Készítette: Mgr. Monika Koncošová

legfontosabb

A SZLOVÁK NEMZET ALKALMAZÁSAI:

Az első szlovák átfogó nemzeti politikai program.

1848. május 11-én hirdették ki Ondrášován a Liptovský Sv. Közelében. Nicholas.

Ezeket megelőzték a régebbi, 1848. március 28-i liptói kérelmek és a szlovák nemzet Stolice Nitraska-ban 1848. április 28-án benyújtott kérelmei.

A szöveget a szlovák nemzeti mozgalom 28 vezető képviselője állította össze byudovít Štúr, Jozef Miloslav Hurban, Michal Miloslav Hodž, Štefan Marek Daxner, Ján Francisci - Rimavský vezetésével.

A legfontosabb követelmények a nemzeti követelmények voltak:

A szlovák identitás felismerése.

A széklet elosztása a nemzeti kulcs szerint.

Szlovák területi egység létrehozása saját parlamenttel és szlovák hivatalos nyelvvel.

Arányos képviselet a magyar parlamentben.

A nemzeti követelmények mellett a társadalom demokratizálására vonatkozó követelményeket is magukban foglalták:

A jobbágyság teljes megszüntetése.

Szavazati jog Magyarország minden lakosára.

Kérelem Janko Kráľ börtönből való szabadon bocsátására.

A Közgyűlés tizennégy pontban fogalmazta meg a szlovák nemzet kéréseit:


1. A szlovák nemzet egyenlőségre, szabadságra, testvériségre hivatkozik Magyarország minden nemzete számára.

2. Pánorosz gyűlést követel meg, amelynek joga az egyes nemzetek képviselőinek a nemzeti nyelvet beszélni.

3. külön nemzeti gyűlésekre szólít fel a Magyarországon élő és a nemzeti határokkal határolt egyes népek számára.

4. Az egyes nemzetek képviselőit a hegy gyülekezetében azoknak a kiigazításoknak kellett irányítaniuk, amelyeket a gyülekezetbe küldőktől kaptak. Egyébként meg kellett büntetni őket.

5. Az anyanyelvet a közügyekkel kapcsolatos tárgyalások során kellett volna használni.

6. Nemzeti iskolák alapítása az általános, a polgári, a valódi, a lányintézetektől a tanárképző szemináriumokig, a felsőbb irodalmi papi intézetekig, a gimnáziumokig, a középiskolákig, az akadémiákig, a műegyetemekig és egy egyetemig.

7. A szlovák nyelvet minden iskolában megismertették, a néptől az egyetemig. A magyar székeknek szlovák nyelvi osztályokat kellett létrehozniuk iskoláikban a magyarok számára, a szlovák székeknek pedig magyar nyelvű osztályokat kellett létrehozniuk a szlovákok számára, hogy a két nemzet közelebb kerülhessen egymáshoz.

8. A kérelmek az egyik nemzet uralmának megszüntetését szorgalmazták Magyarországon. Az alkalmazások megemlítik a nemzeti színek ingyenes használatát is. A szlovákiai nemzetőrség parancsnokainak szlováknak, a parancsnoki nyelvnek szlováknak kellett lenniük.

9. A szlovákok általános választójogot követeltek. Csak a nemzet hű fiainak kellett tisztviselőknek lenniük, a szülést pedig a nemzet és a haza árulásaként kellett megbüntetni.

10. Szükség volt a sajtószabadságra, a gyülekezési és egyesülési jogra, valamint a személyes szabadság garantálására az országba történő utazás során is.

11. Agrárviszonyok elrendezése: erdőket, lepkéket, réteket és legelőket, amelyeket az emberek a szabadság első napjaiban megragadtak, és amelyeket az urak ismét elvettek tőlük, vissza kellett adni az embereknek.

12. Börtönbe zárt szlovák nacionalisták, Janko Kráľ és Ján Rotarides szabadon bocsátása, mert nyilvánosan utasították a szlovák népet a príbelcie-i új törvényekről.

13. A lengyel nemzet felszabadítása Galíciában, hogy végre kegyelmet és igazságot kapjon.

14. A szlovák nemzet Szent Miklós-kérelmei ezen igaz kérelmek teljesítését a szlovák nemzet boldogságának és nemzetiségének biztosításának feltételének tekintették.

A magyar kormány természetesen elutasította ezeket az igényeket. Haditörvényt hirdetett a szlovák fővárosban, és elfogatóparancsot adott ki Štúrra, Hurbanra és Hodžára, akiknek barátaik segítettek, és ők Prágába menekültek.

SZLOVÁK NEMZETI MEMORANDUM:

Egy másik rendkívül fontos dokumentum a szlovák történelemben.

A szlovák hírszerzés gyűlésén fogadták a Turčianske Sv. Martine.

Az ülést 1861. június 6–7.

Programdokumentum volt, amely a szlovákok alapvető állami törvényeit, politikai és kulturális követelményeit tartalmazta Magyarországon.

A memorandum szerzője Štefan Marko Daxner volt.

A dokumentumot egy ülésen fogadták el, amelyen több mint ötezer szlovák vett részt.

Először Isten szolgálatára került sor a Márton evangélikus templom előtt, ahol Mártonban Horváth Márton plébános prédikált.

A szlovák nemzet memorandumának követelményei:

A szlovák nemzet memoranduma és követelményei:

A memorandum meghatározta az önálló környezet követelményét - egy olyan területi egységet, amelyen a szlovák nemzet élt.

A memorandum a szlovák nemzet nemzeti sajátosságainak és szuverenitásának jogi elismerését is követelte az adott területen.

A memorandum ezenkívül kérte:

Azt, hogy a szlovákot hivatalos nyelvnek nyilvánítsák a környéken, és hogy a környékbeli hatóságok, bíróságok és iskolák szlovák kézbe kerüljenek.

Annak érdekében, hogy a magyar diplomáciai nyelv maradjon, de nem sérti más nemzetiségek beszédjogát.

Minden olyan törvény hatályon kívül helyezése abban az időben, amely nem ismerte el a nemzeti egyenlőséget.

Úgy, hogy a törvényeket a hivatalos szlovák fordításban is kiadják.

Szlovák jogi akadémia létrehozása.

Annak érdekében, hogy a szlovákok szabadon létrehozhassanak irodalmi és oktatási egyesületeket.

Annak érdekében, hogy a területen kívüli szlovák önkormányzatok és a környékbeli nem szlovák önkormányzatok is szabadon használhassák anyanyelvüket.

Annak érdekében, hogy a szlovákok megfelelő képviseletet kapjanak a felsőház átszervezése esetén.

A memorandum utolsó pontja kijelenti, hogy a szlovák polgárjogokért folytatott harcban a szlovák nemzet minden más magyar nemzet mellett akar állni. A Memorandum e fókusza teljes mértékben tükrözi végső mottóját: "Egy, szabad, alkotmányos haza és benne a nemzetek szabadsága, egyenlősége és testvéri kapcsolata".

Események a Szlovák Nemzet Memorandumának elfogadása után:

1861 júliusában a meghatalmazott követek Ján Francisci-Rimavský vezetésével benyújtották a memorandumot a magyar országgyűlés alelnökének, Koloman Tisnek.

Koloman Tiso azonban nem reagált rá, mert 1861 augusztusában az uralkodó feloszlatta a magyar álmot.

1861 decemberében ezért Stefan Moyses vezetésével új képviseletet mutattak be I. Ferenc József császárnak.

Bécs csak néhány követelménynek tett eleget a szlovákokkal szemben:

lehetővé tette számukra a szlovák Matica és két szlovák gimnázium létrehozását: a Veľká Revúca evangélikus nyolcéves gimnáziumot (1862) és a Turčianske négyéves evangélikus gimnáziumot Sv. Martine (1866).

1869-ben Kláštor pod Znievomban négyosztályos reálgimnázium is létesült.

Különbség a szlovák nemzet memoranduma és a szlovák nemzet kérelmei között:

A memorandum nem tartalmazott társadalmi kérdéseket vagy a közélet demokratizálódásának kérdéseit.

A memorandum nem szólította fel független szlovák parlament létrehozását.

A memorandum megfogalmazta a Szlovák Környezet - egy területi egység, amelyen a szlovák nemzet élt - kérését.

Ismétlés:

Nevezze meg a szlovák nemzet történetének legfontosabb dokumentumait!.

Hasonlítsa össze a Szlovák Nemzet Pályázatai és a Szlovák Nemzet Memoranduma követelményeit.

Magyarázza el a Márton-nyilatkozat jelentőségét a szlovák nemzet történetében!.

Referenciák:

DEJEPIS A PALMÁN. 1. kiadás 2004. Természet. Pozsony. ISBN 80-07-01211-7

ĎURČO, E.: Dejepis na dlani. 1. kiadás 1995. Enigma. Pozsony. ISBN 80-88798-00-0

CHOVANEC, J.: Martin nyilatkozata. Férfi nyilatkozatok. 1. kiadás 1998. MPC. Besztercebánya. ISBN 80-8041-239-1