Ma a romák képviselik a legszélesebb politikai képviseletet Szlovákia történetében. Szlovákiában még mindig jelen van a szisztémás rasszizmus és a közösség problémáinak megoldására vonatkozó nem világos célok. Peter Pollák, Zuzana Kumanová, Andrea Bučková és Vladimír Ledecký beszélgetés során keressük a válaszokat.
A jelenlegi helyzet, amelyben a roma közösség a politikai élet minden szintjén képviselteti magát, több mint 500 önkormányzati képviselőtől 46 polgármestern keresztül, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának három képviselőjéig, államtitkár, európai parlamenti képviselő, parlamenten kívüli politikai pártelnök és több a magas rangú köztisztviselők alapvető változási múltat jeleznek. Végre beszélhetünk a szisztémás rasszizmus végéről?
Vladimír Ledecký (VL): A szisztémás rasszizmus a fejünkben van. Még az Egyesült Államok sem tudta teljesen felszámolni, és hosszabb ideig dolgozik rajta, mint mi. A roma közösségek minőségi embereket tudnak produkálni, nem csak a politikai pozíciókat tekintve. Szakmai tapasztalatuk alapján a romák magasabb beosztásba kerülnek, és ez a többségi társadalmat is elmozdítja, amely jobban be tudja őket fogadni. Azt azonban nem merem állítani, hogy a szisztémás rasszizmus már nem létezik.
Zuzana Kumanová (ZK): Úgy tekinthetünk rá, mint amely megnyitja a közpolitikát a nemzeti kisebbségekhez tartozó emberek előtt. A második nézet szerint a forradalom utáni generáció érik, és ennek a fiatal nemzedéknek, valamint a kisebbségi környezetnek az emberei magas állami pozíciókba kerülnek.
Pollák Peter (PP): Szép, hogy a romák magas állami pozíciókban vannak. Természetes, hogy ha egy probléma egy adott közösséget érint, akkor a megoldás legjobb megoldása az, ha közvetlenül a közösségből származó embereket bevonunk a megoldásba. Politikai jelölésből azonban egyikünk sem jött hivatalunkba. Nagyon sok szakmai tapasztalatunk van az adott témában, és az adott népcsoportból is itt ülnek emberek.
Andrea Bučková (AB): Az aktív polgári spektrum szempontjából sok a roma, aki elkezdett bekapcsolódni. Ez engem és Petrát abban az időben érintett, amikor különféle oktatási programokban vettünk részt, amelyek szakmailag megmozgattak minket. Eljutottunk a napirend lényeges információihoz, amelyeket most képviselek. A civil társadalom fejlesztésébe történő befektetés tükröződik, és ennek eredményeként az aktív romák nagyobb arányban vesznek részt az önkormányzati választásokon.
a romák társadalmi helyzetének kezelése Szlovákia egyik kritériuma volt az EU-csatlakozáshoz. Hogyan látja az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta bekövetkezett elmozdulásunkat az európai parlamenti képviselő pozíciójából?
PP: Mindannyiunknak magasabbak voltak az elvárásaink. Az Európai Bizottság arra késztette Szlovákiát, hogy tegyen romabarát intézkedéseket, mielőtt csatlakoznánk az EU-hoz. Aztán elégedettség mutatkozott a politikai színtéren, és a kormánytisztviselők azt mondták, hogy végeztek és megpihentek. Ezt a témát maguk a romák ébresztették fel, akik beléptek az országos politikába. Mindenki napról napra várja a csodákat, de ehhez szisztematikus megoldásokra van szükség, amelyek nem függenek az Eurofundtól. Célunk olyan szisztémás intézkedések biztosítása, amelyek biztosítják e programok fenntarthatóságát hosszabb ideig.
az 1989 előtti totalitarizmus során a romákat csak szociálisan rászoruló közösségként fogták fel. 1991-ben nemzetiségi státuszt szereztek, és csak 1999-ben hozták létre a Roma Közösség Meghatalmazott Irodáját. Látni néhány fejleményt itt, ahogy a romák egyre inkább tudatában voltak a politikai részvétel szükségességének. Ugyanakkor ciklikusan megvitatják az erős roma politikai párt szükségességét a magyar kisebbség példáját követve. Ma egy ilyen pártnak van indoklása és valós esélye van a parlamenti helyek elfoglalására?
ZK: A politikai párt sikere érdekében programot kell kínálnia. Ha olyan pártot hoztak létre, amely csak roma volt, hogyan hozhatna létre politikát, amely a többségre összpontosít? Nagyon illuzórikus azt várni, hogy egy roma programmal rendelkező párt sikeres legyen. A romákon is eltérnek a vélemények. Ne keltsük azt a benyomást, hogy csak a roma oldal képes képviselni a romák érdekeit, és messiás lenne számukra a települési problémák megoldásában. .a független politikai pártnak lehet értelme, ha az az előfeltevés, hogy csak a romák értik jobban a romákat.
VL: A romák megközelítésének átfogónak kell lennie, és nem tehet különbséget a romák és a nem romák között. Ha azonban valaki egy településen élte a roma életét, és még mindig a területen tanul, akkor nagy a vélelem, hogy a marginalizált romák sajátos problémáját a másik oldalról fogja megérteni. Amikor pártunk jelöltjévé választottunk embereket, nem romákat, hanem tehetséges embereket választottunk ki, akik illeszkednek a programunkba. Természetesen több romát is találtunk és felvettük a jelöltlistára. A roma címke nélkül tudtak érvényesülni.
a kisebbségek szemléletéhez kapcsolódó érzékeny téma az ún kompenzációs intézkedések, más néven pozitív cselekvések. Van egy világosan megfogalmazott cél, amelyet követünk velük, vagy ez egy végtelen Sizyfa-erőfeszítés?
PP: A legnagyobb probléma a mérhető mutatók hiánya, ahol el kell jutnunk, amíg a kívánt állapot meg nem történik. Kívánatos lenne számomra, ha hazánkban bárhol bárki hozzáférhetne ivóvízhez, csatornázáshoz, minden gyermek olyan oktatásban részesülne, amely a foglalkoztatás kulcsa, és etnikai hovatartozástól függetlenül mindenki hozzáférhet jól fizetett munkához.
VL: Nemrégiben olyan tevékenységeket hajtottunk végre, mint a felzárkózási kezdeményezés, ahol a Világbank az Európai Bankkal együttműködve átfogó megközelítést hajt végre - például egy olyan területet választ, ahol hiányzik a vízellátás, és nem számít, ki lakik ott. A legtöbb projektet nem a romák, hanem a szegények segítésének határozták meg. Természetesen, amikor a legszegényebb emberek ezekben a közösségekben élnek, akkor úgy érzik, hogy ez a segély csak a romáknak szól.
ZK: Sokszor értelmezés kérdése és egy olyan ellenség keresése, aki inkább egy közös süteményt fog enni. A valós adatokat nézve a romák nem élvezik a közvetlenül őket célzó kompenzációs intézkedéseket vagy a szabvány feletti megközelítéseket.
hogyan lehet korszerűen beszélni a roma kérdésről rejtett megkülönböztetés és nem kívánt rasszizmus nélkül, és hová kellene lépnünk ezen a területen a jövőben?
VL: A vállalatnak észre kell vennie, hogy ezen a témán dolgoznak, haladnak előre és haladnak a cél felé. Az adatok azt mutatják, hogy a tanulók kevesebb speciális iskolába járnak, és a roma egyetemista már nem ritkaság. 1997 végén 100% -os munkanélküliségű településeink voltak. Ma már régóta nem ez a helyzet.
ZK: Ha nem a roma problémáról beszélünk, hanem a lehetőségekről fogunk kommunikálni. Van olyan gyerek, akinek nincsenek lehetőségei. Hiányzik az egészségügyi dolgozók száma, és a gyermekek, akiket gyakran speciális iskolákba helyeznek, lehetõség lehet a mozgásra.
Végül egy gyakorlati kérdés. A helyi önkormányzatokkal való együttműködés kulcsfontosságú a marginalizált közösségekben élő közel 200 000 roma életének javításához. Közülük sokan nem akarnak nemzeti projektekben részt venni, nem hajlandók részt venni az illegális épületekkel rendelkező területek rendezésében, és hosszú távon ellenségesek a legszegényebb romákkal szemben.
VL: Szükség van a közigazgatás reformjára, valamint a képviselők és a polgármesterek "evangelizálására". A múltban, valahányszor módosítottak egy törvényt, az önkormányzati hivatalban volt képzés, ahová minden polgármestert és polgármestert meghívtak. Az osztály illetékes szakembere elmagyarázta a polgármestereknek, hogy mely törvény változott, mit jelent számukra és hogyan kell viselkedni. A járási hivatalok fokozatosan felhagytak ezzel, ami hozzájárult az alkalmazottak jogi tudatosságának alacsonyabb szintjéhez. Ha működőképes önkormányzatot akarunk biztosítani, akkor ezt a szolgáltatást kell nyújtanunk.
PP: Köszönöm, egyre több polgármester követi Szepesi Hrhov volt polgármesterének, Vlad Ledeckýnek a nyomát, és megpróbálja megváltoztatni a falu és a roma közösségek helyzetét. Vannak azonban polgármestereink és sok önkormányzatunk, akik számos projekt közül csak a cseresznyét választják a tortán, ami nem változtat a közösségek helyzetén. Nincs akaratuk és politikai bátorságuk nagyobb projektekbe belemenni. Tévedés azt várni, hogy a szociális munka megváltoztatja a helyzetet.
ZK: Vannak olyan önkormányzatok, amelyek nem érdekeltek helyzetük javításában, aztán vannak olyanok, akik szeretnék, de nem tudják, hogyan. Remélem, hogy a Beruházási és Regionális Fejlesztési Minisztérium az elkövetkező időszakban képes lesz egyszerűsíteni az ügyintézést, hogy ez elfogadhatóbb legyen azoknak a polgármestereknek, akik féltek igényesebb projektekbe belemenni.