Jelenleg a piacgazdaságban azok, akik versenyképesek akarnak lenni, kénytelenek intenzíven gazdálkodni. Ez óhatatlanul összefügg a hatékony mezőgazdasági technológia használatával, amely elősegíti a munka termelékenységét, csökkenti a termelési költségeket az élelmiszerek alacsony realizációs árai miatt, és így elkerüli a veszteségeket. Ez manapság valóság, és a címben szereplő kérdésre ebből kell megválaszolni a választ, de nem lesz egyértelmű, mivel a talaj tömörödését számos tényező okozza, beleértve a természeteseket is, amelyeket gyakran nehéz befolyásolni.

A tömörítés fő problémája nemcsak a művelésben rejlik, amelyre elsősorban az elsődleges tömörödésre hajlamos talajokban van szükség, például a felhasznált mechanizmusok súlyában és a talajra gyakorolt ​​nyomásukban, hanem magában a munkaeszközben is. Megállapították, hogy a 150 kPa feletti nyomás 0,40 m-nél nagyobb mélységig terjed az altalajba, amely kívül esik a normál megmunkáláson. A cél nem lehet egy adott határ túllépése, hogy a tömörödés ne haladja meg a normálisan laza talajréteg mélységét. Nem zárható ki azonban, hogy a nyomások egy kis része átkerül a mélyebb rétegekbe. Ezenkívül az altalaj közvetlen tömörítése a barázdában lévő kerekekkel történő szántás során következik be, különösen a túlzott nedvesség esetén, mind a kerék, mind az eke nyomása alatt, míg a talaj alatt tömörített réteg képződik. Ez a folyamat kumulatív jellegű, és ez megmagyarázza, hogy miért kell egyszer-egyszer elvégezni a mélyszántást és idővel megismételni. A szántás közötti idő hossza a megelőzés minőségétől függ, de olcsóbb megoldásoktól is, például a szántás mélységének megváltoztatásától, a "szárazföldi" szántás vagy csoroszlya-kultivátorok használatától.

kötelező

Bár a tömörítés visszafordítható folyamat, nem mondható el, hogy a talajjal semmi sem történne. Az alkalmazott eszközökkel ellátott nehéz mechanizmusok szilárd és vízálló aggregátumokkal roncsolják a talaj természetes szerkezetét, különösen akkor, ha ezek az aggregátumok a legkiszolgáltatottabbak, amikor nem bomlanak le természetesen, hanem nyomás által deformálódnak. Ez akkor történik, amikor a talaj túl nedves (ősztől kora tavaszig), de túl száraz is (nyár végén, különösen könnyű és poros talajon). Ha a talaj aggregátumai nagy esőzések idején könnyen szétesnek, akkor feltételezhető, hogy ez a talaj mesterséges antropogén szerkezettel rendelkezik, pszeudo aggregátumokkal, és hajlamos lesz mind az elsődleges, mind a másodlagos tömörödésre. A természetes struktúrára való visszatérés fokozatosan történik, különösen a szerkezetalakító növények, a szerves trágyázás és a meszezés bevonásával a vetési folyamatba a hagyományos agrotechnikában, vagy intenzívebben a talajművelési technológiákra való áttérésben a csökkent földterület-felhasználás és a fejlődés miatt. zooedaphone.

A pedokompresszió problémájának megoldása a megelőzésben rejlik, és elvileg a talaj érintkezési nyomásának csökkentésében, a talaj beavatkozásának technológiai feltételeinek megfigyelésében, a terepen való kereszteződések csökkentésében, valamint a talaj stresszállóságának növelésében kereshető. a helyes mezőgazdasági gyakorlat elveivel összhangban. Mindezek az intézkedések (amelyeket az alábbiakban részletesebben leírunk) megelőzően alkalmazzák, bár külön-külön nem forradalmi hatásúak, de együttesen hozzájárulnak a talaj kedvező fizikai állapotának eléréséhez, amely alkalmas a termesztett növények növekedésére és fejlődésére. Csak egy ilyen átfogó megközelítés segít megszüntetni vagy legalább késlelteti a tömörítés nemkívánatos hatásait.

Megelőző talajvédelmi intézkedések:

  • a nyomás csökkentése a talajon (haladási mechanizmusok könnyítése, kerekek kettős felszerelése, radiális, kisnyomású és flotációs gumiabroncsok, övmechanizmusok, tengelyterhelés - súlyeloszlás több tengelyen, a vontató mechanizmusok inkább hordozhatók) - határ: 6 t tengelyenként vagy 150 kPa, vagy 8 t/tandem, a nagyobb nyomás meghaladja a 0,4 m mélységet; ideális esetben járhatatlan technológiák (agrotechnikai hidak, agro-áramkörök) alkalmazása,
  • a technológiai feltételeknek való megfelelés a talaj minden egyes beavatkozása során

- csak akkor szabad a mezőre lépni, ha a talaj megfelelő nedvességtartalmú (a talaj túlzott nedvességtartalma esetén az átjárók kizárása) - határérték: 80% PVK (mezei víztartalom) közepes és nehéz talajon, 90% PVK homokos talajon;

- a mechanizmusok erejének optimális kihasználása (túlterhelés esetén elmozdulás lép fel, ellenkező esetben a vontató mechanizmus szükségtelen terhelést jelent a talajon);

- optimális sebesség (alacsony sebességnél nagyobb elnyomó hatás, nagy rezgésekkel történő szorzása esetén);

  • a terepi forgalom kizárása vagy legalábbis korlátozása (a szántóföldi és a közúti szállítás szétválasztása, a műveletek összesítése, a szabályozott kereszteződésekkel történő technológia alkalmazása a terepen - vágány kereszteződésekben),
  • a talaj tömörítéssel szembeni ellenálló képességének növelése - megfelelő vetési eljárások (vetésszerkezet, a vetésforgó elvének betartása, a strukturáló növények megfelelő képviselete), elegendő szerves trágyázás, zöldtrágyázás, racionális meszezés.

Szabályozási talajvédelmi intézkedések:

  • Mély mechanikai lazítás (ideértve a föld előkészítését is - megfelelő elővetemény kiválasztása, amely időben elhagyja a földet, megfelelő lazító eszköz kiválasztása, a technológiai fegyelem betartása megfelelő talajnedvességnél 25 - 30%),
  • A későbbi megtermékenyítési intézkedések a mély lazítás hatásának stabilizálására:

- késleltesse a következő keresztezéseket, amennyire csak lehetséges, tavaszig, minimum 3 hétközzel;

- egyes talajművelési műveletek elmaradhatnak a mély lazítás miatt;

- a vetési eljárás differenciált beállítása a mélyen gyökerező szerkezetképző növények megválasztásával;

- differenciált műtrágyázás (szükség szerint meszezés, nem savas és nem érzékeny műtrágyák kiválasztása, a műtrágyák szükség szerinti profilozása a talajprofil mélyebb részeinek biológiai helyreállításának támogatására).

A Szlovák Köztársaság talajellenőrzésének részeként a fő talajtípusok és fajok elnyomásra való reagálását a talajtérfogat tömegösszetételének fő mutatójának értékei alapján is figyelemmel kísérik a szántóföldeken található mintegy 170 településen. . A megfigyelést 5 éves ciklusokban hajtják végre a talajrétegben (0,10 - 0,20 m) és az altalajban (0,30 - 0,40 m). Az ép talajmintákat az egyensúlyi térfogatsűrűség idején, a tavaszi időszak végén (május végétől július elejéig) végzik, amikor a talaj természetesen megvilágosodott, és állapota már nem, vagy csak kis mértékben változik. Jelenleg 4 mintavételi ciklus adatait értékelik ki. A tömegsűrűség mért értékeit összehasonlítottuk annak határértékeivel, amelyek a Szlovák Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Minisztériumának 59/2013. Az 1–4. Ábra mutatja a tömörítés mértékét (az adott talajtípuson és fajon belül megfigyelt összes tömörített terület% -a) az egyes talajtípusok és típusok szerint, a talajprofilon és az egyedi mintavételi ciklusokon belül is. Összességében a tömörödés mértéke romlott sorrendben: könnyű talajok Szerző: Ing. M. Širáň, PhD., VÚPOP Besztercebánya