Mentem.cz projekt alapítója és menedzsere. 2011 óta aktívan részt vesz a pszichológia és az agyműködés területén, amikor egy online projekt ötletével állt elő az agy kognitív funkcióinak javítására. | o stressu eustres hippocampus amygdala adrenalin-kortizol |
Hasonló cikkek
A civilizáció által elrontott alvás
Nem alszol? Ha az alvás elhalasztása a munka vagy egyéb tevékenység miatt a hibás, érdemes lehet valamit megváltoztatni és időt találni az alvásra. De az első és a második világ lakosságának körülbelül egynegyede nem alszik, mert egyszerűen nem tudja. Az alvás és az alvás nem olyan egyszerű folyamat, mint annak tűnhet, aki spontán elalszik egy pillanattal az ágyban történő leszállás után. Mi van, ha nem tud elaludni?
A fiziológiai alvás nem öntudatlan, amelyet a különböző tevékenységek váltakozása jellemez az idegtevékenységben - és a tudomány kevés, nem közvetlenül indukálja. Az elalváshoz nyújtott segítség tehát magában foglalja az akadályok eltávolítását, amelyek megakadályozzák a természetes elalvást. A legsúlyosabb esetekben ezt hipnotikumok segítségével végzik: olyan gyógyszerek, amelyek elnyomják az idegaktivitást, ami nagyban megkönnyíti az alvás kezdetét. Hatásuk azonban megváltoztatja az alvás szerkezetét is, és a mellékhatások kockázatát hordozza magában, ezért általában előnyösebb a kezelést pontosabban megcélozni.
Az alvás és az ébrenlét kölcsönhatása három különböző neurohormonális rendszer kölcsönhatásának köszönhető.
Az első a fáradtságnak felel meg. A legfontosabb anyag az adenozin: emlékszik az "energiamolekula" ATP-re, az adnosin-trifoszfátra az iskolából? Amikor lebomlik, a sejtek működéséhez szükséges energia termelődik - és az agyban tárolt adenozin is -, és növekedése jelzi a fáradtságot. A kávé és a tea népszerűsége mögött az adenozin is áll: a koffein elnyomja annak megnyilvánulásait.
A második szinkronizálja testritmusunkat a körülöttünk lévő világgal. A legfontosabb anyag a melatonin: egy hormon, amelyet agyunk szinte kizárólag sötétben szintetizál. Növekedése jelzi, hogy ideje aludni.
A harmadik rendszer ezt követően az alvást és az ébrenlétet igazítja a jelenlegi helyzethez. Mi lenne, ha az adenozin és a melatonin szintje túllépné azt a képzeletbeli határt, amelynek alvást kell előidéznie egy izgalmas mérkőzés utolsó percében? Menekülés közben egy farkasszorítóból vagy mamut vadászat közben? Az átélt stressz - hormonális szempontból az adrenalin, a noradrenalin és a kortizol koktéljai - nem hagyja elaludni.
Az evolúció során a három rendszert majdnem tökéletesre hozták - de egy teljesen más világban való felhasználásra, mint amiben élünk. A nem alvó stressz erős tényező abban, hogy rosszul alszunk. Beleértve a nem elalvás okozta stresszt: a legújabb kutatások kimutatták, hogy az álmatlan éjszaka utáni estére a kortizol szintjének emelkedése jellemző - ami megnehezíti az alvást.
Ha az ember rosszul alszik, akkor problémáját figyelmeztetésként értheti, hogy lehet, hogy nem a legjobb módon él - és érdemes valamit változtatni. A betegség, az öregség és a halál elhanyagolása a közbeszédben, valamint a közpénzből fizetett orvosi ellátás arra a gondolatra vezet bennünket, hogy szinte minden fontosabb, mint önmagunk "fenntartása". Nem is, még gazdasági szempontból sem - ami ráadásul másodlagos ilyen kontextusban.
Ugyanakkor a civilizáció alapvetően befolyásolja a második, a melatonin rendszert. Mielőtt a villamos energiát bevezették a háztartásokba, a láng fénye csak minimálisan befolyásolta napi ritmusunkat - a melatonin szintézise különösen érzékeny az alacsony hullámhosszú hideg fényre, amelyet kéknek érzékelünk. A sárga lángok így "emlékeztetik" a testet a lemenő nap meleg fényére, amely nem akadályozza meg túlságosan a melatonin képződését. A "hideg" fénycsöveket viszont az agy a déli nap jeleként érti, hogy az alvási idő még nem közeledik.
A telefonok és számítógépek kijelzői, amelyek fényét a kék szín jellemzi, szintén alapvető hatással vannak. Ezért ajánlatos, hogy lefekvés előtt ne használja őket - vagy legalább tompítsa a fényerőt, figyeljen távolról és szerezzen be olyan szoftvert, amely részlegesen megszűri a kék színt, és minden operációs rendszerhez ingyenesen elérhető.
Ugyanakkor a fény felhasználható: egy reggeli séta a napon vagy a speciális lámpák fénye (amelyek a programokkal ellentétben néhány ezerbe kerülnek) segítenek a testnek beállítani a biológiai órát a Föld ideje szerint. Maga a melatonin is segíthet. Bár a rendelet szerint Cseh Köztársaságban csak receptre kapható, a gyakorlatban minden gyógyszertár kínálja. Az időzítés és az adagolás azonban nem teljesen egyszerű, ezért az orvos ajánlására (vagy legalább egy alapos tanulmányra) kell épülniük. Szemléltetésképpen: a kutatások 0,3 mg körüli adagot javasolnak, de a gyógyszertárakban 2 mg vagy 5 mg melatonint tartalmazó tablettákat kínálnak.