Az elmúlt időszak ipari és szerves műtrágyákkal történő műtrágyázásának alacsony intenzitása kétségtelenül befolyásolja a téli gabonafélék fejlődését. A stabil hozamok elérése mindig is a jó agrotechnika kérdése volt, ez a jövőben is, amely számos művelési intézkedést tartalmaz, beleértve a megfelelő megtermékenyítést is.

megtermékenyítése
A téli gabonafélék trágyázása nitrogén műtrágyákkal nagyon fontos és szükséges agrotechnikai intézkedés éghajlati területünkön. Emlékeztetni kell arra, hogy az ásványi műtrágyák különböző formáinak nitrogén-tartalmú alkotóelemei azonos mennyiségű hatóanyagban egyaránt értékesek. A nitrogén különleges helyet foglal el az őszi búza táplálékában, amely az agroökológiai környezeti tényezők mellett korlátozó tényező a betakarításban, feltéve, hogy más tápanyagokat is optimális mennyiségben szállítanak. Egy tonna gabona és a megfelelő szalma mennyiségben az őszi búza a talajból 22 - 26 kg nitrogént (N), 4,4 - 6,2 kg foszfort (P), 16,6 - 21 kg káliumot (K), 2,8 - 5, 7 kg kalcium (Ca) és 1,2 - 3 kg magnézium (Mg).

Más műtrágyákhoz képest az N-műtrágyák kijuttatása a legtermeléshatékonyabb, ugyanakkor a legproblémásabb. Nagy dózisban növeli a növények elhelyezkedését, csökkenti a termelés minőségét, felhalmozódik a nitrátok és a növények által fel nem használt nitrogén kioldódik a vízforrásokba. Az őszi búza viszonylag hosszú tenyészideje és a nitrogén ásványi formáinak jelentős mértékű mobilitása a talajban, valamint az ezzel járó nitrogénveszteségi potenciál a búza nitrogénnel történő elosztott táplálkozási rendszerének bevezetését ösztönözte, amelyet úgy tekintenek, hogy szabályozza a hozamfolyamat. A helyes gazdálkodási gyakorlat szerint a nitrogén egyetlen dózisa nem haladhatja meg a 60 kg/ha értéket. A nitrogén-trágyázás pozitívan befolyásolja a termő hajtások növekedését, az osztályban lévő szemek számát, ezer szem tömegét, ugyanakkor biztosítja a szemcsék tömegének legnagyobb növekedését az alkalmazott nitrogénadagonként.

A karbamid minden talajon termesztett növény esetében használható semleges és lúgos (lúgos) reakcióval, ami azt jelenti, hogy a pH-nak legalább 7-nek kell lennie. Területünkön a legtöbb talaj semleges vagy lúgos, csak a Duna-medence kisebb területein regisztráltak gyengén savas reakciót. Savas talajon nem alkalmas karbamid, hanem nitrogén műtrágyák AN vagy KAN alkalmazása.

A műtrágyához szükséges műtrágya mennyiségének legpontosabb és alaposabb meghatározása csak a talaj N-min ásványi nitrogéntartalmára vonatkozó elemzése alapján lehetséges. Sokéves tapasztalat igazolja, hogy a legfejlettebb állományokat először megtermékenyítik, és csak 10-15 vagy 20 nappal gyengébb állományokat későn vetettek. Ennek a munkamódszernek a betartása biztosítja a műtrágyák minimális nitrogénveszteségét, mert a jó állapotú állományok már jól fejlett gyökérrendszerrel rendelkeznek, amely sokkal hatékonyabban képes felszívni a talajból a nitrogént, ami gyengébb állományoknál nem lehetséges.

A lelátók trágyázása a hó után az elmúlt időszakban nagyon jó eredményeket hozott. A műtrágya az olvadó hóval együtt gyakorlatilag veszteség nélkül behatol a gyökerek termőterületére. Meg kell jegyezni, hogy egyetlen megtermékenyítéshez legfeljebb 70 kg/ha hatóanyag nitrogént kell alkalmazni. Ez körülbelül 150 kg/ha karbamid mennyiségnek felel meg. A nagyobb mennyiségeket két részre kell osztani. Az első adagot februárban vagy március elején alkalmazzák, a második megtermékenyítést 15-20 nap alatt végezzük.