Szent Miklós emlékezett a Čadca kerület lányaira is. És köszönet illeti a jó és készséges adományozókat, Ivetkát és Gabikét is, akik gondoskodtak a csomagok tartalmáról. Köszönöm Andrejka, Vikinka és Martinka nevében.

Tudod, az első másodperctől "leültünk" ezzel a családdal. Megtaláltuk egymást, és bátran mondom, hogy baráti köteléket kötöttünk. Mindig nagyon örülök, hogy utánuk megyek, és a lányok, anya és nagymama örülnek a jelenlétemnek.

A gyerekek átadták örömüket és hálájukat a nekem adott gyönyörű rajzokhoz. És a legidősebb Andrejka még a napokat is visszaszámolja a következő látogatásomig. Ritka tettek ezek, amikor rájövök, hogy a család elvesztette a szemét, és ez a karácsony lesz az első nélküle. A legnehezebbek. Tele aggodalommal, szomorúsággal és bizonytalansággal. Ennek ellenére a lányok édesanyjukkal, Dada-val együtt bátrak és alázatosan megbirkóznak a kenyérkereső elvesztéséből fakadó sok súlyos problémával.

Annál ritkább számomra, hogy a havonta a családommal töltött órák alatt sokat nevetünk, beszélgetünk, ölelkezünk és Vikinka mindig olvasott nekem valami újat Čítankától. A lányok imádnivalók, mindenki más és mégis ugyanaz. A szívemre nőttek. Mert cserébe reményt adnak számomra, hogy egy nagy tragédia legyőzhető, a hit és a remény az érzékekben tart bennünket, és hogy együtt jót teremtsünk. Továbbra is próbálkozunk, mosolyt varázsolunk az arcukra, szikrákat fedezünk fel a szemükben, és anyjuk érzését kelti abban, hogy nincsenek egyedül.

Együtt vagyunk benne, a We Care projekt kedves és elismert támogatói. Köszönjük.

A cikk szerzője, Katarína Boková, a Szlovák Újjászületési Mozgalom igazgatóságának tagja.

projekt

Ha bármilyen összeggel szeretne hozzájárulni a segítségre szoruló, rászoruló emberek megsegítéséhez, ne habozzon, tegye meg ezt a Slovenské Hnutie Obrody civil egyesület számlaszámán: SK766500000000000020148117, és írja be a megjegyzésbe: projekt Mi törődünk. Köszönjük. Segítsünk magunkon, szlovákok. Ez is egyszerű.